Pikáns partival kezdünk

Hétvégén Oroszlányban, az MVM Bányász Kupán lejátssza első felkészülési mérkőzéseit a jelentős mértékben átalakuló, megfiatalodó csapatunk

A sorsolás jóvoltából mi játsszuk a torna első mérkőzését, méghozzá az egyik topcsapat, az előző évad ezüstérmese az Alba ellen. A mérkőzésnek külön pikantériát ad, hogy a fehérváriak leigazolták a legutóbbi szezonban még nálunk kosarazó Jordan Barnettet.
A másik ágon a házigazda Oroszlány a Szeged ellen játszik.

MVM Bányász Kupa menetrendje:

2023. szeptember 01. (péntek)
15 óra: Arconic-Alba Fehérvár — SOPRON KC
18 óra: MVM-OSE Lions — Naturtex-SZTE-Szedák

2023. szeptember 2. (szombat)
15 óra: bronzmérkőzés
1. meccs vesztese – 2. meccs vesztese

18 óra: döntő
1. meccs győztese – 2. meccs győztese

JEGYINFORMÁCIÓ
Az MVM Bányász Kupán a vendégszurkolók részére helyszíni jegyárusítás nem lesz.
Korlátozott darabszámban állnak rendelkezésre belépőjegyek, amelyek 2.500 Ft-os áron vásárolhatóak meg az X-Computer üzletében (Sopron, Juharfa u. 5.).
A vendégjegy napi egy mérkőzés látogatására jogosítja fel a vendégszurkolót!
Kapunyitás pénteken és szombaton is 14:30-tól!

Jegyvásárlás, CSAK ELŐVÉTELBEN, 08.29 – 09.01-ig 9-17 óráig

Fiatalként távozott, a második legidősebbként tért vissza

Egy éve hazatért szülővárosába, Nyíregyházára, nyáron pedig visszatért hozzánk a 24. születésnapját tegnap ünneplő Fazekas Csabi. A szurkolóink által méltán kedvelt, a hátvéd és bedobó poszton egyaránt hasznos játékra képes visszatérő játékosunkkal beszélgettünk

– Üdv újra Sopronban, csapatunknál. Egy évre hazatértél Nyíregyházára, de nem volt igazán sikeres a csapat, hiszen kiestetek. A te szempontodból milyen volt az előző szezon?
– Szülővárosom csapata, miután felkerült az élvonalba, majd bentmaradt, megkeresett, számított rám. Nyíregyházán lettem NB I-es játékos még tizenhat éves koromban Sitku Ernő edzősége idején, és onnan lettem utánpótlás válogatott. Jól esett, hogy otthon számítottak rám, úgy érezték hasznára lehetek a csapatnak. Annak a csapatnak, amely egészen az átigazolási időszak végéig nagyon sok változáson ment át a játékosállomány tekintetében, és a szezon közben edzőváltás is volt. Ami engem illet, úgy gondolom, mind edzéseken, mind pedig a mérkőzéseken, amelyeken hol több, hol kevesebb lehetőséget kaptam, próbáltam mindent kiadni magamból, mindent megtenni, hogy segítsek a csapatnak. Szerintem a kiesés fő oka az volt, hogy a sok változás miatt nem állt össze igazán sem a társaság, sem a játék. Bár nem volt sikeres a csapat, úgy érzem, nekem tanulásra, tapasztalatszerzésre nagyon jó volt az otthon töltött évad.

– Nem marasztaltak?
– De igen, én viszont szerettem volna továbbra is az NB I-ben játszani, ezért amikor megkeresett az SKC nem sokat gondolkodtam.

– Itt viszont nagyon nagy változások történtek azóta, hogy elmentél…
– Furcsa is nekem, hogy amikor itt játszottam, még a fiatalszabály egyik „haszonélvezője” voltam, most pedig Molnár Marci után én vagyok a második legidősebb magyar játékos a csapatban.

– Ez nyilván más szerepkörrel is jár majd, mint amit korábban betöltöttél…
– Így van, és természetesen nagyobb, mondhatom, jóval nagyobb felelősséggel is. Többször is beszélgettünk ennek kapcsán a szakmai stábbal, és most már, mint az egyik legidősebb magyar játékosnak, nekem is szerepem lesz a társaság összefogásában, a fiatalok, illetve nálam fiatalabbak segítésében. Szerintem érdekes, szép kihívás lesz, de tetszik, állok elébe.

– Lassan két hete zajlik a felkészülés, hogy tetszik a munka?
– Szerintem nagyon szépen, jól megtervezett, felépített a felkészülésünk. Fokozatosan kapunk egyre nagyobb és nagyobb terhelést, és szerintem e tekintetben a neheze még csak most jön.

– Csak erőnléti edzések vannak?
– Nem, azért a taktikai alapelvekről is volt már szó, úgy a védekezés, mint a támadás tekintetében. Azért az szerencse, hogy nem egy teljesen átalakított, új csapatba kerültem, mert Sitku Marcival régebben már otthon, majd itt Sopronban is, továbbá Schöll Ricsi, valamint a válogatottból visszatérő Csendes Peti is már voltak a csapattársaim, és jól látható, hogy egy év alatt mennyit fejlődtek, léptek előre. A légiósok a napokban érkeznek, sőt a brazil srác már itt is van, és ha jól tudom, még keres játékost a vezetés. Mielőtt elmentem, részese lehettem a feledhetetlen tizenhárom győzelmes sorozatnak, amely a szurkolóinknak is szinte felejthetetlen volt. Nagyon remélem, hogy az előttünk álló évadban is sikerül sok örömöt szerezni majd nekik.

Fiatal edzőpáros, fiatal csapattal

A múlt héten munkába állt fiatal, a krisztusi koron alig túljutó átlagéletkorú Bors Miklós (37) – Baksa Szabolcs (31) edzőpárosunk. Velük beszélgettünk arról, hogy állt össze ez a kettős, mire számítanak, és mik a terveik a jelentősen megfiatalított gárdával

– Mióta ismeritek egymást, hogy állt össze ez a páros?
– Már eljöttem Budapestről, Sopronba, amikor Szabi a Honvédhoz került – kezdte Bors Miklós – Szezon közben párszor beszéltünk, de igazán komollyá, személyessé és szakmaivá csak pár hete vált a kapcsolat.

– Megvan már a munkamegosztás?
– Az első igazán jelentős személyes találkozásunk alkalmával ezt tisztáztuk először – fejtegette új másodedzőnk, Baksa Szabolcs. – Megbeszéltük, kinek mi lesz a feladata az edzésmunka megtervezésében, az ellenfelek feltérképezésében.

– Miki, több vezetőedző mellett is dolgoztál, akiktől nyilván sokat tanultál. Mit emelnél ki, mi az, amiben az elmúlt években csapatunk kispadján a legtöbbet léptél előre?
– Valóban volt néhány vezetőedző, akiknek próbáltam segíteni a munkáját, ahány ember, annyi egyéniség. És tényleg sokat, nagyon sokat tanultam, még olyan dolgokból is, amelyek nem igazán működtek. Nagyon fontos, hogy hogyan kommunikálunk a játékosokkal, kinél hogyan érjük el, hogy a lehető legtöbbet ki tudja kihozni magából. Kostastól e tekintetben rengeteget tanultam.

– Szabolcs, a Honvéd edzőjeként előbb feljutottál az élvonalba, majd az előző évadban bent tartottad a sokáig csupán egy majd kettő, végül pedig három idegenlégióssal felálló csapatot. Ez akárhogy is nézzük, egy sikertörténet. Mi volt nehezebb, feljutni, vagy bennmaradni a Honvéddal? Másrészt pedig nem érzed-e visszalépésnek azt, hogy egy sikeres vezetőedzői időszak után másodedző leszel?
– Kezdjük a végén! Nagyon hálás vagyok a Budapesti Honvédnak az elmúlt időszakért, nagyon szép volt a két közös szezon. Nemes és hálás feladatnak éltem meg az ott felvázolt koncepciót, a fiatalok fejlesztését és a magyar játékosok előtérbe helyezését is, itt Sopronban azonban más célokért, illetve eredményekért küzdhetünk. Abszolút előrelépésnek tartom, hogy a Sopron sikeréért dolgozhatok másodedzőként. Évtizedekkel ezelőtt a Honvéd valóban egyeduralkodó volt, de az már régen volt. Az SKC viszont az utóbbi években a magyar élvonal egyik meghatározó csapatává nőtte ki magát, rendre ott volt a rájátszásban, az előző szezonban ráadásul kupadöntőt is játszott. Ahogy a Honvédnál, itt, Sopronban is sok az ügyes, tehetséges fiatal, akiknek fejlődniük kell minden téren. Ami a feljutást és a bennmaradást illeti, így, visszagondolva a másodosztályban, azon a szinten, ha mondhatom így több fegyverem volt a cél eléréséhez. Tudtam forgatni a csapatot, többnyire olyan meccseket játszottunk, hogy az első félidő szoros volt, a másodikra pedig felőröltük ellenfeleinket. Ami a bennmaradást illeti, mint már említettem, sok volt a fiatal játékosunk, többségüknek semmilyen élvonalbeli tapasztalata nem volt. A tapasztalat hiányát, igen kemény edzésmunkával próbáltuk ellensúlyozni. Ennek eredményeként úgy érzem, mindenki a saját tudása maximumához közel teljesített, és voltak, akik sokat fejlődtek. Időnként azért „lelket kellett önteni” a srácokba. Éppen a tapasztalat hiánya miatt volt, hogy idegenben beleszaladtunk egy-két nagy pofonba. A tíz győzelmünkből nyolcat otthon értünk el.

– A helyzet annyiból hasonló a tavalyi Honvédéhoz, Miki, hogy most mi is egy nagyon fiatal csapattal vágunk neki a szezonnak…
– Így van, Fazekas Csabi lényegében Supi helyett ért vissza, Polster Attilát pedig, aki egy dobójátékos, Takács Norbi pótlására igazoltuk. A két új fiú most, vagy egy éve öregedett ki a fiatalszabályból. A két poszton „alsó hangon” vesztettünk legalább tíz év rutint, tapasztalatot. Nem is feltétlenül szerencsés két poszton is ilyen mérvű fiatalítás, egyetlen igazán rutinos magyar játékosunk lesz, Molnár Marci. Persze ezt nem panaszkodásként mondom, már csak azért sem, mert ha végignézünk a mezőnyön, akkor talán az Alba és a Falco csapatát leszámítva, mindenütt hasonló a magyar állomány összetétele.

– Végül, de nem utolsósorban… Szabolcs, zajlik a légiósok kiválasztása, amiben már te is részt veszel. Három külföldi játékosa már van a csapatnak, milyen szempontok alapján zajlik a kiválasztás?
– Két alapvető szempontot mondanék: mivel tényleg nagyon fiatal a magyar mag, szerettük volna a társaságot egy rutinos irányító „kezébe adni”. Pollard személyében azt hittük, meg is találtuk, gondolhatják a szurkolók, milyen övön aluli ütésként ért minket, amikor kiderült, hogy mégsem jöhet. Az új jelölt erős bajnokságokban játszott, jó statisztikái voltak, de ugye az előző szezont kihagyta. A mezőnyposztokon szempont volt még, hogy a két hátvéd ne legyen túl alacsony, mert ha már fiatalok vagyunk, ne legyünk „kicsik”, azaz az ne legyen sebezhető pont, hogy a riválisok mezőnyemberei könnyen be tudják vinni a mieinket pozíciózni.

Jó utat Vincent!

Egyik szemünk sír, a másik pedig nevet! Vincent távozik tőlünk, méghozzá jó messzire, az Egyesült Államokba

Eldőlt, hogy a tengerentúlon, az Egyesült Államokban folytatja pályafutását az előző évadban csapatunkban remek szezont produkáló fiatal Valerio-Bodon Vincent. Az, hogy melyik csapatban folytatja, még nem dőlt el, illetve nem publikus, de amikor hivatalos lesz, a Vincentet képviselő ügynökség azonnal nyilvánosságra hozza.

Ügyvezetőnk, Pojbics Szabolcs ennek kapcsán annyit mondott: egyik szemünk sír, a másik pedig nevet. Igazoljon bárhová is, nagyon büszkék vagyunk Vincentre, és a legjobbakat kívánjuk neki – ugyanakkor nagyon nehéz lesz őt pótolni a következő évadra.

Elkezdtük a felkészülést

Első lépésben nyolc játékossal – köztük több igen fiatal reménységgel – a „fedélzeten”, csapatunk megkezdte a felkészülést a 2023-24-es évadra

Az igen fiatal átlagéletkorú Bors Miklós (37) – Baksa Szabolcs (31) edzőpáros irányításával, edzésbe állt magyar játékosaink nagy része: Bősze Gergely, Fazekas Csabi, Keller Bendegúz, Molnár Marci, Polster Attila, Schöll Ricsi, Sitku Marci és Tóth Dániel.
A tervek szerint a héten ezzel a kerettel dolgozik a szakvezetés, majd a jövő héten csatlakozik a gyakorlatilag az egész nyarat végig dolgozó, az U19-es világbajnokságon, az U20-as Eb-n a korosztályos nemzeti csapatainkban szereplő, majd a felnőtt válogatott olimpiai előselejtezőre való felkészülésén is részt vevő, sőt a felnőtt nemzeti csapatban is bemutatkozó két fiatal játékosunk, Csendes Péter és ifj. Meszlényi Róbert.

Szakvezetőink a hétvégéket leszámítva napi két edzést vezényelnek a srácoknak, a foglalkozásokon a fizikai, állóképességi, erősítő, konditermi munka mellett a labda is előkerül, a sok „ifjonc” számára az egyéni képzés is jelentős szerepet kap.
Légiósaink, az eddig meglévő három külföldi játékosunk – Amorie Archibald, T.J. Williams és Tulio Da Silva -, reményeink szerint augusztus 20-a körül érkeznek meg Sopronba és kapcsolódnak be a munkába.

Újratervezés irányító poszton

Nem lesz csapatunk játékosa a Kecskeméttel két éve remek szezont produkáló, és a légiósok közül elsőként bejelentett Xavier Pollard. Klubunk aránylag gyorsan megtalálta, kivel próbálja pótolni. Az illető a 29 éves, 190 centi magas T. J. Williams, aki egy hónapos próbajátékra érkezik csapatunkhoz

Múlt hét végén derült égből villámcsapásként érte klub-és szakvezetésünket a hír, hogy egy folyamatban lévő vizsgálat miatt a francia szövetség nem adja ki az előző évadban ott, a másodosztályban kosarazó Pollard játékengedélyét. A sokk érthető, hiszen jelentős részben a 2021-2022-es évadban a Kecskemét négy közé jutásában főszerepet vállaló, s ott parádés szezont produkáló kosaras tapasztalatára, tudására épült volna csapatunk játéka. Az első ijedtség után a cselekvés került fókuszba, azaz Pollárd pótlása, hiszen elsőrendű kérdés, hogy „jó kezekben” legyen az együttes. Ez persze nem volt könnyű, hiszen azalatt az idő alatt, amíg úgy tudtuk, hogy Pollard lesz az irányítónk, sok kiváló játékmester „kelt el. Szerencsére – reméljük – elég hamar sikerült – igaz még nem végleges – megoldást találni vezetőinknek.

Az egyelőre ideiglenes „megoldás” pedig T. J. (Timeric Dejaun Williams) lett. Az ő „pedigréjével”, szakmai előéletével a mi szintünkön semmi baj sincs, sőt! Egyetemi éveit befejezve az NBA draftján ugyan nem kelt el, de részt vett a Charlotte Hornets nyári felkészülésén, és végül csak az utolsó keretszűkítésnél maradt le az NBA-ről, és a Hornets G-League csapatához, a Greensboro Swarm gárdájához igazolt, ahol 37 mérkőzésen 8.8 pontot, 2,5 lepattanót és 2,8 gólpasszt átlagolt.
Ezt követően új irányítónk légiósnak állt. Először Puerto Rico-ban próbált szerencsét, majd a 2018-19-es évadban belga bajnok lett az Oostende csapatával. Ebben a szezonban a bajnokságban nem egészen egy félidőnyi időt, 19 percet a pályán töltve 34 mérkőzésen átlagban 10,8 pontot és 2,2 lepattanót szerzett, „megfejelve” 3,1 gólpasszal. A belga együttes ebben a szezonban a Bajnokok Ligájában a negyeddöntőig menetelt, s ebből legújabb játékosunk 12,6 ponttal, 2,8 lepattanóval és 2,3 gólpasszal vette ki részét, meccsenként többet, mint a bajnokságban, 22,3 percet a pályán töltve.
Számszakilag” a legjobb szezonja a következő, a 2019-20-as volt, amikor az izraeli élvonalban a Hapoel Be’er Sheva együttesében 18,8 pontot, 2,8 lepattanót és 4,8 gólpasszt átlagolt.
Következett a napfényes Itália, azon belül is a hegedűkészítéséről híres Cremona városa. Williams itt sem „muzsikált” rosszul, 26 mérkőzésen, meccsenként 29 percet játszva átlagban 11,6 ponttal, 3,2 lepattanóval és 4 gólpasszal segítette csapatát az olasz élvonalban.
Utána visszatért Izraelbe, de új csapatától 3 meccs után elváltak útjai, s következett a német Giesen, amelynek színeiben 10,8 pontot, 2,7 lepattanót és 2.9 gólpasszt átlagolt.
Ami pedig a kockázatot jelenti, az az, hogy a tavalyi szezont családi okok miatt kihagyta, tehát az előző évadban nem játszott, de most szeretne visszatérni a nemzetközi kosárlabda vérkeringésébe, és ehhez – szerencsére – minket választott, és elfogadta, hogy első lépésben egy hónapos próbajátékra jöjjön hozzánk.
Ezt vezetőedzőnk, Bors Miklós tudta meg méghozzá magától a játékostól, aki saját bevallása szerint edzésben van. Szakvezetőnk más forrásokból is érdeklődött Williams felől, többek között egyetemi csapattársától, a 13 győzelmes emlékezetes menetelésből jelentős részt vállaló korábbi játékosunktól, Quincy Fordtól. Quincy véleménye volt csapattársáról is megerősítette: érdemes – ha már Pollarddal úgy alakult, ahogy – megpróbálni vele. A próbajáték első „éles” bevetésére, várhatóan a szeptember eleji oroszlányi Bányász-kupán kerül majd sor.

Ezen a régebbi felvételen az NBA G-Leauge-ben látható ITT>>>

Fotók: © Imago Sportfotodienst GmbH., bdasportsinternational.com

Brazil erőcsatár érkezik csapatunkhoz

Kubunk megtalálta a belső, palánk alatti magas szekcióba az első idegenlégióst, egy elsősorban a négyes poszton bevethető játékost a 27 éves, 203 centi magas, brazil Tulio Da Silva személyében

Legújabb játékosunk U18-as brazil válogatott játékosként felnőtt korában előbb az amerikai egyetemi bajnokságban (NCAA) szerepelt előbb a South Florida, majd a Missouri State egyetem csapatában, utána pedig hazája bajnokságában kosárlabdázott. Legjobb egyetemi évében, az első Missouri szezonjában meccsenként több, mint 32 percet a pályán töltve több mint 14 pontot és közel 7,5 lepattanót átlagolt, egyetemi évei alatt több egyéni elismerésben is részesült, konferenciájában többször kiérdemelte a hét játékosa címet.
Az egyetemet befejezve előbb a Caxias Du Sol Basquetetriches együttesében, utána pedig – két itthon a labdarúgásból jól ismert együttesben – a Flamengo, majd pedig a Sao Paulo FC gárdájában játszott.
A tavalyi szezonban a bajnokságban meccsenként 26 percet játszva közel 12 pontos és több, mint 6,5 lepattanós átlaggal segítette csapatát. Az Interkontinentális Kupában csapata mindkét meccsét gyakorlatilag végigjátszva, 16 pontot és 13,5 lepattanót átlagolt.

Vezetőedzőnk, Bors Miklós úgy vélekedett a brazil fiúról, hogy szerződtetésével egy atletikus, a posztjához képest mozgékony, távolról is veszélyes játékossal erősödött csapatunk. Mi pedig reméljük, jó lesz Tulio – ha túl jó az sem baj…

Egy kis összeállítás a legutóbbi szezonjából: ITT>>>

Fotó: fiba.basketball

„Pontos” bemutatkozás a felnőtt válogatottban

A jövő heti lengyelországi olimpiai előselejtezőre készülő férfi kosárlabda válogatottunk, szerdán és csütörtökön is felkészülési mérkőzést játszott Kecskeméten, Észtország ellen. Az első, a szerdai összecsapáson három fiatal, utánpótlás korú soproni nevelésű játékos is pályára lépett és mindannyian szereztek pontot

A szerdai, első észtek elleni mérkőzésen a bő keretbe hívott fiataloknak is lehetőséget adott Ivkovic Sztojan szövetségi kapitány. Így aztán debütált a felnőtt válogatottban az utóbbi években tehetségét már felnőtt csapatunkban is meg-megvillantó Csendes Péter, a Pécsről Sopronba visszatérő ifj. Meszlényi Róbert, valamint a szintén soproni nevelésű, a nyáron az SKC-tól Zalaegerszegre igazoló Csátaljay Péter.
Csendes és Meszlényi 2-2 pontot szerzett a találkozón, amelyet az észtek 90-73-ra nyertek. A második, a csütörtöki mérkőzésen – amely válogatottunk utolsó felkészülési meccse volt a jövő héten kezdődő olimpiai selejtező előtt – már a selejtező sorozatra készülő keret tagjai játszottak, és ezt a mérkőzést is a baltiak nyerték 85-71-re.

fotó: FB/kosarsport

„Pontos” bemutatkozás a felnőtt válogatottban

A jövő heti lengyelországi olimpiai előselejtezőre készülő férfi kosárlabda válogatottunk, szerdán és csütörtökön is felkészülési mérkőzést játszott Kecskeméten, Észtország ellen. Az első, a szerdai összecsapáson három fiatal, utánpótlás korú soproni nevelésű játékos is pályára lépett és mindannyian szereztek pontot

A szerdai, első észtek elleni mérkőzésen a bő keretbe hívott fiataloknak is lehetőséget adott Ivkovic Sztojan szövetségi kapitány. Így aztán debütált a felnőtt válogatottban az utóbbi években tehetségét már felnőtt csapatunkban is meg-megvillantó Csendes Péter, a Pécsről Sopronba visszatérő ifj. Meszlényi Róbert, valamint a szintén soproni nevelésű, a nyáron az SKC-tól Zalaegerszegre igazoló Csátaljay Péter.
Csendes és Meszlényi 2-2 pontot szerzett a találkozón, amelyet az észtek 90-73-ra nyertek. A második, a csütörtöki mérkőzésen – amely válogatottunk utolsó felkészülési meccse volt a jövő héten kezdődő olimpiai selejtező előtt – már a selejtező sorozatra készülő keret tagjai játszottak, és ezt a mérkőzést is a baltiak nyerték 85-71-re.

fotó: FB/kosarsport

Megvan a második légiósunk

A 23 éves, 190 centi magas Amorie Archibald személyében, megvan csapatunk második légiósa a következő évadra

Egyetemi éveiben folyamatosan növekvő szerepet kapva egyre jobb és jobb statisztikákat produkált a Louisiana Tech Bulldogs csapatában – ahol annak idején bizonyos Karl Malone is játszott -, az utolsó szezonjában 12,5 pontos, 3,7 lepattanós és 2,5 gólpasszos átlagot ért el.
Az előző évadban előbb az NBA G-League bajnokságában próbált szerencsét, majd a több játéklehetőség reményében februártól már az angol bajnokságban szerepelt. A Cheshire Phoenix gárdájában meccsenként átlagban bő 30 percet a pályán töltve 15,8 ponttal, 4,3 lepattanóval és 3,2 gólpasszal segítette csapatát, a triplákat 40% fölötti hatékonysággal dobta. A bajnokság végén volt 35 – 5/7-es triplamutatóval -, 26 és 24 pontos mérkőzése egyaránt.

Vezetőedzőnk, Bors Miklós az új játékossal kapcsolatban kiemelte: a számait, statisztikáit látták, de az emberi oldaláról is próbáltak információkat szerezni róla, s ezek után döntöttek a szerződtetéséről. Szakvezetőnk hozzátette: fontos volt, hogy a 193 centis Pollard mellett a másik külső légiósunk se legyen túl alacsony a posztjához képest. ” A róla megnézett felvételek alapján úgy láttuk, amellett, hogy távolról is veszélyes a gyűrűre, jól is bontja a védelmet, és az összjátékból, a társak kiszolgálásából is ki tudja venni részét. Elsősorban kettes posztra igazoltuk, de ő egy úgynevezett combo-guard játékos, aki, ha kell irányítani is tud.”

Fotó:Peter G. Aiken/USA Today Sports/File Photo

Utánpótlás világ- és Európa-bajnokság után a felnőtt válogatottnál

Eddig is mozgalmasan telt a nyara csapatunk 19 éves, de tudását az előző években első csapatunkban is meg-megvillantó irányítójának, Csendes Péternek, aki a következő napokban sem fog unatkozni

Péter előbb csapatkapitánya volt a Debrecenben az U19-es világbajnokságon szereplő magyar válogatottnak, majd nem sokkal utána a Macedóniában rendezett U20-as B-divíziós Eb-n is szerepelt a korosztályos nemzeti együttesben. Most pedig elutazik az olimpiai előselejtezőre készülő felnőtt válogatotthoz. Vele beszélgettünk a nemzetközi szereplésről

– Ugorjunk vissza egy évet az időben. Te voltál az U18-as válogatott csapatkapitánya, de nem sokkal az Eb előtt megsérültél, és nem tudtál elutazni a versenyre. Hogyan élted ezt meg?
– Nagyjából egy héttel az Eb előtt egy edzőmeccsen történt. Szomorú voltam, és ideges, de leginkább tehetetlen – nem tehettem semmit. Az egyetlen pozitívum az egészben az volt, hogy végül a sérülés nem lett olyan súlyos, mint amilyennek elsőre tűnt. Másfél hónapot kellett kihagynom és amikor a felnőtt csapat edzeni kezdett, fokozatosan én is bekapcsolódhattam.

– A debreceni világbajnokságon sokféle kosaras kultúrát ismerhettetek meg testközelből…
– Így van, a csoportban három kontinensről voltak csapatok, az Ázsia-bajnok Dél Korea, Dél-Amerikában Argentína, valamint Törökország.

– Két bravúros győzelemmel kezdtetek…
– Igen, a koreaiakat és az argentinokat sikerült legyőzni. Az egyetlen nagyobb különbségű vereséget a vb-re A-divíziós Eb ezüstérmesként érkező törökök ellen szenvedtük el.

– Utána viszont már nem sikerült nyerni, és itthon azért volt némi – finoman fogalmazva – fanyalgás például a Madagaszkár elleni vereség után…
– Egy mérkőzést, a Japán ellenit sajnálom igazán. Az egy verhető ellenfél volt, ha az a meccs megvan a legjobb nyolc között vagyunk.

– Ez megtörte a csapatot?
– Nem mondanám. Úgy érzem, minden mérkőzésre motiváltan, mentünk föl a pályára, azzal a szándékkal, hogy nyerjünk. Ha már Madagaszkár, Afrika bajnoka szóba került, elhiszem, hogy itthon – mondjuk így – rosszul hangzott, hogy kikaptunk tőlük. Annyit hadd mondjak el, hogy mi rendezőként vehettünk részt a világbajnokságon, a korosztályos ranglistán a hatvannegyedik helyen állt a válogatott. Madagaszkár a harminckettedik, irányítójuk a francia élvonalban, centerük pedig az amerikai egyetemi bajnokságban az NCAA-ban játszik. Összességében bár utolsók lettünk, ami nyilván nem volt jó érzés, de úgy vélem -pár héttel a torna után -, hogy nem szabad kudarcként felfogni, hanem egy nagy élményként, amelynek köszönhetően rengeteg tapasztalatot szereztünk, amelyeket később hasznosítani tudunk.

– A vb után jött az U20-as Eb. Ketten mentetek át a Sopronba hazatérő Meszlényi Robival. Mennyire volt nehéz bekapcsolódni a másik együttes munkájába, amelyet a felnőtt szövetségi kapitány, Ivkovic Sztojan vezetett?
– Közvetlenül a torna előtt kapcsolódunk be, csak két közös edzésünk volt a csapattal az Eb előtt, már kint Szkopjéban. Taktikailag abszolút nem volt nehéz dolgunk, hiszen Váradi Kornél és Ivkovic hasonló stratégia, játékrendszer mellett vezette a csapatát, a taktikai repertoárban nagyon sok volt az átfedés. A társaság, mármint az U20-as srácok is jól fogadtak minket, tehát beilleszkedni abszolút nem volt nehéz. Ami inkább gondot jelentett, hogy mi a világbajnokság meccseivel a lábunkban csatlakoztunk a csapathoz. Ivkovic kifejezetten kért is bennünket, hogy ha fáradtaknak érezzük magunkat, jelezzük. Egy mérkőzésen nem is játszottam.

– Volt eltérés az U19-es vb és az U20-as Eb között?
– Óriási, minden tekintetben. Mind fizikálisan, mind a játék intenzitását tekintve, mind pedig a játékvezetői felfogás vonatkozásában. A világbajnokság sokkal nehezebb volt. Az Eb-n megmutatkoztak hiányosságaink, de bízom abban, hogy jövőre a most világbajnoki tapasztalatokkal felvértezett mostani U19-es társaság sikeresebb lesz.

– Ha már a hiányosságokat említetted, melyek ezek? Leggyakrabban a fizikai lemaradást szokták emlegetni…
– Ezt nem éreztem Szkopjéban. Sokkal inkább egyfajta mentális gátat. Több mérkőzésünket is úgy veszítettük el, hogy a félidőben még vezettünk, de nem tudtuk lezárni. Ivkovic egyszer mondta is nekünk, hogy a felnőtt válogatott nagyon ritkán veszít el szoros meccseket, többnyire megnyeri azokat. Sajnos az U20-as Eb-n mi pont a másik véglet voltunk, az ilyen találkozókat rendre elbuktuk, ebben valahogy előre kell lépni, ha mondhatom így szoros meccseket nyerni meg kell tanulni generációnknak.

– A saját játékodat hogyan ítéled meg a két tornán?
– Mindig lehet jobb. Nyilván dobhattam volna pontosabban, adhattam volna el kevesebb labdát, s minden lehetett volna sokkal jobb is. Mivel tavaly a sérülés miatt nem vehettem részt az Eb-n, tartottam tőle, hogy elég nagy lesz a lemaradásom a mezőnytől elsősorban fizikai téren – szerencsére ezt nem éreztem. Összességében biztos, hogy nagyon sok tapasztalatot szereztem, és ezeket szeretném a jövőben hasznosítani a pályán.

– Most, hogy vége a két korosztályos versenynek, jöhet a pihenés?
– Nem éppen! Négy a vb-n is szereplő fiatal játékost, Meszlényi Robit, Csátaljay Petit, Csuti Kornélt és engem meghívtak a felnőtt válogatott felkészülésére. Péter és Kornél már a felkészülés kezdete óta ott van, mi Robival az Eb után kaptunk tíz nap pihenőt, most csatlakozunk. Ha jobban belegondolok, mivel Robi is Sopronban kezdett, a négy fiatalból hárman soproni nevelésűek vagyunk, ami nagyon nagy dolog.

Utánpótlás világ- és Európa-bajnokság után a felnőtt válogatottnál

Eddig is mozgalmasan telt a nyara csapatunk 19 éves, de tudását az előző években első csapatunkban is meg-megvillantó irányítójának, Csendes Péternek, aki a következő napokban sem fog unatkozni

Péter előbb csapatkapitánya volt a Debrecenben az U19-es világbajnokságon szereplő magyar válogatottnak, majd nem sokkal utána a Macedóniában rendezett U20-as B-divíziós Eb-n is szerepelt a korosztályos nemzeti együttesben. Most pedig elutazik az olimpiai előselejtezőre készülő felnőtt válogatotthoz. Vele beszélgettünk a nemzetközi szereplésről

– Ugorjunk vissza egy évet az időben. Te voltál az U18-as válogatott csapatkapitánya, de nem sokkal az Eb előtt megsérültél, és nem tudtál elutazni a versenyre. Hogyan élted ezt meg?
– Nagyjából egy héttel az Eb előtt egy edzőmeccsen történt. Szomorú voltam, és ideges, de leginkább tehetetlen – nem tehettem semmit. Az egyetlen pozitívum az egészben az volt, hogy végül a sérülés nem lett olyan súlyos, mint amilyennek elsőre tűnt. Másfél hónapot kellett kihagynom és amikor a felnőtt csapat edzeni kezdett, fokozatosan én is bekapcsolódhattam.

– A debreceni világbajnokságon sokféle kosaras kultúrát ismerhettetek meg testközelből…
– Így van, a csoportban három kontinensről voltak csapatok, az Ázsia-bajnok Dél Korea, Dél-Amerikában Argentína, valamint Törökország.

– Két bravúros győzelemmel kezdtetek…
– Igen, a koreaiakat és az argentinokat sikerült legyőzni. Az egyetlen nagyobb különbségű vereséget a vb-re A-divíziós Eb ezüstérmesként érkező törökök ellen szenvedtük el.

– Utána viszont már nem sikerült nyerni, és itthon azért volt némi – finoman fogalmazva – fanyalgás például a Madagaszkár elleni vereség után…
– Egy mérkőzést, a Japán ellenit sajnálom igazán. Az egy verhető ellenfél volt, ha az a meccs megvan a legjobb nyolc között vagyunk.

– Ez megtörte a csapatot?
– Nem mondanám. Úgy érzem, minden mérkőzésre motiváltan, mentünk föl a pályára, azzal a szándékkal, hogy nyerjünk. Ha már Madagaszkár, Afrika bajnoka szóba került, elhiszem, hogy itthon – mondjuk így – rosszul hangzott, hogy kikaptunk tőlük. Annyit hadd mondjak el, hogy mi rendezőként vehettünk részt a világbajnokságon, a korosztályos ranglistán a hatvannegyedik helyen állt a válogatott. Madagaszkár a harminckettedik, irányítójuk a francia élvonalban, centerük pedig az amerikai egyetemi bajnokságban az NCAA-ban játszik. Összességében bár utolsók lettünk, ami nyilván nem volt jó érzés, de úgy vélem -pár héttel a torna után -, hogy nem szabad kudarcként felfogni, hanem egy nagy élményként, amelynek köszönhetően rengeteg tapasztalatot szereztünk, amelyeket később hasznosítani tudunk.

– A vb után jött az U20-as Eb. Ketten mentetek át a Sopronba hazatérő Meszlényi Robival. Mennyire volt nehéz bekapcsolódni a másik együttes munkájába, amelyet a felnőtt szövetségi kapitány, Ivkovic Sztojan vezetett?
– Közvetlenül a torna előtt kapcsolódunk be, csak két közös edzésünk volt a csapattal az Eb előtt, már kint Szkopjéban. Taktikailag abszolút nem volt nehéz dolgunk, hiszen Váradi Kornél és Ivkovic hasonló stratégia, játékrendszer mellett vezette a csapatát, a taktikai repertoárban nagyon sok volt az átfedés. A társaság, mármint az U20-as srácok is jól fogadtak minket, tehát beilleszkedni abszolút nem volt nehéz. Ami inkább gondot jelentett, hogy mi a világbajnokság meccseivel a lábunkban csatlakoztunk a csapathoz. Ivkovic kifejezetten kért is bennünket, hogy ha fáradtaknak érezzük magunkat, jelezzük. Egy mérkőzésen nem is játszottam.

– Volt eltérés az U19-es vb és az U20-as Eb között?
– Óriási, minden tekintetben. Mind fizikálisan, mind a játék intenzitását tekintve, mind pedig a játékvezetői felfogás vonatkozásában. A világbajnokság sokkal nehezebb volt. Az Eb-n megmutatkoztak hiányosságaink, de bízom abban, hogy jövőre a most világbajnoki tapasztalatokkal felvértezett mostani U19-es társaság sikeresebb lesz.

– Ha már a hiányosságokat említetted, melyek ezek? Leggyakrabban a fizikai lemaradást szokták emlegetni…
– Ezt nem éreztem Szkopjéban. Sokkal inkább egyfajta mentális gátat. Több mérkőzésünket is úgy veszítettük el, hogy a félidőben még vezettünk, de nem tudtuk lezárni. Ivkovic egyszer mondta is nekünk, hogy a felnőtt válogatott nagyon ritkán veszít el szoros meccseket, többnyire megnyeri azokat. Sajnos az U20-as Eb-n mi pont a másik véglet voltunk, az ilyen találkozókat rendre elbuktuk, ebben valahogy előre kell lépni, ha mondhatom így szoros meccseket nyerni meg kell tanulni generációnknak.

– A saját játékodat hogyan ítéled meg a két tornán?
– Mindig lehet jobb. Nyilván dobhattam volna pontosabban, adhattam volna el kevesebb labdát, s minden lehetett volna sokkal jobb is. Mivel tavaly a sérülés miatt nem vehettem részt az Eb-n, tartottam tőle, hogy elég nagy lesz a lemaradásom a mezőnytől elsősorban fizikai téren – szerencsére ezt nem éreztem. Összességében biztos, hogy nagyon sok tapasztalatot szereztem, és ezeket szeretném a jövőben hasznosítani a pályán.

– Most, hogy vége a két korosztályos versenynek, jöhet a pihenés?
– Nem éppen! Négy a vb-n is szereplő fiatal játékost, Meszlényi Robit, Csátaljay Petit, Csuti Kornélt és engem meghívtak a felnőtt válogatott felkészülésére. Péter és Kornél már a felkészülés kezdete óta ott van, mi Robival az Eb után kaptunk tíz nap pihenőt, most csatlakozunk. Ha jobban belegondolok, mivel Robi is Sopronban kezdett, a négy fiatalból hárman soproni nevelésűek vagyunk, ami nagyon nagy dolog.

Két fiatal játékosunk marad csapatunknál

Marad csapatunknál az utóbbi években már képességeit a felnőtt élvonalban is meg-megvillantó két fiatal játékosunk, a közelmúltban előbb az U19-es világbajnokságon, majd az U20-as Eb-n is a korosztályos válogatottunkat erősítő irányító Csendes Péter, valamint Schöll Ricsi

Pojbics Szabolcs, klubunk ügyvezetője honlapunk érdeklődésére elmondta: több magyar játékost már nem tervez szerződtetni a klub, a magyar magot tekintve mégis van még egy kérdőjel: Mi lesz Vincenttel?

Ő, mint ismeretes, úgy utazott ki az Egyesült Államokba, hogy megpróbálja magát valamelyik NBA-csapatba „beverekedni, de amennyiben Európában marad, akkor továbbra is csapatunkat erősíti. Vincentnek a Boston figyelmét sikerült magára irányítani, és remekelt az egyetlen nyári liga meccsén, amelyen pályára került a Celtics csapatában, de ügyében még nem született döntés. Sorsának alakulása meghatározza csapatunk légiós szerződtetési koncepcióját.

Vincent vezette győzelemre a Bostont

Szinte hihetetlen – leírni is – de a csapatunkból a világ legerősebb bajnokságába, az NBA-be igyekvő Vincent volt a legeredményesebb játékosa a 17-szeres NBA-bajnok Boston Celtics gárdájának a Las Vegasban zajló nyári ligának szombati mérkőzésén

Vincent, azok után, hogy a Celtics első négy nyári liga mérkőzésén nem kapott lehetőséget, a 17-szeres bajnok ötödik találkozóján mutatkozott be – remekül.

Az Orlando elleni összecsapáson csereként beszállva több, mint 25 percet töltött a pályán, és ezt remek játékkal hálálta meg. Mezőnyból és a triplavonalon kívülről egyaránt 50%-os „találati aránnyal célozva (4/8, ill. 2/4), valamint mindhárom büntetőjét értékesítve 13/6 pontjával a 94-77-re diadalmaskodó Boston legeredményesebb játékosának bizonyult. Vincent az eredményes játéka mellett leszedett 6 lepattanót, és 3 gólpassza is volt – kicsit ront az összképen a 6 eladott labda, de ez a debütálás minden előzetes várakozást messze felülmúlt!

Csak így tovább!

Videó ITT>>>

Egy fiatal távozik, egy visszatér

Távozik csapatunktól egy fiatal, az U19-es világbajnokságon is szereplő játékos, ugyanakkor visszatér egy másik a debreceni vb-csapatban szintén „ifjú titán”, aki az alapokat Sopronban kapta meg, de az utóbbi években másutt teljesített sikeresen

Meszlényi Róbert, az U19-es válogatottban is szerepelt

A távozó játékosunk Csátaljay Péter, aki a ZTE ajánlatát elfogadva Zalaegerszegre igazolt. Csatinak köszönjük, amit az elmúlt években úgy a felnőtt, mint az U20-as bajnokságban szereplő csapatért tett. Sok sikert kívánunk neki új állomáshelyén, és azért reméljük, később látjuk majd még Sopron mezben.

Akit viszont a következő évadtól biztos soproni szereplésben láthatunk, az ifj. Meszlényi Róbert, korábbi szakvezetőnk fia, aki az utóbbi éveket Pécsett, az NKA csapatában töltötte. Abban az együttesben is játszott, amely a legutóbbi évadban az NB I B piros csoportját megnyerve kiharcolta az élvonalba való feljutást.

Fotó: FIBA

Egy érkező, egy visszatérő

Alakul a magyar mag csapatunknál, hétfőn egy új játékos, valamint egy korábban már csapatunkban szerepelt kosaras érkezéséről adott hírt honlapunknak ügyvezetőnk

Arról, hogy Molnár Marci és druszája, Sitku is marad, már korábban tájékoztattuk szurkolóinkat. Most tovább bővült a keret a következő évadra.
Az új fiú a 2000-es születésű 203 centis magasbedobó, Polster Attila, aki Zalaegerszegről érkezik csapatunkhoz. Az előző évadban a ZTE-ben gyakran kezdő játékosként számításba vett Polsternél figyelemre méltó, hogy közel 50, egészen pontosan 46%-os „találati aránnyal” értékesítette a tripláit az előző évadban.

Visszatérő játékosunk a hátvéd posztra érkezik és Kostasnál időnként nagyon hasznos tagja volt csapatunknak. Régi-új játékosunk Fazekas Csabi, aki Nyíregyházáról visszatérve segítheti újból csapatunkat.

Az NBA egyik leghíresebb csapatának táborában a játékosunk

Az észak-amerikai profi kosárlabda bajnokság egyik legnevesebb gárdájának, a Boston Celtics -nek a nyári táborában készülhet az előző évadban csapatunknál az élvonalban valósággal berobbanó, Valerio-Bodon Vincent

A szezon végén, azaz jó másfél hónapja az Egyesült Államokba utazó kosarasra már korábban egy szakmai elemzés felhívta a figyelmet, kiemelve, hogy 207 centis magasságához képest milyen képzett, ügyes a labdával és távolról is mennyire veszélyes a gyűrűre.
„Első lépésben” a drafton nem kelt el, ám, mint kiderült, sikerült annyira magára irányítani a liga egyik meghatározó gárdájának, a korábbi 17-szeres NBA-bajnok Boston Celtics-nek a figyelmét, hogy a patinás NBA-alakulat meghívta a csapat nyári táborába. Vincent a Nemzeti Sport Online-nak nyilatkozva elmondta: már eddig is sok pozitív visszajelzést kapott, és reménykedik benne, hogy a táborban képes lesz úgy teljesíteni, hogy lesz csapat, amely annyira megkedveli a játékát, hogy szerződteti.

Megvan az első légiósunk

Egy korábban az NB I-ben már bizonyító amerikai irányító, Xavier Pollard személyében megvan csapatunk első idegenlégiósa a következő évadra

A 31 éves, 193 centi magas Pollard a 2021-22-es évadban játszott az NB I-ben, és abban a szezonban elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy akkori csapata, a Kecskemét – nem kis meglepetésre – bejutott a legjobb négy közé a bajnokságban.
Abban az évadban Pollard volt a rájátszás legeredményesebb játékosa 20 pont fölötti átlaggal, a teljesítményindexek tekintetében pedig a második volt 26 fölötti értékkel, az akkor éppen Körmenden játszó, de néhány éve már nálunk is megforduló center, Wesley Gordon mögött.

A korábban a svájci és a német élvonalban is szereplő, Kecskeméten meccsenként nagyjából 35 percet a pályán töltő, és az egész szezon során 19,4 pontot, 5,6 lepattanót és 4,1 gólpasszt átlagoló Pollard az előző évadban a francia másodosztályú Antibes csapatában kosarazott. A francia együttesben átlagban bő 24 percet játszva 10,6 pontot, 2,7 lepattanót és 3,4 gólpasszt átlagolt.

Megvan az első légiósunk

Egy korábban az NB I-ben már bizonyító amerikai irányító, Xavier Pollard személyében megvan csapatunk első idegenlégiósa a következő évadra

A 31 éves, 193 centi magas Pollard a 2021-22-es évadban játszott az NB I-ben, és abban a szezonban elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy akkori csapata, a Kecskemét – nem kis meglepetésre – bejutott a legjobb négy közé a bajnokságban.
Abban az évadban Pollard volt a rájátszás legeredményesebb játékosa 20 pont fölötti átlaggal, a teljesítményindexek tekintetében pedig a második volt 26 fölötti értékkel, az akkor éppen Körmenden játszó, de néhány éve már nálunk is megforduló center, Wesley Gordon mögött.

A korábban a svájci és a német élvonalban is szereplő, Kecskeméten meccsenként nagyjából 35 percet a pályán töltő, és az egész szezon során 19,4 pontot, 5,6 lepattanót és 4,1 gólpasszt átlagoló Pollard az előző évadban a francia másodosztályú Antibes csapatában kosarazott. A francia együttesben átlagban bő 24 percet játszva 10,6 pontot, 2,7 lepattanót és 3,4 gólpasszt átlagolt.

A világbajnokságon játszhatnak fiataljaink

Mindkét fiatal játékosunk, Csátaljay Péter és Csendes Péter is bekerült a szombaton kezdődő, Debrecenben megrendezésre kerülő U19-es világbajnokságon szereplő magyar korosztályos válogatott 12-es keretébe

Szerdán este az amerikai fiatalokkal vívott zártkapus edzőmeccs után hirdette ki szűkített 12-es keretét az U19-es válogatott szövetségi edzője, Váradi Kornél. A debreceni vb-n szereplő 12-es keretbe mindkét, az előző években tehetségét már felnőtt csapatunkban is meg-megvillantó fiatal játékosunk, Csátaljay Péter és Csendes Péter is bekerült, sőt benne van korábbi edzőnk, Meszlényi Róbert fia is, ifj. Meszlényi Róbert aki – bár az utóbbi években Pécsett kosarazott, és fontos szerepet volt az NK Pécs csapatának az NB I-be való feljutásában – szintén Sopronban kapta meg az alapokat.
U19-es válogatottunk Argentínával, Koreával és Törökországgal került egy csoportba.

Fiatal, magyar edzőpárossal vágunk neki a következő évadnak

Az előző években több szakvezetőnk munkáját segítő Bors Miklós lesz a vezetőedző csapatunknál a következő évadban. Munkáját egy szintén fiatal szakember, a 2021-22-es évadban a Honvédot az élvonalban vezető, az előző szezonban pedig a fővárosi együttest bent tartó Baksa Szabolcs segíti

Klubunk ügyvezetője, Pojbics Szabolcs a döntéssel kapcsolatban kiemelte: a vezetőség úgy látja, hogy Bors Miklós az előző években Sabáli Balázs, rövid ideig Dzunics, majd Kostas mellett sokat tanult, fejlődött. Amikor pedig neki kellett előlépni, és ő vezethette a csapatot, már több ízben bizonyította is rátermettségét. Elég csak arra gondolni, hogy a ’21-22-es évadban a 13 győzelmes sikerszériát az ő vezetésével kivívott oroszlányi bravúrral indítottuk.
Segítője, Baksa Szabolcs pedig a – többi csapathoz képest kevesebb légióst foglalkoztató újonc – Honvédnak az élvonalban való bent tartásával bizonyította, hogy érti a szakmát.
Klubunk a két fiatal szakemberrel egy éves szerződést kötött, de mint Pojbics kifejtette: bízik abban, hogy a kettős úgy vezeti majd a csapatot, hogy bizonyítja, érdemes hosszabb távon is számítani rájuk.

Világbajnokságra készülnek

Két játékosunk is ott van a bő egy hét múlva, június 24-én kezdődő, Debrecenben rendezendő U19-es világbajnokságra készülő magyar válogatott keretben

Csátaljay Péter és Csendes Péter is készül a jövő hét végén kezdődő debreceni U19-es VB-re, amelyen korosztályos válogatottunk a rendező jogán vehet majd részt. Nagyobb nemzetközi tapasztalata Csátaljaynak van, aki részt vett, sőt a magyar csapat legeredményesebb játékosa volt a tavalyi bulgáriai B-divíziós U18-as EB-n.

Jövő szombattól a világbajnokságon akár két, – sőt, ha ide számítjuk a szintén kerettag és a kosarazást a Sopronban kezdő, ám pár éve Pécsett játszó ifj. Meszlényi Róbertet is, három – Sopronból induló játékos képviselheti majd a magyar színeket a világbajnokságon. Addig még van bő egy hét, Váradi Kornél szövetségi edző a tervek szerint a jövő hét közepén jelöli ki a világbajnokságon szereplő tizenkettes keretet.
Csendesnek mindenesetre az A-divíziós lengyelek elleni felkészülési mérkőzésen dobott 24 pont jó ajánlólevél lehet arra, hogy a szűkített keretnek is a tagja lehessen….

Búcsú fél évtized után – köszönünk mindent, Supi

Öt év után távozik csapatunktól a szurkolóink által méltán kedvelt rutinos játékosunk, Supola Zoltán, Supi. Amíg itt volt, mondhatjuk, szinte garantált volt a rájátszásba jutás

– Öt évet töltöttél el csapatunkban, mire emlékszel vissza a legszívesebben az SKC-ban töltött évekből?
– Az élcsapatok elleni győzelmekre szívesen emlékszem vissza. A Covid előtti utolsó hazai Falco meccs ugrik be valamiért, amin jól ment a játék, és természetesen nyertünk is, vagy mondhatnám a tavalyi Alba elleni meccset is, amivel megszereztük a negyedik helyet az alapszakaszban. Eredményként, amit kiemelhetek, az az idei kupa ezüst.

– Egy nagyon súlyos sérülés miatt gyakorlatilag egy évadot szinte teljesen ki kellett hagynod…
– Igen, a bokatörés… egy sérülés sosem jön jókor, egy ilyen pedig harmincon túl különösen nem. Volt olyan, aki azt mondta, ezután nem is fogok tudni újra játszani, szerencsére ez abszolút nem volt igaz. Abban a szezonban, mivel a rehabilitáció nagyon hosszú volt, csak a szezon végén pár meccsen léptem pályára.

– A nemrég befejeződött évadban sokak szerint talán méltánytalanul is mellőzött voltál, sokan láttak volna szívesen több időt is a pályán. Hogyan viselted, élted meg mindezt?
– Az elején nehezebben, ugyanis az előtte lévő években a 15-20 percet is kevésnek gondoltam, de aztán hozzászokik az ember, mint mindenhez, és megpróbálja a legjobbat kihozni belőle. Amikor a pályára kerültem, mindent elkövettem, hogy segítsek a csapatnak mezőnymunkával, védekezéssel, és természetesen támadtam a gyűrűt mert, ha 1-2 kosár bement az elején, akkor utána még kaptam egy kis időt. Azt sajnálom, hogy mivel nem voltam játékban, nem igazán kerültem formába, de szerencsére a szezon második felében ennek ellenére is voltak jobb meccseim. A pályafutásom korai szakaszában volt, hogy úgy éreztem, több lehetőséget kaptam a játékra, mint megérdemeltem volna, most pedig egy kicsit kevesebbet, idővel úgy tűnik ez is kiegyenlíti egymást. Pozitívum, hogy fizikálisan újra jó állapotba kerültem, a sérülés már abszolút a múlté.

– Milyen érzésekkel távozol, és mik a jövőbeli terveid a kosárlabdában? Úgy hallom itt is marasztaltak volna…
– Nem hiába voltam itt öt évet, összességében biztos, hogy nagyon jó érzésekkel gondolok majd vissza az SKC-ban eltöltött évekre. A szurkolóknak köszönöm a szurkolást, és hogy mellettem álltak. Nem vagyok egy vándormadár típus, nem sok helyen fordultam meg, de Sopronban volt talán az egyik legkorrektebb, legbarátságosabb vezetőség, nekik is köszönöm a lehetőséget, a bizalmat. Ami a folytatást illeti, igen Sopronban is marasztaltak volna, de én már korábban eldöntöttem, hogy haza szeretnék költözni Budapestre. Elsősorban NB I B-s csapatban gondolkodom, úgy, hogy mellette már azért a játékos pályafutásom utáni életre is elkezdenék készülni.

– Talán már a csapat is megvan?
– Még nincs, de alakulnak a dolgok…

Köszönjük, Supi az interjút, és azt is, amit az elmúlt években csapatunkért tettél!
Sok hasonló szép sikert kívánunk, mind a kosárlabdapályán, mind a civil életben!

Visszavonult a kapitány, aki otthonra lelt Sopronban

A csapatunkban eltöltött 12 évad után befejezte aktív játékos pályafutását Takács Norbi, aki az utóbbi években a csapatkapitányi tisztet is betöltötte. Norbi nem kevesebb, mint 7 – Horváth Imre, Meszlényi Róbert, Sabáli Balázs, Váradi Kornél, Dragan Aleksic, Dzunic Branislav és Kostas Flevarakis – edzővel dolgozott együtt. Játszott 2 kupadöntőn, ugyanakkor szerepelt egy a kiesés elkerüléséért vívott drámai párharcban egyaránt. Norbi tehát volt nagyon fent és „mélyen” is csapatunkkal. Vele beszélgettünk búcsúzása, visszavonulása kapcsán

– Játszottál két kupadöntőn, és a bennmaradásért vívott play-out párharcban egyaránt. Az SKC-ban szerzett tapasztalataid alapján min múlik, hogy milyen egy adott évadban a csapat?
– Amikor a 2010-es évek közepe táján bejutottunk a kupadöntőbe, valamint a a bajnokságban többször is a legjobb négy közé, azaz az ország meghatározó csapatai közé tartoztunk, volt egy nagyon erős magyar magunk: Rujival, Molnár Bandival, Dénes Gabival, Trepák Zolival, Tóth Gerivel. Akkor még én voltam a fiatal, aki próbálta magát bejátszani a csapatba. Megvolt az egyensúly a teherviselés terén a magyar játékosok és a légiósok között. Az a társaság ráadásul nem csak a pályán, hanem azon kívül is nagyon együtt volt. Amikor viszont a bennmaradásért kellett játszanunk, egyrészt nagyon gyengén kezdtünk, edzőváltás is volt, másrészt szinte a teljes a szezon elején szerződtetett légiós sort le kellett cserélni, az évad közben kellett többször is megpróbálni újra építeni a csapatot, de nem nagyon akart összeállni. A vereségek miatt a hangulat sem volt túl jó az öltözőben.

– A kupadöntő az idén is összejött…
– A Szolnok elleni elődöntő extra, minden tekintetben kiemelkedő meccs volt, felejthetetlen marad, ugyanúgy ahogy a régebbi pécsi sorozat is. Kostas időszakában mindig sikerült teljesíteni a célt, bejutottunk a rájátszásba. Az előző években többször is gyengén kezdtünk, nem tudtunk indulni a kupában, most, amikor sikerült, a döntőt leszámítva tényleg nagyot alakítottunk.

– Szinte minden évre akadt Tőled egy-két nagy, nyerő kosarad, triplád, győzelmet jelentő kulcsfontosságú találatod egy-egy mérkőzés végén…
– Valóban volt vagy nyerő, vagy hosszabbítást jelentő kosaram szinte minden szezonban, egy időben rám is aggatták a csapatban a „Megmentő” becenevet, ami rám is ragadt A nemrég befejeződő szezonban a ZTE elleni első negyeddöntőn, három másodperccel a rendes játékidő letelte előtt sikerült egy lepattanót vissza pöciznem, ezzel lett hosszabbítás – más kérdés, hogy sajnos nem sikerült nyerni.

– A tizenkét az SKC-ban eltöltött évad alatt maradt benned valami hiányérzet?
– Minimális, nagyon kevés. Talán a két utolsó szezont tudnám említeni, mindkétszer olyanok voltak a negyeddöntőkben, az első meccsek – például, amelyről az előző kérdés kapcsán beszéltem -, amelyeket, ha megnyerünk, biztos, hogy más lett volna a két párharc lélektana, és talán a végkimenetele is – mindkétszer nagyon kevésen múlt. Jóval több viszont a felejthetetlen, örök emlék: a pécsi Magyar Kupa sorozat, a bajnoki bronzérem utáni ünneplés a Fő téren, a tavalyi tizenhármas győzelmi sorozat, vagy idén a körmendi győzelem, és a Szolnok elleni Magyar Kupa elődöntő. Összességében úgy érzem, az elmúlt bő évtizedben a csapat a lehetőségeihez mérten ki tudta hozni magából a maximumot.
Köszönöm a családomnak, az összes csapattársamnak, a vezetőknek, a szurkolóknak a sok szép emléket.

– Sopronban alapítottál családot, mik a terveid a jövőre nézve?
– Sopronban igazi otthonra leltem, itt él a családom, és itt képzelem el az életemet. Nem maradok a sportágban, a civil szférában szeretnék dolgozni. A csapat mérkőzéseire azonban tervezem, hogy kijárok, figyelemmel kísérem az SKC-nál történő dolgokat – csak már egészen más minőségben, mint eddig.

A másik „Marcink” is marad

Molnár Márton után druszája, Sitku Márton is szerződést hosszabbított klubunkkal

A „védett korból” azaz az utoljára a következő évadban alkalmazott következő évadban működő fiatalszabályból már „kiöregedő” játékosunk honlapunk érdeklődésére elmondta, a hosszabbítás lehetősége már azelőtt felvetődött, hogy eldőlt, hogy nem jutunk a legjobb négy közé. Sitku Marci hozzátette: ugyan jól esett neki a megelőlegezett bizalom, de az 5-8. helyekért játszott mérkőzéseken mindenképpen szerette volna bizonyítani, hogy méltó rá. Hozzátette: három éve szerepel csapatunkban, mindig is szeretett nálunk játszani, jól érezte magát. Így, hogy a vezetőség is szerette volna, hogy maradjon, tulajdonképpen találkozott a két fél akarata, így egyértelmű volt, hogy marad.
A magát klubunkhoz immáron a negyedik évadra elkötelező kosaras kiemelte: nagyon sok köszönettel tartozik korábbi edzőnknek, Kostasnak, hiszen annak idején egy nyár közepén tartott rövid kis felmérő jellegű edzőtáborban a görög szakember jelezte, hogy számít rá, hogy szüksége lesz rá a csapatban, és az elmúlt évek alatt nagyon sokat tanult tőle.
Bár már nem lesz „védett korban”, Sitku Marci reméli, hogy a jövőben is megkapja a lehetőséget az új edzőtől majd a bizonyításra. A nyáron egyetemi tanulmányai mellett tervezi, hogy kilátogat Szlovéniába a női válogatott Eb-csoportmeccseire, valamint lesz egy kis nyaralása is. Hogy azért formában, mozgásban maradjon, arról csapatunknál az előző évadban erőnléti edzőként dolgozó szlovén szakember, Luka Steblaj gondoskodott, aki nyárra edzéstervet írt neki, amelyet természetesen be is tart, hiszen nem szeretné „leeresztett” állapotban kezdeni a felkészülést.

Kár a kezdésért – a 8. helyen végzett csapatunk

Alaposan „beragadtunk” a rajtnál, és bár az első negyed közepe extra volt és fordítottunk, de a mérkőzés nagy részében futottunk a Kecskemét és az eredmény után. A második félidőben több alkalommal is igen-igen szorossá tehettük volna a találkozót, de a kiélezett, kritikus szituációkban megmutatkozott, hogy a Kecskemét több rutinos játékost tudott bevetni az összecsapásra, így – bár ezúttal is volt tartása csapatunknak – végül ellenfelünk nyert, mi pedig a 8. helyen – és persze, ne feledjük: Magyar Kupa ezüstéremmel – zártuk a szezont

Sopron KC – Kecskemét 83-86 (19-21, 20-27, 22-20, 22-18)
Sopron, férfi NB I, rájátszás a 7-8. helyért, 3. mérkőzés, 400 néző
V.: Goda, Farkas, Minár

SKC: JOSEPH 25/9, Supola 9/3, Takács 8/6, SITKU 12/9, MOLNÁR 14
Cs.: Csendes 7/3, SCHÖLL 6, Csátaljay 2, Keller
Edző: Bors Miklós

Kecskemét: WITTMANN 10/6, TOWNES 15, Ivkovic 9/9, DRAMICANIN 18/12, KARAHODZSICS 14
Cs.: Tóth B. 7/3, KISS D. 10, Fazekas 3/3
Edző: Forray Gábor

Ahogy Kecskeméten, most is elég álmoskásan kezdtünk, eladott labdáinkból másfél perc alatt 7-0-ra elhúzott ellenfelünk. Molnár Marci ugyan megszerezte első pontjainkat, de bő 2 és fél perc elteltével 2-11-nél Bors Miki kénytelen volt időt kérni. Ez hatott, Joseph hármasa egy fordítást érő parádés 15-2-rs rohamot indított útjára csapatunktól, a „vezér” ekkor egyetlen légiósunk volt. Hullámzó játékot hozó szakasz vége ellenfelünk volt, amely egy 9-2-es rohammal visszaszerezte a vezetést.

A 2. etapot Dramicanin, Ivkovic és Wittmann 1-1 triplájára építve 11-2-vel kezdte ellenfelünk, s ha ehhez hozzávesszük a nyitó negyed hajráját, akkor egy 20-4-et „futott” a Kecskemét. A „krónikás” szempontjából talán nem is baj, hogy a csapat mellett a közvetítés is „lefagyott”. Az újabb Bors(os) időkérés után Sitku Marci blokkolta Dramicanin dobását – csapatunk azon szimpatizánsai, akik stream-en követték a játékot, szívesen megnézték volna… A csapaton azonban ez a momentum nem igazán segített, a szakasz közepén Townes villanásaival 15 pontra nőtt a különbség. Joseph 2+1-es játéka és Sitku Marci hármasa egy 13-5-ös rohamot indított el csapatunktól, amelybe Schöll Ricsitól is belefért egy bátor, vagány dupla – ezt már a streamelők is láthatták. 10-en belülre kerültünk. A szakasz hajrájában váltva estek a kosarak, Joseph vezérletével „látótávolságon” azaz 10 ponton belül maradtunk.

A 2. félidő Sitku Marci újabb hármasával kezdődött, majd Supi ügyes átadásából Sitku druszája, Molnár is betalált. A szakasz derekán váltva estek a kosarak, Townes vezetésével tartotta 5 pont körüli előnyét a Kecskemét. Ezúttal is hullámzó volt a játék, csak kisebb amplitúdókkal, mint az első félidőben. Dramicanin 2 triplájára építve egy 6-2-vel 10-zel megint ellépett ellenfelünk, ám Ricsi duplája, majd Joseph hármasa után megint szoros lett a parti. Amikor azonban igazán közel kerülhettünk volna riválisunkhoz, rendre hibáztunk a befejezéseknél. A szakasz Csendes hármasával és 7 pontos vendég vezetéssel zárult.

A záróetap 7-2-es vendég rohammal indult, 10 fölé nőtt a hátrány. Most sem törtünk meg, egy 7-0-lal – benne egy szép balkezes találat Ricsitől és egy „sarki tripla Norbitól – 5-re följöttünk, úgy, hogy „Jóskánk” , azaz Joseph nem is volt a pályán. Időt kértek és meg is törték lendületünket a vendégek, de még mielőtt újra 10 fölé növelték volna előnyüket, a visszatérő Joseph egy triplával életben tartotta a reményeket. Molnár Marci újabb kosarával a szakasz derekán 4-re csökkentettük a hátrányt. Ekkor azonban villant Wittmann 2, Dramicanin pedig 3 pontért. A hajrában Molnár Marci duplájával és Norbi hármasával visszajöttünk 3 pontra, de fordítani már nem volt idő.

Supola Zoltán: A mérkőzés elején ellépett a Kecskemét, aztán sikerült visszajönnünk a meccsbe, miután változtattunk a védekezésen, azonban el kell mondani, hogy mi kevesebben vagyunk, nálunk már csak egy légiós maradt, náluk még volt három, és ez is jelentette a különbséget. Köszönjük a szurkolóknak az egész éves biztatást!

Bors Miklós: Nem egy könnyű időszakon vagyunk túl, az elmúlt néhány hét nem volt egyszerű a csapat számára. Amit célul tűztünk ki, hogy ebben az időszakban felmérjük a fiataljainkat, az jól sikerült, tét szituációban, majdnem teljes csapat ellen kaptunk választ néhány kérdésre, látjuk az utat, amelyen tovább kell mennünk. Ami a mérkőzést illeti, örülök, hogy még most is, amikor nem mi voltunk az esélyesebbek, egy jó meccset játszottunk, agresszívak voltunk, meg tudtuk nehezíteni a Kecskemét dolgát. A tapasztalt játékosok tudták vinni a csapatot. Mindezek mellett szeretném megköszönni a szurkolók támogatását, fantasztikus volt, még a mai napon is jó hangulatot teremtettek. Köszönöm Kostas Flevarakisnak is a közös munkát, tanulságos volt.

Tovább fogyva, de elszántan

Csapatunk holnap 17 órától zárja az évadot. Az immáron Bors Miklós által dirigált fiaink, a 7. helyért két győzelemig tartó párharc utolsó – harmadik – találkozóján a Kecskemétet látják vendégül

A csapatunkat szezon végén irányító fiatal szakvezető szerint holnap, a vasárnapi meccshez képest védekezésben mind az egyéni felelősségvállalás, mint pedig a Kecskemét kettő-kettő elleni játékának a védésében sokkal keményebben kell odaállni, szinte százszázalékos javulás kell.

Kiemelte: ez egyáltalán nem lesz könnyű, hiszen a bajnokság legrutinosabb magas kettőse, a Dramicanin-Karahodzic kettős ellen kell felvenni úgy a harcot, hogy nálunk a palánk alatt igazán csak Molnár Marci tekinthető rutinosnak. Ugyanakkor reméli, Schöll Ricsi és Sitku Marci felveszi a versenyt a Kecskemét tapasztalt magasembereivel. Vasárnapra még visszautalva azt taglalta, hogy a kecskeméti mérkőzés egyetlen pozitívuma az volt, hogy nem adtuk fel, hanem fiataljaink, Csendes Péter, Csátaljay Péter és Schöll Richárd bátor, vagány játékával, kosaraival izgalmassá tudtuk tenni a hajrát. Az előző összecsapás záró negyedében nyújtott játékra lehet építeni.
Bors Miklós helyzetét nehezíti, hogy az SKC kerete tovább fogyatkozott, már Maliek White is hazatért az Egyesült Államokba. A szakvezető zárszavában annyit mondott: aki szerdán, a szezon utolsó mérkőzésén rendelkezésre áll, mindent ki kell adjon magából, vagy ahogy mondani szokás, ami a csövön kifér.

Későn kezdtünk hajrázni, így szerdára és Sopronra maradt a döntés

A 3. negyed közepéig, valljuk meg elég kilátástalannak tűnt csapatunk játéka Kecskeméten. Ezt követően azonban elsősorban néhány fiatal játékosunk remek megmozdulásai révén, 20 pontos hátrányból a hajrára szorossá tettük a meccset, de fordítani nem tudtunk, így a szerdai soproni összecsapás dönt a 7. hely sorsáról

Kecskemét – Sopron KC 88-80 (27-15, 17-17, 23-16, 21-32)
Kecskemét, férfi NB I, rájátszás a 7. helyért, 2. mérkőzés 350 néző
V.: Földházi, Makrai, Nyilas

Kecskemét: WITTMANN 15/9, TOWNES 23/9, Ivkovic 3/3, Dramicanin 12, KARAHODZSICS 12
Cs.: KISS D. 10, Tóth B., FAZEKAS 7/3, Tóth P.
Edző: Forray Gábor

SKC: JOSEPH 21/6, White 8/3, Takács 6/6, SITKU 10/6, Molnár 11
Cs.: Supola 4, SCHÖLL 8, CSENDES 9/9, Csátaljay 3/3
Edző: Bors Miklós

Wittmann palánkos triplájával indult a találkozó, amely egy 9-0-s hazai rohamot indított el, meglehetősen enerváltan, lagymatagon kezdő csapatunk ellen, időt is kért bő 3 perc elteltével Bors Miklós. Rögtön utána büntetőkből Sitku Marci megszerezte első pontjainkat. Első mezőnykosarunkat Molnár Marci dobta a negyed derekán, s ezzel egy 7-2-vel 4 pontra megközelítettük a hazaiakat. A védőpattanókkal itthon is volt gondunk, a Kecskemét néhány lepattanót visszaszedve palánkunk alatt a negyed hajrájában 10 ponttal ellépett. A szakasz hajrájában a palánkhoz közel ügyesen megjátszott Schöll Ricsi próbálta versenyben tartani csapatunkat, ám amíg akcióból sikeres volt., büntetőit elhibázta. A negyed végén 10 pont fölé nőtt az első 10 perc lepattanózását 13-7-re megnyerő hazaiak előnye.

Két Marcink ügyes összjátékával, és Molnár kosarával indult a 2. etap. Váltva estek a kosarak, tartotta 10-12 pontos előnyét a Kecskemét. Hét rontott triplakísérlet után a 14. perc elején White révén megszereztük első távoli találatunkat. Nem dobta föl a csapatot, a szakasz derekán jött 1-2 elsietett akció, s 15 pontra nőtt a hátrány, nagyon „élt” a hazaiak fiatal centere, Kiss. Az újabb érthető időkérés után Joseph szép dobásaival közelítettünk, és Bors Miki letámadást vezényelve próbálta felrázni a srácokat. Bár jobb ritmusú akciókat vezettünk, de a tiszta helyzetek is rendre kimaradtak, így 12 pontos hátránnyal fordultunk.

Ahogy a meccset, a 2. félidőt is a hazaiak kezdték jobban (8-3), így jött az újabb gyors időkérés. Zónára álltunk át, Molnár Marci zsákolt kettőt. Ez a fellángolás sajnos csak rövid életű volt, a negyed derekán 20 pontra nőtt a különbség. Úgy tűnt, eldőlt a mérkőzés, ám a zárószakaszban amolyan minden mindegy alapon fiataljaink – Csátaljay, Sitku, majd háromszor is Csendes – elkezdték be-beemelgetni a triplákat és a hajrára 4 pontra feljöttünk. Ekkor azonban a rutinos Wittmann „megrázta magát” és 2 triplájával úgy tűnt, eldönti a meccset. Joseph azonban 3 jó büntetővel majd egy triplával ,az utolsó percre 4 pontra visszahozta csapatunkat, de fordítani már nem sikerült.
A párharc állása: 1-1

A fotók a május 19-i hazai mérkőzésen készültek.

Későn kezdtünk hajrázni, így szerdára és Sopronra maradt a döntés

A 3. negyed közepéig, valljuk meg elég kilátástalannak tűnt csapatunk játéka Kecskeméten. Ezt követően azonban elsősorban néhány fiatal játékosunk remek megmozdulásai révén, 20 pontos hátrányból a hajrára szorossá tettük a meccset, de fordítani nem tudtunk, így a szerdai soproni összecsapás dönt a 7. hely sorsáról

Kecskemét – Sopron KC 88-80 (27-15, 17-17, 23-16, 21-32)
Kecskemét, férfi NB I, rájátszás a 7. helyért, 2. mérkőzés 350 néző
V.: Földházi, Makrai, Nyilas

Kecskemét: WITTMANN 15/9, TOWNES 23/9, Ivkovic 3/3, Dramicanin 12, KARAHODZSICS 12
Cs.: KISS D. 10, Tóth B., FAZEKAS 7/3, Tóth P.
Edző: Forray Gábor

SKC: JOSEPH 21/6, White 8/3, Takács 6/6, SITKU 10/6, Molnár 11
Cs.: Supola 4, SCHÖLL 8, CSENDES 9/9, Csátaljay 3/3
Edző: Bors Miklós

Wittmann palánkos triplájával indult a találkozó, amely egy 9-0-s hazai rohamot indított el, meglehetősen enerváltan, lagymatagon kezdő csapatunk ellen, időt is kért bő 3 perc elteltével Bors Miklós. Rögtön utána büntetőkből Sitku Marci megszerezte első pontjainkat. Első mezőnykosarunkat Molnár Marci dobta a negyed derekán, s ezzel egy 7-2-vel 4 pontra megközelítettük a hazaiakat. A védőpattanókkal itthon is volt gondunk, a Kecskemét néhány lepattanót visszaszedve palánkunk alatt a negyed hajrájában 10 ponttal ellépett. A szakasz hajrájában a palánkhoz közel ügyesen megjátszott Schöll Ricsi próbálta versenyben tartani csapatunkat, ám amíg akcióból sikeres volt., büntetőit elhibázta. A negyed végén 10 pont fölé nőtt az első 10 perc lepattanózását 13-7-re megnyerő hazaiak előnye.

Két Marcink ügyes összjátékával, és Molnár kosarával indult a 2. etap. Váltva estek a kosarak, tartotta 10-12 pontos előnyét a Kecskemét. Hét rontott triplakísérlet után a 14. perc elején White révén megszereztük első távoli találatunkat. Nem dobta föl a csapatot, a szakasz derekán jött 1-2 elsietett akció, s 15 pontra nőtt a hátrány, nagyon „élt” a hazaiak fiatal centere, Kiss. Az újabb érthető időkérés után Joseph szép dobásaival közelítettünk, és Bors Miki letámadást vezényelve próbálta felrázni a srácokat. Bár jobb ritmusú akciókat vezettünk, de a tiszta helyzetek is rendre kimaradtak, így 12 pontos hátránnyal fordultunk.

Ahogy a meccset, a 2. félidőt is a hazaiak kezdték jobban (8-3), így jött az újabb gyors időkérés. Zónára álltunk át, Molnár Marci zsákolt kettőt. Ez a fellángolás sajnos csak rövid életű volt, a negyed derekán 20 pontra nőtt a különbség. Úgy tűnt, eldőlt a mérkőzés, ám a zárószakaszban amolyan minden mindegy alapon fiataljaink – Csátaljay, Sitku, majd háromszor is Csendes – elkezdték be-beemelgetni a triplákat és a hajrára 4 pontra feljöttünk. Ekkor azonban a rutinos Wittmann „megrázta magát” és 2 triplájával úgy tűnt, eldönti a meccset. Joseph azonban 3 jó büntetővel majd egy triplával ,az utolsó percre 4 pontra visszahozta csapatunkat, de fordítani már nem sikerült.
A párharc állása: 1-1

A fotók a május 19-i hazai mérkőzésen készültek.

Bors Miklós lezárná a párharcot – és a szezont

Holnap a Kecskemét elleni idegenbeli mérkőzésen, Kostas eddigi segítője Bors Miklós – akinek egyébként igen jó angol neve lehetne (Nick Pepper) – meccsel, aki szeretné egy győztes meccsel lezárni a párharcot, és ezzel együtt a bajnoki szezont

A 7. helyért 2 győzelemig tartó párharc első, pénteki mérkőzésével kapcsolatban Bors Miklós azt mondta, nagyon jó hozzáállással, és ritmusban játszott a csapat. Amellett, hogy volt egy aránylag jó dobóforma kintről, megvolt az egyensúly a kosártól távoli és a palánk alatti játékban.
A Kecskeméten csapatunkat vezető szakember hangsúlyozta: szeretné, ha a csapat már holnap lezárná a párharcot, azaz ha nyerne Kecskeméten. Aláhúzta, ehhez a már említett jó támadójáték mellett sokkal jobban kell majd figyelni a védőpalánk alatti lepattanókra, hiszen, ha volt gyenge pontja a csapatnak a párharc első meccsén, akkor az ez volt: a Kecskemét nem kevesebb, mint 16 lepattanót szerzett a mi palánkunk alatt. Úgy véli, ha támadásban sikerül hasonló produkciót nyújtani, mint pénteken, védekezésben pedig az előbb említett lepattanók megszerzésében sikerül előrelépni a párharc első „ütközetéhez” képest, akkor nyerhetünk Kecskeméten és lezárhatjuk a párharcot!

Széppé tették a fiúk Kostas búcsúját

Látványos mérkőzésen három negyeden át tapadt csapatunkra a Kecskemét, de a záróetap elején sikerült lerázni a vendégeket, így egy helyenként kimondottan szórakoztató, nem igazán a védekezésről szóló találkozón edzőnk, Kostas szép győzelemmel búcsúzott együttesünktől. Köszönünk mindent, Kostas!

Sopron KC – Kecskemét 96-84 (24-23, 23-21, 23-20, 26-20)
Sopron, férfi NB I, rájátszás a 7. helyért, 600 néző
V.: Kapitány, Szilágyi, Földesi

SKC: JOSEPH 23/9, WHITE 17/15, TAKÁCS 12/12, SITKU 11, MOLNÁR 22
Cs.: Csendes 5/3, Schöll, Csátaljay 4/3, Keller 2, Gadácsi
Edző: Kostas Flevarakis

Kecskemét: Wittmann 5/3, TOWNES 14/6 , IVKOVIC 16/12, Dramicanin 10/6, KARAHODZSICS 22
Cs.: KISS D. 6, Tóth B. 8/6, Fazekas 3/3, Tóth P., Botka
Edző: Forray Gábor

Kostas soproni búcsúmeccse – amelyen a távozók mellett a beteg Supit is nélkülöztük – kapitányunk, Takács Norbi szép triplájával kezdődött. Látványos volt a játék, nem sokat törődtek a védekezéssel a csapatok. A szakasz derekán „csékánk” nagyon „elkapta a fonalat”, Norbi bő 6 perc elteltével a 4. hármasát emelte be. A szakasz hajrájában az őt váltó ifjú Csátaljay is beemelt egy hármast. A vendégeket Karahodzic és Ivkovic tartotta versenyben.

A dobópárbaj folytatódott a 2. negyedben. Joseph triplát dobott, Csendes villant bátor betörés után. A palánkunk alatt több lepattanót is visszaszerző vendégek a Townes-Karahodzic kettős révén tapadt ránk, sőt a szakasz közepéhez közeledve fordított is. Időt kért búcsúzó szakvezetőnk, s Molnár Marci lerohanásból – nem igazán az ő műfaja – dobott kosarával visszaszereztük a vezetést. Ez egy 7-0-s roham kezdetét jelentette, ekkor a Kecskemét kért időt. Két triplával le is dolgozta hátrányát, de Joseph triplájával 3 pontos előnnyel zártuk a félidőt.

Szünet után White villogott, majd mindkét „Marcink” is betalált, Molnár támadó pattanóból, Sitku pedig szerzett labda után zsákolva. A szakasz derekán 9 ponttal elléptünk. Hogy ellenfelünk jobban ne szakadjon le, arról Ivkovic gondoskodott. mi pedig azért nem tudtuk nagyobb előnyt szerezni, mert ekkor kimaradtak a tiszta helyzetek. Azért Sitku Marcinak újabb lerohanás végén csak sikerült 10 pontra növelni az előnyt. A szakasz végén ugyan Joseph sziporkázott, de 1-2 akciónál „túlpörögtünk”, 6-ra feljöttek a vendégek.

A zárószakaszt White vezérletével 10-2-vel kezdve, 14 ponttal elléptünk. Ezt követően ellenfelünk már nem tudta igazán szorossá tenni a találkozót, amelynek végén még a fiatalok között is fiatal Keller Bendegúz megszerezte élete első kosarát a felnőtt élvonalban, szurkolóink pedig edzőnket éltetve, nevét skandálva búcsúztatták Kostast.

Takács Norbert: Kihoztuk ebből a szituációból a maximumot. Nagyon hajtott a csapat, meg akartuk nyerni ezt a mérkőzést, amely reméljük, az utolsó hazai az idényben, szeretnénk 2-0-val lezárni ezt a szériát. A fiatalok is nagyon jól szálltak be a meccsbe, végre megkapták a lehetőséget, aminek én nagyon örülök. Jó azt látni, hogy önbizalommal telve jönnek fel ők is a pályára, és jól is teljesítenek. Meg is lett az eredménye, nagyon szépen játszottunk. Kostasnak ez volt az utolsó mérkőzése nálunk. Négy év, kisebb-nagyobb kihagyásokkal. Szerintem fantasztikus négy év volt, én nagyon élveztem a közös munkát, és szeretném a csapat nevében is megköszönni neki.

Kostas Flevarakis: Nagy nap volt ez számomra, hiszen négy év után ez volt az utolsó mérkőzésem Sopronban. Egy nagyszerű meccs azokkal a srácokkal, akik még itt vannak, mindent megtettek. Úgy gondolom, ennek a csapatnak a legnagyobb sikere az, hogy fenn akartuk tartani ezt a győztes mentalitást, ezt a küzdőszellemet, nem számít, ki hiányzik, ki sérült, vagy beteg. A srácok ismét nagy győzelmet értek el. Nekem ez a negyedik év egy hatalmas élmény volt. Nem könnyű egy külföldi edzőnek négy évet eltölteni egy idegen országban, de nagyon boldogok vagyok, hogy ezekkel a játékosokkal dolgozhattam. Takács Norbert és Supola Zoltán volt az a két játékos, aki mind a négy évben itt volt, utánuk jött Sitku Márton és a többiek. Senkit nem szeretnék kihagyni, minden játékossal, aki ezalatt a négy év alatt Sopronban játszott, jó kapcsolatunk volt, és jól tudtunk együtt dolgozni. A menedzsment, Pojbics Szabolcs és a többiek, mindent megtettek, hogy kihozzák a maximumot a csapatból. A közös munka nagyon jó volt, megértéssel és vitákkal, de ennek így is kell lennie. Szabolcs nagyon jó munkát végzett. Természetesen szeretnék köszönetet mondani a stábnak is, Bors Miklósnak, aki az elmúlt négy évben nagyszerűen dolgozott, mindenben segíteni próbált, amiben csak tudott. Sterbenz László szintén mellettünk volt, amikor szükségünk volt rá, és az erőnléti edzők is, nem csak Luka az idei évben, hanem Edina és Szabi is, valamint Norbi és Csaba, a fizioterapeutáink. Ricsiről sem feledkezhetünk meg, aki tavaly óta nincs köztünk. Számomra ezek az emberek jelentették a családot, valamint ti, Gyula és Kati, az emberek, akik odakint dolgoznak, Miklós, a sofőr, és a többi sofőrünk, mindenki fontos ennek a közösségnek. Még Tibi és Pici is, akik a portán dolgoznak. Együtt dolgoztak velünk, jöttek, és kinyitották nekünk a csarnokot, amikor edzésünk volt, pedig haza kellett volna menniük, és Gyuri is, aki már szintén elhunyt. Senkit nem fogok elfelejteni, higgyék el nekem. Senkit, aki itt volt, és segítette a csapatot, így a várost sem, akik a városházán dolgoznak, és mindent megtettek, hogy segítsenek nekünk, mint a polgármester és az alpolgármester. Sosem fogom elfelejteni a szurkolókat sem, ami itt az utolsó mérkőzés után történt, arra örökké emlékezni fogok. Rengeteg szeretetet kaptam az egész várostól, a játékosoktól, a stábtól és a szurkolóktól, ha lehetne, egyesével mindenkinek megköszönném a támogatásukat a jó és a rossz pillanatokban is. Büszke vagyok arra, amit ez a csapat tett, az utóbbi két évben negyedik és ötödik helyezést értünk el az alapszakaszban, szerintem ez a csapat képes lehet arra, hogy elérje a következő célt, és bejusson a legjobb négy közé. Most jött el az ideje, hogy ez sikerüljön. Még egyszer köszönök mindent mindenkinek, és a legjobbakat kívánom minden játékosnak, mert bármit is teszünk ezután, mindig közel leszek hozzájuk, bármit is kérnek tőlem, segíteni fogom őket. Köszönöm mindenkinek!

Kostas győzelemmel búcsúzna csapatunktól

Edzőnk, Kostas tegnap este közösségi oldalán jelentette be, hogy a holnapi, a Kecskemét ellen a 7. helyért zajló párharc első mérkőzése lesz számára az utolsó, csapatunk kispadján

Kostas, a szezonban a csapatunkat a Magyar Kupa ezüstéremig vezető szakember a bejelentésében azt írta, személyes okok miatt távozik az együttestől közvetlenül az évad vége előtt. Ennek kapcsán ügyvezetőnk, Pojbics Szabolcs honlapunknak elmondta: az edző személyes, családi okok miatt kérte, hadd térhessen haza nem sokkal az évad vége előtt. A vezetőség pedig úgy döntött, hogy Kostas az előző években tett annyit a klubért és a csapatért, hogy ezt a kérését elfogadja.
A kecskemétiek elleni második, és amennyiben szükséges, harmadik összecsapáson Kostas segítője, Bors Miklós meccsel majd.

Kostas a honlapunknak kiemelte: rengeteg szép emlékkel búcsúzik Soprontól, a csapattól és a szurkolóktól. Holnap este pedig szeretne győzelemmel búcsúzni az SKC kispadjától, játékosaitól – akik közül Takács Norbival és Supival négy évet dolgozott együtt -, valamint természetesen a csapatának rengeteget segítő szurkolóktól.
Mint mondta, a holnapi, 19 órakor kezdődő meccsre is az eddigiekhez hasonló alapossággal próbálta felkészíteni a csapatot. A helyzet annyival nehezedett tovább a DEAC elleni párharchoz képest, hogy a Kecskemét ellen már Jordan Barnett sem játszik, légiós erőcsatárunknak lejárt a szerződése, így a keret rutinos és fiatal magyar játékosaira még nagyobb feladat hárul, de a szakvezető bízik bennük.

A 7. helyért játszunk

Bár remekül kezdtünk, de nagyon hullámzó volt a játék, így bár két magas embert is elvesztette, a meccset és a párharcot viszont megnyerte a mai találkozón kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtó DEAC

DEAC – Sopron KC: 88-79 (20-21, 19-15, 21-22, 28-21)
Debrecen, férfi NB I, az 5-8. helyért, 4.mérkőzés, 500 néző
V.: Földházi, dr. Mészáros, Tőzsér

DEAC: GOVENS 18/6, POLYÁK 12/6, Kovács Á., DRENOVAC 26/6, Tóth Á 10
Cs.: Gáspár 4, Garamvölgyi 3, Neuwirth, KENÉZ 8/6, BALÁZSI 7/3
Edző: Andeljko Mandic

SKC: JOSEPH 14/9, White 10/6, Sitku 2, BARNETT 17, MOLNÁR 12
Cs.: CSENDES 9/9, Takács 9/9, Schöll 4, Supola 2, Csátaljay
Edző: Kostas Flevarakis

Tóth duplájára Joseph három hármasára építve egy 13-0-lal feleltünk. A hosszabb hazai „pontatlanságnak” Drenovac vetett véget. A két Marcink, Sitku és Molnár kosaraival tartottul a 10 pont körüli előnyt. A szakaszt Polyák és Govens vezetésével egy 9-0-lal zárta, és 1 pontra feljött a DEAC.

A 2. etap a hosszabb kihagyás után visszatérő Takács Norbi szép két hármasával indult, majd Barnett is megvillant, 10-3-mal kezdtük a szakaszt. A hazaiakat Govens és Drenovac tartotta versenyben. A szakasz derekán 2-re feljött a DEAC, jól jött Csendes hármasa, majd Supi bravúros szóló kosara. A félidő hajrájában triplákkal egalizáltak a hazaiak, időt is kért Kostas, de a félidő Drenovac 10 méteres hármasával és 3 pontos hazai vezetéssel zárult.

A 2. félidő 6-0-s hazai rohammal indult, időt is kért és meglehetősen emelt hangú eligazítást tartott Kostas. White, majd Norbi triplájával csökkentettük a hátrányt. Drenovacot most sem tudtuk tartani, a DEAC viszont a pár pontos előnyét igen. Nem sokkal a szakasz közepe után a hazaiak játékosa, Garamvölgyi fogott rosszul talajt, s szenvedett súlyosnak látszó sérülést, hordágyon vitték el, ezúton is jobbulást kívánunk neki. Schöll Ricsi kosaraival tapadtunk a hazaiakra, Csendes is beemelt egy hármast, a záróetap 2 pontos hazai vezetésről indult.

Csendes fordítást érő hármasával indult a záróetap, de erre a hazaiak két triplával feleltek. Molnár Marci hozta vissza 1 pontra csapatunkat. Nemcsak a csapatunk, a DEAC fiataljai is ügyesen, jól játszottak, a szakasz közepén 7 ponttal elléptek a hazaiak. Hiába kért időt Kostas és állították ki két technikaival Tóth Ádámot, támadásban egyénieskedtünk. Bő 2 perccel a vége előtt 10 ponttal ellépett a hazai együttes. Egy Barnett büntetőire épített gyors 7-0-lal még felcsillant a remény, de a végén újított és nyert a DEAC.

Debrecenbe kéne nyerni

Három mérkőzés után, a DEC vezet 2-1-re csapatunk ellen az 5-8. helyért zajló, három nyert mérkőzésig tartó párharcban. A debreceniek a legutóbbi soproni sikerükkel elvették csapatunk pályaelőnyét, fiaink a holnapi, debreceni összecsapáson megpróbálják azt visszaszerezni

Csapat görög szakvezetőjének, Kostasnak az egészségi állapota, ha még nem is egészen 100 százalékos, azért szépen javul, így – ellentétben a párharc előző debreceni találkozójával – elutazik a holnapi mérkőzésre.
Edzőnk a honlapunknak elmondta: emellett túl sok újat nem tud mondani a meccsel kapcsolatban. Ahogy a párharc eddigi mérkőzései, úgy a szombati előtti napon sem tudta még biztosan, hogy kikre számíthat, és kikre nem. Emellett a két csapat is egyre jobban kiismeri egymást, így már a küzdő felek is egyre kevesebb újdonsággal lephetik meg riválisukat.
Kostas ezúttal is kiemelte: legyen bárki is a keretben, rutinos, vagy ifjú titán, magyar vagy külföldi játékos, ha a pályára kerül a tőle telhető lehető legtöbbet meg kell tennie annak érdekében, hogy ne fejeződjön be a párharc. Debrecenben tehát nyerni kellene, hogy visszaszerezzük a pályaelőnyt, és visszahozzuk a párharcot a döntő ötödik mérkőzésére.

Nyilatkozatok a május 9-i DEAC elleni mérkőzést követően

Az SKC csapatából Kostas Flevarakis és Maliek White, a vendégcsapat részéről Andjelko Mandic és Kenéz Csaba értékelte a a május 9-i SKC-DEAC összecsapást

Maliek White: Jól játszott a Debrecen, kihasználták a hibáinkat, sok pontot szereztek az eladott labdáinkból. Összességében keményebben játszottak, mint mi. Nálunk hiányoztak a magas emberek, de ez nem kifogás, ők akarták jobban a győzelmet, és meg is szerezték.

Kostas Flevarakis: Gratulálok a Debrecennek a győzelemhez! Még mindig nem értem, miért játsszuk ezeket a meccseket, de szerintem más sem. Ez egy esély a fiatal játékosoknak. Csendes Péter harminckét percet játszott, Schöll Richárd tizenhetet, Sitku Márton szintén sokat. Ezek a fiatalok fontos részei lesznek a Sopronnak a következő szezonban, úgy gondolom, ez nagyon jó. Úgy szeretnénk befejezni a szezont, ahogy elkezdtük, versenyképes csapatként, úgy, hogy mindent megteszünk az összes mérkőzésen. Nem érdekel, ki hiányzik, nincsenek magas embereink, de mindenki megtette, ami tőle telt. A csapat egy része még itt van, és ezek a srácok fognak mindent megpróbálni, és a végsőkig harcolni, hogy megfordítsuk a párharcot.

Kenéz Csaba: Nem játszottunk igazán jól, de a különbséget az jelentette, hogy nem engedünk ki, és bár támadásban közelről és távolról is sok üres helyzetet hagytunk ki, védekezésben próbáltuk ezeket kijavítani.

Andjelko Mandic: Gratulálok mindkét csapatnak! Az nyert, aki jobban akarta a győzelmet. Az első találkozóval ellentétben most sok támadó lepattanót szereztünk, ami annak is köszönhető, hogy a Sopronból több magasember is hiányzott, mi pedig ezt kihasználtuk. Kintről nagyon rosszul dobtunk, viszont jól védekeztünk, így sikerült nyernünk. Remélem, a következő meccsen le tudjuk zárni a párharcot, de ahhoz még sokat kell dolgozni.

20% alatti triplázással nehéz

A bokasérüléssel bajlódó Molnár Marcit is nélkülöző, 20% alatti „találati aránnyal” triplázó csapatunk bár az első negyed után még vezetett, ám a második félidőben gyakorlatilag végig futott az eredmény és ellenfele után. A kiélezett helyzetekben a debreceniek pontosabban játszva Sopronban is nyerni tudtak és átvették a vezetést a párharcban

Sopron KC – DEAC 70-75 (21-17, 11-17, 15-20, 23-21)
Sopron, férfi NB I, az 5-8. helyért, 3. mérkőzés, 800 néző
V.: Kapitány, Nagy V., Minár

SKC: JOSEPH 17/6, Csendes 3/3, WHITE 24/3, Barnett 7, Schöll 2
Cs.: SITKU 9, Supola 6/6, Csátaljay 2
Edző: Kostas Flevarakis

DEAC: Govens 5, POLYÁK 11, Kenéz 3/3, DRENOVAC 30/9, TÓTH Á 10
Cs.: Garamvölgyi 7, Neuwirth 5/3, Gáspár 2
Edző: Andeljko Mandic

Csendes nagy hangzavart kiváltó triplájával indult az összecsapás, majd Tóth Á. duplájára a kezdőbe a bokasérüléssel bajlódó Molnár Marci helyére bekerülő Schöll Ricsi felelt ügyes közeli kosárral. Ssaját nevelésű fiataljaink villanásai egy 9-3-as kezdő rohamot „vezettek fel” csapatunktól, amely Joseph vezérletével tartotta 5 pont körüli előnyét. A szakasz második felében triplákkal feljött, sőt 1-2 ki nem kényszerített hibánkat kihasználva fordított is a DEAC. A szakasz Joseph 3 jó büntetőjével és Sitku Marci szép, a negyed végét jelző dudaszó pillanatában dobott duplájával zárult, 10 perc után 4 ponttal vezettünk.

A 2. etap elején gyorsan visszajött 1 pontra a DEAC, jól jött Supi hármasa. Egymás hibáiból éltek a csapatok, a nagy rohanásban mindkét oldalon sok hiba csúszott a játékba. A szakasz közepén fordítottak a vendégek. Meglehetősen hosszú kosárcsendünknek Csátaljay Péter vetett véget két szép büntetővel, majd Sitku Marci pillanatai következtek: előbb betörésből volt eredményes, majd ő is értékesítette büntetőit, hogy aztán lerohanásos akció végén zsákoljon nagyot. A vendégek időkérése a félidő hajrájában megtörte lendületünket, és a félidő végén Drenovac vezérletével egy 6-0-lal fordított a debreceni legénység.

A 2. félidő White szép hármasával indult. Váltott vezetéssel haladtak a felek, a DEAC-ot ekkor Tóth Á. vette széles vállaira. A 3. negyed közepén Drenovac egy 7-1-es vendég rohamot vezetett, 4 ponttal elléptek a vendégek, miközben nekünk bár megvoltak a tiszta helyzeteink, rendre elhibáztuk azokat. Hiába villant egyszer-kétszer White, a pontosabban játszó vendégek 7 pontos előnyt szereztek a negyed végére.

Egy vendég hármassal 10-re nőtt a hátrány, de Supi is beemelt egy triplát, majd a második félidőre nagyot javuló White újabb kosara időkérésre késztette a vendégeket. A negyed közepén Sitku Marci blokkolta szépen Govens dobását, majd Joseph villanásaival 2 pontra csökkentettük a hátrányt, szurkolóink pedig újult erővel biztatták a srácokat. Drenovac dobott „gyilkos” triplát, majd újabb kosarával 2 perccel a befejezés előtt 8 pontra nőtt a hátrány, és innen a mérkőzést 20% alatti „találati aránnyal” célzó csapatunk már nem tudta szorossá tenni.
A párharc állása: 2-1 a DEAC javára.

Maliek White: Jól játszott a Debrecen, kihasználták a hibáinkat, sok pontot szereztek az eladott labdáinkból. Összességében keményebben játszottak, mint mi. Nálunk hiányoztak a magas emberek, de ez nem kifogás, ők akarták jobban a győzelmet, és meg is szerezték.

Kostas Flevarakis: Gratulálok a Debrecennek a győzelemhez! Még mindig nem értem, miért játsszuk ezeket a meccseket, de szerintem más sem. Ez egy esély a fiatal játékosoknak. Csendes Péter harminckét percet játszott, Schöll Richárd tizenhetet, Sitku Márton szintén sokat. Ezek a fiatalok fontos részei lesznek a Sopronnak a következő szezonban, úgy gondolom, ez nagyon jó. Úgy szeretnénk befejezni a szezont, ahogy elkezdtük, versenyképes csapatként, úgy, hogy mindent megteszünk az összes mérkőzésen. Nem érdekel, ki hiányzik, nincsenek magas embereink, de mindenki megtette, ami tőle telt. A csapat egy része még itt van, és ezek a srácok fognak mindent megpróbálni, és a végsőkig harcolni, hogy megfordítsuk a párharcot.

Molnár Márton marad

Örömteli hírt osztott meg honlapunkkal klubunk vezetősége: meghosszabbította szerződését csapatunknál MOLNÁR MÁRTON, egyszeres válogatott, a szurkolóink által méltán tisztelt és kedvelt csupa szív középjátékosunk

Új szerződése értelmében Molnár Marci a következő, a 2023-24-es évadban is az SKC gárdáját erősíti!

Újból itthon, újból a vezetésért

Sopronból követte csapatunk múlt szombati, debreceni mérkőzését etegeskedő edzőnk, Kostas. Reméli, holnap az 5-8. helyért zajló, 1-1-re álló párharc harmadik találkozóján, amely 18 órakor kezdődik a Novomatic Arénában, már elfoglalhatja helyét a kispadon

Szakvezetőnk úgy látta, a debreceni mérkőzésen a végére elfáradtak játékosai, a 10-es rotációt használó DEAC a hajrát jobban bírta, míg a Kostas helyett Debrecenben meccselő segítője, Bors Miki csupán nyolc játékost dobhatott harcba, mivel, mint ismeretes, a napokban 3 kezdő játékos – Jones, Valerio-Bodon és Durham – is távozott.
Edzőnk amellett, hogy lassan javuló egészségi állapotával holnap visszaülhet a csapat kispadjára, abban is bízik, hogy azért a párharc 3. mérkőzésén már bővebb rotációval, több bevethető játékossal lép majd pályára együttese. Ismételten kiemelte: ahhoz, hogy meg tudja nyerni a csapat a mérkőzést, ezúttal is mindenkitől – legyen rutinos vagy fiatal játékos, idegenlégiós vagy magyar kosaras – a tőle telhető legjobb teljesítmény kell.

Az eleje – és sajnos a vége is – a DEAC-é volt

Gyengén kezdtük a DEAC elleni párharc második összecsapását, ám magára talált erősen megfogyatkozott, és betege vezetőedzőjét is nélkülöző csapatunk. A záróetap elején 8 pontos előnyünk volt, de a hajrában érződött, hogy csupán 8 hadra fogható játékosunk volt, a végét jobban bírták a hazaiak, így kiegyenlítették a párharcot

DEAC – Sopron KC: 82-75 (21-16, 19-28, 20-20, 22-11)
Debrecen, férfi NB I, 2. mérkőzés az 5-8. helyért, 500 néző
V.: Benczur, Fodor, Sörlei

DEAC: GOVENS 19/9, MÓCSÁN 16/9, Kovács Á. 3, DRENOVAC 20, Tóth Á. 6
Cs.: Gáspár 1, Polyák 4, GARAMVÖLGYI 8 Kenéz, NEUWIRTH 5/3
Edző: Andeljko Mandics

SKC: JOSEPH 21, WHITE 12/6, Sitku, Barnett 13/3, MOLNÁR M. 10
Cs.: SUPOLA 11/9, Schöll 2, CSENDES 6/6
Mb. edző: Bors Miklós

Mócsán két triplájával indult az összecsapás, majd Govens szerzett labdát és könnyű 2 pontot, ezért – a betegsége miatt Sopronban maradó edzőnket, Kostast helyettesítő – Bors Miklós másfél perc elteltével kénytelen volt időt kérni. Első pontjainkat betörésből White szerezte, majd kiegyenlített lett a játék, tartotta 5 és 10 pont közötti előnyét a DEAC. A szakasz derekán mindkét oldalon sok volt az egyénieskedés. A negyed hajrájában Barnett és a lerohanás végén, majd triplából is eredményes Supi tartotta versenyben csapatunkat, amely 5 pontos hátránnyal zárta az első negyedet.

Barnett zsákolásával indult a második etap, de erre Neuwirth révén hármassal feleltek a hazaiak. Barnett belelendült, szórta a kosarakat, majd az egy hete ugyanitt az U20-as döntő MVP-jének választott Schöll Ricsi kosarával átvettük a vezetést. Ezt követően Govens hármasával visszaszerezte a vezetést a hazai gárda, majd váltott vezetéssel haladtak a felek. Túl a szakasz derekán Joseph duplájával, majd Csendes szép triplájával 7 ponttal megugrottunk. A hazai időkérést követően Supi hármasával 10 pontra nőtt az előny, A félidő hajrájában megtört a lendület, eladott labdáinkból könnyű kosarakkal egy 8-0-lal 2-re feljött a DEAC. Joseph előbb értékesített 3 büntetőt, majd amikor debreceni személyi helyett úgy ítéltek a játékvezetők, hogy kilépett az oldalvonalon, az ítélet helyességét vitatva technikait kapott de végül 4 ponttal vezettünk a szünetben.

Ahogy a mérkőzést, a 2. félidőt is a DEAC kezdte jobban, a hazai csapat két gyors duplával hamar ledolgozta hátrányát. Ekkor az első félidőben elég görcsösen játszó White lépett elő, aki egy triplával majd egy duplával. Futottunk egy 7-0-t, és volt labdánk tovább növelni az előnyt, de ehelyett jött egy 6-0-s DEAC roham, Bors Miklós pedig újra időt kért. Sikerült rendezni a sorokat, Joseph és White révén tartottuk a szűk előnyt a Govens-Drenovac duó vezette DEAC ellen. A szakasz hajrájához közeledve White és Csendes 1-1- hármasával 8 ponttal elléptünk és 4 pontos vezetésről várhattuk a 4. negyedet.

Ez Molnár Marci kosarával kezdődött, majd Barnett talált be, alaposan megdolgozva 2 pontért kétszer is visszaszedve a támadópattanót. 2 pontra visszajött a DEAC, nagyon kellett Supi hármasa. Sitku Marci rontott zsákolását Drenovac büntette, mi pedig megzavarodtunk. Garamvölgyi duplát, Neuwirth és Govens triplát dobott, míg játékosaink rendre csak 1-1 büntető dobtak be, s egy 12-2-vel nemcsak fordított, de 5 ponttal el is lépett a DEAC, és a végén pontosabban játszva győzött.

A fotók a 05.03-i hazai mérkőzésen készültek.

Köszönjük, Juwan!

Lejárt a szerződése csapatunk a szezon során rengeteget fejlődő amerikai centerének, Juwan Durhamnek, ezért a holnapi mérkőzésen már nem lép pályára

Lejárt a szerződése csapatunk a szezon során rengeteget fejlődő amerikai centerének, Juwan Durhamnek. Tekintettel arra, hogy a középjátékos az utóbbi mérkőzéseken már nem teljesen egészségesen vállalta a játékot, klubunk, a kosarassal egyetértésben úgy döntött: a szezon hátralévő részére nem hosszabbítja meg a center szerződését, így a holnapi, DEAC elleni idegenbeli mérkőzésen már ő sem lép pályára.
Juwan, köszönjük, amit a csapatért tettél a szezon során, hogy rengeteget dolgoztál, sokat fejlődtél, és hogy főszerepet játszottál csapatunk Magyar Kupa döntőbe jutásában. Kívánjuk, hogy a csapatunknál „felszedett” tudást és a sok tapasztalatot sikerrel hasznosítsd pályafutásod további részében!

Debrecenben is csapatként

Egységes, jó csapatjátékot nyújtva csapatunk győzelemmel kezdte a DEAC elleni, az 5-8. helyért zajló, három nyert mérkőzésig tartó párharcot. Holnap 17 órakor Debrecenben találkozik újra a két együttes

Azon túlmenően is, hogy beteg, van gondja bőven edzőnknek, Kostasnak, a holnapi összecsapás kapcsán. Mint ismeretes Andre Jones és Valerio-Bodon Vincent távozott csapatunktól, amelynek kapitánya, Takács Norbi pedig még a ZTE elleni párharc során elszenvedett vállsérüléssel bajlódik. A fiatalok közül pedig – akiknek a bajnokság ezen szakaszában a korábbinál nagyobb szerepet szánna edzőnk -, Csátaljay Péter a ballagása miatt nem tud elutazni a mérkőzésre.
Ebben a nem éppen ideális helyzetben Kostas azt emelte ki, hogy ahogy szerdán, úgy majd holnap is csapatként kell együtt dolgozniuk és működniük azoknak a játékosoknak, akik elutaznak Debrecenbe. A DEAC sok jó játékossal rendelkezik, de így, erősen megfogyatkozva is a cél a lehető legjobb teljesítményt nyújtani, és lehetőleg újra győzni!

Egységes csapatmunka, értékes győzelem

Két az ismert okok miatt nélkülözött kulcsjátékosunk hiányában, remek csapatmunkával úgy győztük le a párharc első mérkőzésén a DEAC-ot, hogy öt játékosunk is kétszámjegyű pontot „termelt”

Sopron KC – DEAC 80-67 (17-21, 21-16, 21-22, 21-9)
Sopron, férfi NB I, rájátszás az 5-8. helyért, 1. mérkőzés, 800 néző
V.: Cziffra, Győrfy, Szilágyi

SKC: JOSEPH 17/9, WHITE 12/3, SITKU 12/3, BARNETT 13, Durham 10
Cs.: MOLNÁR 9, Csendes 5/3, Supola 2
Edző: Kostas Flevarakis

DEAC: Govens 2, MÓCSÁN 14/9, Kovács Á. 4, DRENOVAC 23, TÓTH Á.7
Cs.: GÁSPÁR 7/3, Garamvölgyi 3/3, Scott 7/3, Polyák
Edző: Andeljko Mandics

Két meghatározó, kezdőjátékosunk, az Olaszországba szerződő Jones, valamint az NBA-draft felmérőjére meghívott Vincent nélkül játszunk az 5-8. helyért.
A vendégek kezdtek jobban, de 6-2-es DEAC vezetés után egy 9-1-gyel fordítottunk. Govens technikaija ellenfelünket rázta föl, akik Drenovac vezérletével visszavették a vezetést, csapatunkat Joseph triplái tartották versenyben.
Scott duplájára szurkolóink örömére fiatal, saját nevelésű játékosunk, Csendes Péter felelt triplával. Nem adott lendületet, 10 ponttal ellépett a DEAC. Hosszabb „gólképtelenségünknek” a szakasz derekán szép betörésből White vetett véget, s ez egy pazar, Durham 2+1-es akciójára és zsákolására épített 12-0-s, fordítást érő rohamot indított útjára, amelyhez Supi bátor betörés utáni kosárral járult hozzá. A félidő végén váltva vezettek a csapatok, minimális előnnyel mehetett pihenőre csapatunk.

A második félidőt Barnett duplájával majd White triplájával indítottuk, de a Drenovac vezette DEAC hamar ott volt újra a nyakunkon. Sitku Marci is bevert egy hármast, majd egy White-Barnett alley-oop ragadtatta tapsra szurkolóinkat. A 3. szakasz derekán Mócsán hármasával fordított a DEAC, megtört a lendületünk. Ahogy a félidő, a 3. negyed végén is váltva vezettek a csapatok, és ahogy a nagyszünetben, a záró 10 perc előtt is mi „mentünk” 1-gyel.

A záróetapot 4 magyar játékossal a pályán és Molnár Marci duplájával kezdtük, és jó ütemű belépései után az ő kosaraival tudtuk a szakasz derekára 8 pontosra növelni az előnyt, miközben druszája, Sitku remek védekezéssel egy „homályba” „hajszolta bele” a DEAC addigi talán legjobbját, Drenovacot. A vendégek időkérése után Joseph triplájával 10 fölé nőtt a különbség, és innen már nem volt ereje a DEAC-nak visszajönni, így tartalékosan, kiváló csapatmunkával és értékes diadallal kezdtük a párharcot, Sitku Marci pedig remek 12 pontos, 10 lepattanós dupla-duplával vette ki részét a sikerből!

Sitku Márton: Nagyon jó és értékes mérkőzést játszottunk a DEAC csapata ellen. Andre Jones és Valerio Vincent ma már nem volt velünk, mindkettejüknek sok sikert szeretnék kívánni a továbbiakra, Andrénak Olaszországban, illetve Vincentnek az Egyesült Államokban. Örülök, hogy magyar játékosok is nagyon sok játéklehetőséget kaptak, köztük én is sokat tudtam pályán lenni. Hasznos találkozó volt, viszont ez még csak az első mérkőzés, amit megnyertünk, de megyünk tovább, és szeretnénk további sikereket elérni. Köszönjük a szurkolóknak a biztatást!

Kostas Flevarakis: Olyan rövid leszek, amilyen tudok, mert betegségem miatt nincs sok hangom. Gratulálok a játékosoknak! Megegyeztünk abban, hogy bárki is legyen a pályán, bárki marad, bárki elmegy, a maradók a végsőkig a legjobbjukat fogják nyújtani. Úgy hiszem, hogy nem számít, ki távozik, továbbra is jó esélyünk van megnyerni a mérkőzéseinket, és a fiúk ezt ma bebizonyították. Természetesen Adre Jones, Valerio-Bodon Vincent és Takács Norbert, akik ma nem játszottak, közülük ketten a kezdő ötös tagjai voltak, és hiányozni fognak, de ez a valóság. Bele kell adnunk mindent, és napról napra fejlődni, jellemmel és jó hozzáállással. Sitku Mártonnak nagyon jó meccse volt ma, de a jó dolgok az életben úgy jönnek, ha konzisztensek vagyunk, szóval a következő napon, a következő edzésen, a következő mérkőzésen még keményebben oda kell tennünk magunkat, és ezt szeretem ezekben a srácokban. Ez most a valóság, de mi még mindig szeretnénk a lehető legtöbb győzelmet megszerezni. Meglátjuk, milyen helyezést tudunk elérni a végén, de én hiszem azt, hogy mindenki azért játszik, mert hisz ebben. Fiatalok, idősebbek, külföldiek vagy hazai játékosok egész szezonban keményen küzdöttek egy csapatként, és ezt fogjuk tenni az utolsó percig. Még egyszer gratulálok, és remélem, a szurkolóknak is tetszett, mert ez mindig célunk, hiszen a szurkolókért is játszunk, főleg hazai pályán.

Új lehetőségek kapujában, aláírt szerződéssel

Játékosunk, Valerio-Bodon Vincent következő szezonra szóló szerződése aláírásra került, de ezzel egyidejűleg nagy lehetőséget kapott és részt vesz a chicagói NBA-draft felmérőn, így a bajnokság további részében már nem lép pályára csapatunk színeiben

Tájékoztatjuk szurkolóinkat, hogy Valerio-Bodon Vincent ügynöksége nagyszerű munkájának eredményeként, lehetőség nyílt arra, hogy Vincent részt vegyen a chicagói NBA draft-felmérőn és a Pro Day keretein belül megmutathassa magát az NBA scoutoknak. Annak érdekében, hogy ott minél jobb teljesítményt nyújthasson és minél felkészültebb legyen, a chicagói utazást egy hét-tíz napos felkészülés fogja megelőzni, ami az előzetes tervek szerint már az Egyesült Államokban fog megtörténni.

A Sopron KC a játékos fejlődését és további pályafutását szem előtt tartva, teljes mértékben támogatja az NBA-drafton való részvételt, így játékosunk már nem vesz részt a magyar bajnokság felsőházi rájátszásának 5-8. helyért vívott mérkőzéseken.
Amennyiben a következő szezonban Magyarországon folytatná pályafutását, úgy új szerződése szerint a Sopron KC csapatát fogja erősíteni.

Sok sikert kívánunk, Vincent!

Kezdődik a DEAC elleni párharc

Holnap, 18 órától a Novomatic Arénában a DEAC ellen kezdi meg az 5-8. helyért zajló, 3 nyert mérkőzésig tartó párharcát csapatunk

Mint ismeretes, amerikai-szlovák kettős állampolgárságú légiósunk, Andre Jones a napokban olaszországi ajánlatot kapott és a klub nem gördített akadályt a távozása elé, így nélküle folytatjuk a bajnoki szereplését.
Edzőnk, Kostas ma délelőtt nem is tudta még pontosan, kire is számíthat és kire nem. A mérkőzésre való felkészülés menetében semmi nem változott, ahogy eddig is minden rivális játékából, úgy a debreceni csapatéból is próbált alaposan felkészülni a társaság. Kostas hangsúlyozta, a csapat, ahogy a szezon eddigi mérkőzésein, úgy a most induló szakaszban is próbálja a lehető legjobbját nyújtani.
Nyomatékosan leszögezte: továbbra is minden játékosnak maximális odaadással, koncentrációval kell küzdenie, legyen akár rutinos vagy fiatal, légiós vagy magyar az illető, ráadásul a fiataloknak jó lehetőség lehet ez a szakasz arra, hogy bizonyítsák, hosszabb távon is lehet számítani rájuk.

Schöll Richárd: a megérdemelt elismerés

Ha van játékos klubunkban, aki rászolgált és megérdemelte a nagy-nagy elismerést, ő a debreceni U20-as döntőn a legértékesebb játékosnak választott Schöll Richárd. Évek óta dolgozik, edz keményen, csendben és s(z)erényen, megbízhatóan hozza a dupla-duplákat az U20-as bajnokikon és már felnőtt szinten a SMAFC-ban is kezd egyre inkább meghatározó szerepet betölteni. Vele beszélgettünk

– Gratulálunk az U20-as döntőn nyújtott játékodhoz, az ezüstéremhez és az MVP címedhez! Nem túl régen egy másik ezüstérmet is a nyakadba akasztottak, mégpedig a Tüskecsarnokban a Magyar Kupa ezüstjét. Melyik a kedvesebb, értékesebb neked?
– A Magyar Kupa ezüstérem is felejthetetlen emlék marad, a szurkolás, a hangulat, hogy olyan sokan eljöttek Sopronból buzdítani minket, de abban játékosként nem volt túl sok szerepem. Ez az U20-as döntő azonban remek, szinte tökéletes volt, ehhez többet tudtam hozzátenni.

– A végső győzelemhez sem hiányzott túl sok. Milyen volt a hangulat a döntő lefújása után, és milyen most?
– A lefújás után „elkenődtünk” picit. de nem sokkal később már örültünk annak, hogy tényleg minden előzetes várakozást messze felülmúlva, bejutottunk a döntőbe. Ami pedig személy szerint engem illet, nekem ez volt az utolsó utánpótlás tornám, és ahogy rögtön a lefújás után az egész csapat, úgy én is szomorú voltam kicsit, de összességében úgy gondolom, egy méltó lezárása egy hosszú és szép időszaknak.

– Mint az U20-as csapat korelnöke, te voltál a „cséká”, azaz a csapatkapitány, mennyire kellett „kapitánykodnod”?
– Először is ez az ezüstérem azért is nagyon értékes, mert nagyon fiatal a társaság, én 2002-es születésű vagyok, és ha jól tudom, a csapatban még 2003-as születésű játékos sem volt. Nagyon jó a brigád, mindenki mindenkivel jóban van, így kapitányként nem volt nehéz dolgom. Néha a meccsek közben egy-két biztató szó a társaknak – és ennyi.

– Három csapatban is játszottál: az U20 mellett két felnőtt gárdában,a SMAFC-ban és az SKC-ben. Hol érzed magad a legjobban?
– Attól függetlenül, hogy minden csapatban más és más a szerepem, mind a három társaság, pontosabban közösség nagyon jó, nekem nagyon jó mindenütt.

– Az utánpótlás korszak véget ért, de felnőtt szinten is játszol már egy ideje. A saját bőrödön érzed a különbséget az utánpótlás és a felnőtt kosárlabda között. Mekkora ez a különbség?
– Nagyon nagy. Felnőtt szinten, főleg természetesen az A-csoportban már nagyon nagydarab, erős és ugyanakkor rendkívül képzett centerek vannak, nehéz őket tartani. És ugye amellett, hogy fizikailag nagyobb erőt igényel, részben emiatt is sokkal gyorsabban kell gondolkodni, döntéseket hozni felnőtt szinten, mint utánpótlásban.

– A te magasságod – felnőtt „léptékkel” nem is igazi center magasság. Hol érzed magad a legjobban a pályán?
– A SMAFC-ban már van, hogy valamivel kijjebb, négyes poszton játszom, és én is úgy látom, felnőtt szinten talán ez lehet majd az igazi helyem, de nem baj, hogy van center tapasztalatom. Dolgoznom kell, és már eddig is dolgoztam azon, hogy labdabiztosabb legyek, legyen betörésem, és hogy távolabbról is pontosabban dobjak.

– Igen, nagy ritkán azért egy-egy tripla is beesik tőled…
– Van, hogy úgy jön ki a játék, igen, Azt nem mondom, hogy sorrá „hányom” rá a hármasokat, de ha úgy érzem, jó ütemben jön a labda, és van rá esély, hogy bedobjam, megpróbálom.

– Mivel lennél elégedett az egész szezon végén?
– Ha – most divatos kifejezéssel élve – sikerülne kimaxolni. Azaz ha az SKC-val megszereznénk az ötödik helyet, a SMAFC-cal pedig bejutnánk a döntőbe. Ez utóbbi nehéz lesz, mert ellenfelünk éppen azokra a napokra tette a hazai mérkőzéseit, amikor a felnőtt csapat Debrecenben játszik – de megpróbáljuk.

Fotók: DEAC KA

Hősies harc, hosszabbítás, ezüstérem

Gyakorlatilag végig futva az eredmény és a második negyed derekára 14 pontos előnyt szerző házigazda DEAC után, U20-as csapatunk drámai hajrában egy bravúros, 0,5 másodperccel a befejezés előtt szerzett kosárral, hosszabbításra mentette a Morgen Ferdinánd Emlékbajnokság fináléját. A ráadásban azonban, bár az elején a vezetés is megszerezték, nem tudtak élni a lélektani előnnyel, azt mind fejben, mind erőben jobban bírták a debreceniek, akik végül megérdemelten nyertek. A korosztálynál legnagyobb részben egy vagy több évvel fiatalabb játékosok alkotta együttesünktől, az egész nyolcas döntőben és a fináléban nyújtott teljesítmény bravúros és messze várakozás fölötti volt

DEAC KA – Sopron KC 78-70 (20-15, 18-15, 16-17, 9-16, 15-7)
Debrecen, U20-as Morgen Ferdinánd emlékbajnokság, döntő
V.: Rózsavölgyi, dr. Németh, dr. Popgyákunik

SKC: CSENDES 17/9, Bősze 5/3, CSÁTALJAY 19/3, Keller, SCHÖLL 18
Cs.: Flasár 6/3, TÓTH D. 2, Woditsch 3/3, Lakatos, Szekeres
Edző: Bors Miklós

Csendes triplája után átrohantak rajtunk, és fiataljaink pontatlan dobásai után rendre leindítva könnyű kosarakkal 8 ponttal feleltek a hazaiak. Bors Miklós érthető időkérése után Csendes dobott újabb hármast. A folytatásban Schöll Ricsi kosaraival tartottuk a lépést a hazaiakkal, akik hol a mi palánkunk alatt visszaszedett lepattanókkal, hol beeső hármasokkal tartották előnyüket. A negyed hajrájában 3 büntetőt kihagyott együttesünk.
A második etapot 2 jó büntetővel és egy triplával kezdve 10 ponttal léptek el a hazaiak, jött az újabb időkérés Bors Miklóstól. A DEAC a mi fiataljaink tegnapi fegyverét elővéve növelte előnyét, ahogy az elődöntőben ellenünk a Falco fiataljai, úgy a fináléban a mi játékosaink sem nagyon tudtak mit kezdeni a zóna ellen. Folyamatosan nyílt az olló, újfent leindította csapatunkat a DEAC és 9-0-lal indítva az etapot, 14 ponttal ellépett. Közel 3 perc elteltével Csátaljay szerezte negyedbeli első kosarunkat. Ezt követően kiegyenlítetté vált a játék, sajnos újabb büntetők maradtak ki, de a Csátaljay-Schöll kettős révén azt elérték a srácok, hogy ne növekedjen a különbség. Flasár triplájával a félidő hajrájában 6 pontra feljöttünk, szünetben 8 ponttal „mentek” a hazaiak.

A második félidőt egy alacsony szerkezetű ötössel kezdték fiataljaink. Hazai hármasra Ricsi egy jó büntetővel felelt. Állandósult a 10 pont körüli hazai vezetés. Csendes triplája adott lökést, Csátaljay bedobta mindkét büntetőjét, talán először sikerült ez egy játékosunknak. Meghozta az önbizalmát, a hazaiak pedig megzavarodtak. Csátaljay és Woditsch Tamás hármasával 2-re csökkent a hátrány. A szakasz hajrája a hazaiaké volt, sajnos a büntetők értékesítésével továbbra is hadilábon álltak a srácok.
Hét pontos DEAC vezetésről indult a záróetap és hazai hármassal, mégpedig úgy, hogy előtte 2 alkalommal is visszaszerezték a pattanót a mi palánkunk alatt. Schöll Ricsi duplájával próbáltunk kapaszkodni, majd egy DEAC triplánál segített a hazai gyűrű. Ricsi emberfelettit melózott, támadópattanó után 7-re hozta föl a csapatot. Több esély is volt közelebb jönni, bő 3 perccel a vége előtt Flasár ziccerével 5-re csökkent a hátrány, majd Csátaljay remek betörés utáni kosarával egy 8-0-lal 3-ra. Összeállt védekezésünk szenvedtek a hazaiak, de ekkor jött egy „gyilkos” tripla hazai részről. Az addig pont nélkül álló Bősze Gergő bravúros, demoralizáló kosara után Csendes passzából, Ricsi egy duplára hozta föl a csapatot fél perccel a vége előtt. A legvégén pedig az addig pont nélkül álló Tóth Dani kosárra tört és egy vagány, bátor 3 méteres tempóval 0,5 másodperccel a dudaszó előtt, bravúrral hosszabbításra mentette a mérkőzést.

A ráadás DEAC-duplával kezdődött, ám erre Bősze Gergő triplával felelt, ráadásul szabálytalankodtak ellene – sajnos a bónusz kimaradt, de átvettük a vezetést. Jött két DEAC dupla és két blokk a túloldalon. Extázisban játszottak a hazaiak, hősiesen küzdő fiataljaink pedig „elfogytak” a hosszabbítás végére, így a hazaiak örülhettek, a mi fiataljaink pedig, ha most talán kicsit szomorúak is az elvesztett finálé miatt, pár óra múlva már büszkék lesznek magukra, hogy megnyerték az ezüstérmet.

Bors Miklós: – Megmutattuk, hogy van szívünk, hogy vagányak, bocsánat a kifejezésért „tökösek” vagyunk. Óriási dolog, hogy nagy hátrányból felállva hosszabbításra tudtuk menteni a mérkőzést, az, hogy annak elején vezetni is tudtunk még nagyobb, de a DEAC-nak volt válasza, megérdemelten nyert, gratulálok nekik.
A legmesszebbmenőkig gratulálok saját csapatomnak is, minden játékosra nagyon büszke vagyok!

U20: Fókuszban a PVSK

Már délután útnak indult Debrecenbe U20-as csapatunk a korosztályos országos bajnokság, a Morgen Ferdinánd Emlékbajnokság nyolcas döntőjére. Bors Miklós legénysége egyértelműen a holnapi negyeddöntőre fókuszál, amelyen a PVSK U20-as gárdája lesz az ellenfél

Felnőtt együttesünk fiatal másodedzője, az U20-as gárda szakvezetője honlapunk érdeklődésére elmondta, egyértelműen a holnapi, a PVSK elleni összecsapást tartja a legfontosabbnak, s az utóbbi napokban egyértelműen erre készült fiaival.
Kiemelte: „a PVSK nem véletlenül és érdemtelenül jutott a nyolcas döntőbe. Vannak olyan játékosai, akik az NB I B piros csoportjában a legjobb 4 közé jutó felnőtt együttesben is fontos, meghatározó szerepet töltenek be, védekezésben elsősorban őket kell féken tartani, támadásban pedig nem szabad zavarba jönni a pécsiek gyakran kellemetlen letámadó védekezéséről, amelyben ráadásul a zónát és az emberfogást is gyakran váltogatják.”
Bors Miklós az U20-as döntőn kénytelen nélkülözni a sérült Csátaljay Barna játékát, de a többiek harcra készek. A szakvezető szerint a csapat állóképességével nem lehet gond, és bízik benne, hogy sikerül a pécsieken túljutva bejutni a legjobb 4 közé.

Csapatunk összecsapása pénteken 15.30 órakor kezdődik, és a www.hunbasket.tv oldalon élőképes közvetítés formájában megtekinthető.

Fotó: Soproni Sportiskola Kosárlabda Akadémia

Az olasz élvonalba igazolt légiósunk

Távozott csapatunktól az amerikai-szlovák kettős állampolgárságú hátvéd, Andre Jones. A kosaras a magyar élvonalnál jóval erősebb bajnokságba, az olasz élvonalba szerződött

Ajánlatot kapott csapatunk idegenlégiós hátvédje, Andre Jones, az olasz élvonalban a kiesés elkerüléséért küzdő Reggio Emilia csapatától. Az olasz gárda amerikai irányítója megsérült, ám Európán kívüli játékost már nem igazolhattak, így esett a választásuk a csapatunkban a ZTE elleni utolsó, 4. negyeddöntőn 27 pontot szerző Andre Jones-ra, akit, mint szlovák állampolgársággal is rendelkező (és így európainak számító) játékost szerződtethetett az olasz együttes.
Klubunk, amelynek célja a bajnokságból hátralévő időszakban, az 5-8. helyért lejátszandó mérkőzéseken a jövő csapatának építése, a fiatalok, az eddig kevesebbet szereplő magyar játékosok szerepeltetése, e koncepció jegyében nem gördített akadályt Jones távozása elé.
Andre-nak köszönjük az egész szezonban a csapatért tett munkáját, az elévülhetetlen érdemeit a Magyar Kupa döntőbe és a bajnoki rájátszásba jutásban, és egyúttal sok sikert kívánunk neki úgy az olaszországi szerepléséhez, mint további, későbbi pályafutásához!

A ZTE nyerte az idegek csatáját és a párharcot

Végig szoros, kiélezett összecsapáson a szünetben még vezettünk, majd a második félidőben többször is ellépett a ZTE, ám rendre felzárkóztunk, s egy ízben át is vettük a vezetést. A végjátékban azonban ellenfelünk maradt higgadtabb és dobta jobban a büntetőket, így a mérkőzés 5 pontos, a párharc pedig 3-1-es ZTE-sikerrel zárult, csapatunk így az 5-8. helyért folytathatja

SKC – ZTE: 79-84 (26-24, 19-17, 19.29, 15-14)
Sopron, férfi NB I, negyeddöntő, 4. mérkőzés, 2.000 néző
V.: Földházi, dr. Mészáros, Goda

SKC: Joseph 7/3, JONES 27/9, Valerio-Bodon 2, Barnett 14, Durham 6
Cs.: MOLNÁR 9, White 12/6, Sitku, Supola 2, Takács
Edző: Kostas Flevarakis

ZTE: TRICE 15/6, O’REILLY 24/18, Polster 3/3, SMITH 14/3, Osztojics 13
Cs.: Rakicsevics 3, Csuti 2, Keller 8/6, Zsíros, Németh Á. 2
Edző: Sebastjan Krasovec

Telt ház előtt, remek hangulatban indult a találkozó. amelyen Smith büntetőivel a ZTE szerzett vezetést, „párja” Barnett egyenlített. Jött egy 5-0-s vendég futás, de Jones ügyes belépés utáni kosárral nem engedte el jobban a vendégeket, majd 1 pontra hozta föl csapatunkat. Kezdtünk játékba lendülni, Vincent „dolláros” passza után Durham zsákolásával fordítottunk. A szakasz közepén váltva vezettek a csapatok, a két center, Durham és Osztojics jeleskedett a pontszerzésben. A negyed végén főként White jóvoltából, mi „mentünk” 2 ponttal.

Osztojics duplájára Molnár Marci révén két kettessel felelve 4 ponttal „megugrottunk” a 2. etap elején. Trice triplája után Supi tőle szokatlan módon támadópattanó után talált, a túlodalon sajnos „hagytuk” ugyanezt Smith-nek, akitől egyébként ez inkább megszokott. A „fonalat kapó” Trice újabb hármasával pedig fordított a 8-2-t „repesztő” ZTE, ráadásul közben Durham vétett két támadóhibát, érthető, hogy Kostas időt kért. Jót is tett, Jones és Joseph kosaraival visszavettük a vezetést. A félidő hajrájában az volt a képlet, hogy vezettünk, de a ZTE egyenlített. A végén kétszer sikerült leindítani ellenfelünket, s Molnár szép, második hullámból dobott találata, majd Jones ziccere után 4 ponttal megléptünk szünetig. Ez a vezetés annak tükrében értékes igazán, hogy az első félidőben mind a 12 triplakísérletünket elrontottuk, ugyanakkor a ZTE játékosai extrán (7/10, 70%) dobtak távolról.

Alacsony szerkezettel, kapkodva, a labdákat eladva kezdtük a 2. félidőt, nem egészen másfél perc alatt egy 6-0-lal fordított a ZTE. Ekkor „megtört a jég”, White beemelte első hármasunkat. Molnár Marci jeleskedett mindkét oldalon, előbb egy az egyben megfogta Osztojicsot, majd támadópattanót szerzett, s egy büntetőt bedobott, zengett a „Marci-Marci” megérdemelten. Ellenfelünket O’Reilly triplája lendítette át a holtponton. A szakasz derekán megint váltott vezetéssel haladtak a csapatok, jól jött a nagy dobópárbajban újabb hárompontosunk, amely Joseph nevéhez fűződött. Sajnos erre kaptunk három hármast, egyet Keller, majd kettőt O’Reilly emelt be válasz nélkül, s 7 ponttal ellépett ellenfelünk, Kostas pedig érthetően időt kért. Elsőre úgy tűnt, nem segített, eladott labdáink után tovább „nyílt az olló, 10 ponttal elhúzott ellenfelünk. Hosszabb kosárcsendünket egyéni akció végén Jones törte meg, és a szakasz végén az ő tripláival sikerült 6 pontra csökkenteni a hátrányt.

A negyedik elején Molnár Marci előbb duplát dobott, majd miután védőpattanót szerzett, Osztojics ellen technikait ítéltek a játékvezetők. A büntetőt Jones ugyan kihagyta, de az akcióból White hármasa tűzbe-lázba hozta szurkolóinkat. O’Reilly viszont képtelen volt hibázni, nagyot játszott, el kell ismerni. Tapadtunk a ZTE.re, Trice 3 büntetőből csak egyet dobott be, Jones pedig hármassal egalizált, igazi katlanhangulat lett úrrá az arénában, főleg amikor Vincent első találatával átvettük a vezetést! Büntetőkkel fordítottak a zalaiak. Támadásban megtört a lendület, kosárcsendünknek bő 2 és fél perccel a befejezés előtt 1 jó büntetővel Barnett vetett véget, majd ő kapott – mondjuk így – erősen határesetes személyit Smith hármas kísérleténél. A Barnettet váltó Joseph betörésnél megsérült, a visszatérő Barnett keze ekkor nem remegett meg a vonalon. 2 pontos hátrányból mentünk neki az utolsó másfél percnek. Durham ellépte, labdát szereztünk, de a lerohanást elrontottuk, igaz a ZTE sem talált be. 24 másodperccel a vége előtt Smith-t is le kellett cserélni kisebb sérülés miatt, White pedig büntetőket dobhatott. Kihagyta mindkettőt, gyorsan szabálytalankodtunk, Rakicsevics bedobta a büntetőket, 4-re növelve a vendég előnyt. Durham kiejtette Vincent bejátszását, de visszaszereztük a labdát, Barnett hármasa azonban kimaradt. 10 másodperccel a befejezés előtt Smith 1 büntetőt bedobott, a másodikat kihagyta, s nem volt már idő érdemi válaszra.
A párharc végeredménye: 3-1 a ZTE javára.

Andre Jones: Ez most nagyon fáj, mert körülbelül négy esélyünk volt megnyerni a meccset, vagy talán még ennél is több. Nem tudok mást mondani, mint gratulálok a ZTE-nek. Remélem, a játékosok a későbbi karrierjükben megértik, hogy ilyen nagy pillanatok nem mindig adatnak meg, ezért amikor eljön egy ilyen, azzal élni kell.

Kostas Flevarakis: Gratulálok mindkét csapatnak, mert ez egy nagyon magas színvonalú párharc volt. Nem tudom, mennyire fair a végeredmény, mert két mérkőzésen, amikor vereséget szenvedtünk, sok olyan dolog történt, ami nem tetszett, és nem értem, miért. Most viszont gratulálnom kell az ellenfélnek, mert több jó meccsük volt, és amikor ilyen keményen próbálkozol, de ekkora a különbség például a hárompontosokban, és ilyen sok könnyű helyzetet engedélyezel nekik, akkor nem remélhetsz sokat. Minden ellenünk szólt ezeken a meccseken, mégis a legjobbunkat akartuk nyújtani, és ezért büszke vagyok. Nagyszerű volt a hangulat, és az egész párharcban nagyszerű, minőségi kosárlabdát láthattunk.

Akarati tényezők dönthetnek

Csapatunk két vereség után remek játékkal szépített és kiharcolt – első lépésben – egy újabb hazai mérkőzést a ZTE elleni negyeddöntős párharcban. A holnap 18 órakor kezdődő összecsapáson egyenlíthetünk

A csapatunkat a közelmúltban a Magyar Kupa döntőjébe vezető edzőnk, Kostas a holnapi összecsapás kapcsán azt fejtegette, hogy a két együttes az előző mérkőzéseken taktikailag már alaposan megismerte a másik játékát. Ezen a téren túl nagy meglepetést nem tudnak egymásnak okozni majd a felek, éppen ezért szerinte nagyon sok múlik majd az akarati, a mentális tényezőkön.
Mint mondta, a párharc eddigi összes mérkőzése szoros volt, nüanszokon dőlt el. Azzal kapcsolatban, hogy vajon a keddi zalaegerszegi bravúrgyőzelem – a szezon során először vertük meg a ZTE-t – jelenthet-e lélektani előnyt, Kostas azt így vélekedett: „az első mérkőzést tudjuk, milyen vitatható körülmények között vesztettük el, a másodikon, Sopronban pedig lényegében egy nagy tripla döntött ellenfelünk javára, így eddig sem éreztem lélektani hátrányban a csapatot. A harmadik meccstől kezdve viszont egyértelműen minden mérkőzést egy döntőnek fogunk fel, és e döntő első meccsét sikerült elhozni idegenből. Lépésről lépésre gondolkodva most a másodikat kell hozni itthon, és még egyszer hangsúlyozom, a szombati meccsen elsősorban az akarati tényezők dönthetnek. Játékosaim már többször is bizonyították, ilyen helyzetekben mire képesek, úgy egyénileg, mint csapatként.
Nem győzöm hangsúlyozni, hogy szurkolóink eddig is, itthon és idegenben egyaránt rengeteget segítettek, biztos vagyok benne, hogy a keddi győzelmünk után telt ház előtt játszhatunk, és szurkolóink buzdítása ezúttal is rengeteget segíthet, főleg a nehéz helyzetekben. A cél egyértelmű, győzni akarunk, és kiharcolni az ötödik mérkőzést!”
Annak kapcsán, hogy az utóbbi 2-3 hét erőltetett menetének tükrében mennyit segíthet, hogy ezúttal hosszabb idő volt a két mérkőzés között Kostas azt mondta: 21 nap alatt ez a nyolcadik meccsünk, az elemeket „teljesen feltölteni” több idő kellene, de mindkét csapatnak volt egy kis ideje a kisebb sérüléssel bajlódó játékosokat ápolni, harcra kész állapotba hozni.

Jordan Barnett gondolatai, a play-off negyedik összecsapása előtt

Az április 22-i ZTE elleni mérkőzés előtt Jordan Barnettet kérdeztük

Szombaton jön a negyedik mérkőzés a negyeddöntőben. Hogy láttad az előzőt, a harmadikat Zalaegerszegen?
2-0 volt az állás a mérkőzés előtt, ezért tudtuk, hogy nyernünk kell, különben számunkra vége az elődöntőnek, így mindenki erre a feladatra koncentrált. Egyszerre egy mérkőzéssel foglalkozunk, odamentünk, keményen játszottunk, nagyon magas százalékkal dobtunk mezőnyből. A lepattanókon javítani kellene, mert sok támadót szedtek le, de a dobásunk, és a védekezésünk a végjátékban egy tizenkét pontos győzelemhez vezettek.

Ugyanerre a hangulatra, hozzáállásra lesz szükség itt Sopronban a negyedik meccsen is?
Igen! Ugyanaz a helyzet, de mégis más, hiszen most 2-1-re állunk, de ha veszítünk, számunkra vége az elődöntőnek és nem jutunk be az első négybe. Ezért ugyanilyen tűzzel szeretnénk pályára lépni a saját szurkolóink előtt, és nagy győzelmet aratni! Hiszünk abban, hogy ha sikerül kiharcolnunk az ötödik meccset, ott bármi megtörténhet, és szeretnénk megteremteni ennek a lehetőségét.

Mit gondolsz, mire lesz szükség itt Sopronban ahhoz, hogy sikerüljön kiharcolni az ötödik meccset?
Ugyanarra a hozzáállásra, amit a harmadik találkozón mutattunk, A védekezésre, az akaratra, hogy meg tudjuk csinálni a győztes játékokat, jól védekezzünk a nagy pillanatokban, essenek be a nagy dobásaink. Legutóbb mindenkinek sikerült el, Yasiin, Maliek és én is dobtam nagy kosarakat, amelyekkel növelni tudtuk az előnyünket a mérkőzés vége felé. Ha képesek leszünk ezt folytatni, és összetartunk, amikor futásba kezdenek – hiszen ők egy nagyon jól támadó csapat – képesnek kell lennünk ellenállni ezeknek a futásoknak, és saját sorozatokkal válaszolni. Ez a legjobb esélyünk a győzelemre, Ahogy korábban is mondtam, figyelnünk kell a lepattanókra, mert az előző mérkőzésen rengeteg támadó lepattanót szereztek, de ez nem volt igaz akkor, amikor ők nyertek. Mi jól dobtunk az előző meccsen, és ők kontrollálták a lepattanókat, de ha tudjuk ezt a formát hozni a dobások terén, és a lepattanókban is átvesszük az irányítást, akkor könnyebb mérkőzést játszhatunk.

Mit vársz a szurkolóktól, akik az egész párharc során mögöttetek álltak?
Azt várom, hogy hangosak legyenek, szurkoljanak nekünk. Nem a legjobb teljesítményünket nyújtottuk itt a második meccsen, szóval most sokkal jobban szeretnénk játszani. Ezért azt várom, hogy szurkoljanak nekünk, bíztassanak, és hajtsanak minket előre.

Bravúros győzelemmel versenyben maradtunk

Jól kezdtünk, és egy-két kisebb megingást leszámítva végig kézben tartva a játék irányítását, okosan, jól és szépen játszva az utolsó esélyt megragadva a szezon során először legyőztük a ZTE-t. Ez azt jelenti, hogy nehéz helyzetben sikerült szépíteni és kiharcolni a folytatást a negyeddöntőben, tehát szombaton Sopronban következik a párharc 4. mérkőzése

ZTE – Sopron KC 87-99 (20-30, 22-22, 23-19, 22-28)

Zalaegerszeg, férfi NB I negyeddöntő, 3. mérkőzés, 1800 néző
V.: Praksch, Frányó, Söjtöry

ZTE: TRICE 18/9, O’Reilly 13/6, KELLER 9/9, SMITH 22/3, CSUTI 9
Cs.: Osztojics 6, Polster, Rakicsevics 4, Németh Á., ZSÍROS 6/6
Edző: Sebastjan Krasovec

SKC: JOSEPH 31/6, Jones 8/3, VALERIO-BODON 9/9, BARNETT 18/6, Durham 6
Cs.: MOLNÁR M. 10, WHITE 14/3, Sitku, Supola, Takács 3/3
Edző: Kostas Flevarakis

Fanatikus szurkolóink közül jól hallhatóan a 2-0-s hátrány ellenére is jó néhányan elkísérték csapatunkat Zalaegerszegre. A fiatal hazai center Csuti leválásokból 5 ponttal kezdett, mi viszont Joseph és Vincent révén 2 triplával indítottunk, majd Durham duplájával és Vincent újabb hármasával 3 perc elteltével 11-5-re elléptünk, időt is kért ellenfelünk. Lerohanásból tovább növeltük az előnyt. Osztojics közeli kosaraival kezdett kapaszkodni a hazai gárda, de Barnett és Jones vezetésével visszavertük a hazai felzárkózási kísérleteket, és 10 pontos előnnyel zártuk a negyedet.

A 2. szakasz elején Smith két és fél perc alatt dobott 8 pontot, de Molnár Marci azért két duplával tett róla, hogy ne forduljon a kocka. Rövid ideig center nélkül Joseph és Jones betöréseire építve játszottunk, s bár több büntetőt kihagytunk. Tudtuk tartani az 5 pont körüli előnyt, sőt ez Vincent 3. triplájával a szakasz közepén 9-re nőtt, félidőben pedig elsősorban Molnár Marcinak és Barnettnek köszönhetően ugyanúgy 10-zel „mentünk”, mint az első negyed után.

A második félidő elején egyszerre volt a pályán Joseph, Jones és White, s betöréseikkel, valamint Durham zsákolásaival tartottuk a 10 pont körüli előnyt. A szakasz derekán a fiatal Csuti és Keller vezérletével 4 pontra feljött a ZTE, de Norbi hármasa átlendítette a holtponton csapatunkat. A szakasz végén Durham kipontozódott és 6 pontra feljöttek a hazaiak.

A 4. negyed Barnett triplájával indult, a belelendülő O’Reilly egy, Zsíros pedig két triplát is dobott, 2 pontra feljött a ZTE. Kostas időkérése után White villant és Joseph dobott triplát majd duplát, így kilenccel elléptünk, s a végjátékban White remek kosaraival már nem engedtük ki kezünkből a győzelmet.

Nem adjuk fel!

Két mérkőzés után 2-0-ra vezet csapatunk ellen a Zalaegerszeg a negyeddöntőben. Zalaegerszegen hosszabbítás után, Sopronban pedig fordulatos találkozón 5 ponttal nyertek a zalaiak. Edzőnk, Kostas természetesen nem szeretné, ha a holnap Zalaegerszegen 18 órakor kezdődő összecsapással véget érne a 3 nyert mérkőzésig zajló párharc

Szakvezetőnk azt fejtegette, hogy mind a két mérkőzésen apróságok, nüanszok döntöttek a ZTE javára. Elemezve az előző két mérkőzést, ezeken a kis dolgokon, apróságokon próbálunk javítani – elsősorban az egy az egy elleni védekezésen. Ebben, amint azt az előző mérkőzéseken láthattuk és szurkolóink is láthatták, nagyon jók a ZTE külső játékosai, itt keményebbeknek, hatékonyabbaknak kell lennünk. Ennek alátámasztására Kostas érdekességként megemlítette, hogy mind a két eddigi találkozón, ha nem is sokkal, de mi adtuk a több gólpasszt.

Edzőnk kiemelte: a ZTE most kétségtelen, hogy kedvezőbb helyzetben, nagy előnyben van, de a srácok a Magyar Kupában bizonyították, hogy igenis képesek nagy feladatok megoldására, ráadásul a hosszabbításos egerszegi mérkőzésen is volt esély. Mint mondta, a csapat holnap is megpróbálja majd a maximumot kihozni magából és reméli, ez ezúttal a már említett védekezésre nagyobb hangsúlyt fektetve elég lehet ahhoz, hogy a fiúk elérjék, kiharcolják, hogy a párharc ne záruljon le, hanem visszatérjen még Sopronba.

A végjátékban pontosabb volt a ZTE

Remek hangulatú, hullámzó, változatos mérkőzésen, bár voltak jó időszakaink, védekezésünk csak rövid ideig volt igazán hatékony. A végjátékban a ZTE maradt higgadtabb és pontosabb, így Sopronban is nyerni tudott és 2-0-ra vezet a párharcban

Sopron KC – ZTE 84-89 (22-16, 21-26, 23-22, 18-25)
Sopron, férfi NB I, negyeddöntő, 2. mérkőzés, 2000 néző
V.: Kapitány, Farkas, Balog

SKC: Joseph 9/3, Jones 9, Valerio-Bodon 7/3, Barnett 8, DURHAM 21
Cs.: MOLNÁR 12, White 7/3, TAKÁCS 6/6, Sitku 2, Supola 3/3
Edző: Kostas Flevarakis

ZTE: TRICE 19/15, O’REILLY 19/9, Keller 4, Smitth 11/3, Csuti
Cs.: OZSZTOJICS 16/3, Polster 5/3, RAKICSEVICS 11, Zsíros, Németh Á.
Edző: Sebastjan Krasovec

A telt ház előtt, remek hangulatban kezdődő mérkőzésen Barnett befutásból nekünk szerzett vezetést, majd miután Durham blokkolta O’Reilly betörésénél a dobást, a szemfüles Smith egalizált. Kapkodtunk, támadásban gyorsan eldobáltuk a labdát, sikertelenül, így 6-2-re elléptek a vendégek. Joseph ragadtatta tapsra szurkolóinkat, remek egészpályás szóló utáni kosarával. Mindkét oldalon sok volt a pontatlanság, a negyed közepén Jones alakította 8-8-ra az állást, Vincent triplájánál pedig „robbant” az Aréna, újfent nálunk volt az előny. Durham zsákolt nagyot, Joseph pedig egy eladott, majd visszaszerzett labda utáni akciót fejezett be hármassal, sikerült 6 pontos előnyt szerezni, amelyet a félidő hajrájában a két Marci révén, Molnár biztos kézzel értékesített büntetőivel és Sitku harcos kosarával tartottunk.

A második etap Molnár Marci pöci kosarával indult. Trice triplájára Supi felelt hármassal. A vendégek is elkapták a fonalat, egy Polster és egy Trice triplával, valamint egy Smith kosárral egy 8-0-lal átvették a vezetést, időt is kért Kostas. Fej-fej mellett haladtak a csapatok a szakasz derekán. Molnár Marcit ugyan nem tudták tartani a palánk alatt a vendégek, ám kosaraira rendre feleltek. Sajnos elkapkodtunk pár lerohanásos akciót. A félidő vége Trice és Durham dobópárbaját hozta. A vendégek irányítója bevágta 3. és 4. hármasát, csapatunk centerünk dupláival tapadt ellenfelére. A félidő Vincent kissé szerencsés kosarával és csapatunk vezetésével ért véget.

O’Reilly kosarára Durham felelt a második félidő elején. Váltva estek a kosarak, váltva is vezettek a csapatok. Nálunk elsősorban Durham és a triplát szerző Joseph villogott támadásban, de védekezésben is „gólképesek” voltunk. A vendégeknél szépen megoszlottak a pontok, Trice az ötödik tripláját is beemelte. A szakasz derekán átálltunk egy alacsony szerkezetre, ám ez egyénieskedésbe csapott át. O’Reilly és Osztojics révén egy 10-2-vel 8 ponttal megugrott a ZTE, időt kért Kostas. Kosárcsendünknek Durham „statisztikajavító” duplája vetett véget, rontott dobása után pöckölte a gyűrűbe a labdát centerünk. Összeállt a védekezés, szurkolóink tűzbe jöttek, s egy White-vezette 10-0-lal a szakasz végén visszaszereztük a vezetést.

A záróetap Norbi óriási hangrobbanást kiváltó triplájával indult – Smith válasz-hármasának a szép számú zalai drukker örült. Osztojics is triplát dobott, majd Smith zsákolt, s ennek – valamint a fordításnak – technikait érő módon örült, következő támadásunknál pedig ki is pontozódott. Értékesített büntetőkkel, valamint Durham újabb zsákolásával egy 7-0-lal 6 ponttal elléptünk. Nem tört meg a ZTE, a mi lendületünk viszont igen. és O’Reilly vezette 8-0 lal fordított A már Zalaegerszegen is nagyot alakító kapitányunk, Norbi jelentkezett triplával, ám Osztojics kosara után Joseph ziccert rontott, O’Reilly pedig hármast dobott, így az utolsó 2 percnek 4 pontos hátrányból vágtunk neki. Durham 4-ből 3 bedobott büntetőjével 75 másodperccel a befejezés előtt 1-re jöttünk föl. Trice keze nem remegett meg a vonalon, Rakicsevics kosarával pedig fél perccel a vége előtt 5-tel „ment „a ZTE, előnyét meg is őrizte a lefújásig.

Maliek White: Jó, küzdős meccs volt, és a végjátékban ők tudták bedobni a döntő kosarakat. Mi rontottunk pár könnyű dobást, lemaradtunk néhány lepattanóról, de a következő mérkőzésen is keményen fogunk küzdeni, és megpróbálunk nyerni.

Kostas Flevarakis: Egy újabb nagy mérkőzés volt ez a csapatunknak. Úgy gondolom, bizonyítottuk, hogy nem véletlenül vagyunk itt. Egy olyan csapattal nézünk most szembe, akik nagyon jól teljesítettek az idei szezonban. Eddig is nagyon sokat értünk már el, ezért nagyon büszke vagyok a stábra, és a játékosokra is, de nem állhatunk meg. Dolgozunk tovább, hogy a legjobbunkat nyújthassuk a következő mérkőzésen is. Azt gondolhattuk, hogy ezt a zalaegerszegi mérkőzésen megtettük, de most még erősebbnek kell lennünk. Remélem, és hiszem, hogy ez a párharc még nem dőlt el az első mérkőzésen történtek miatt, mert Magyarországon senki nem felejtheti el, hogy mi történt az első meccsen, ha a magyar kosárlabda fejlődését szeretnék elősegíteni.

Yassin Joseph gondolatai, a play-off második mérkőzése előtt

Az április 15-i ZTE elleni mérkőzés előtt, irányítónkat kérdeztük

A rájátszás első mérkőzése őrültre sikeredett Zalaegerszegen, hiszen hosszabbítás döntött egy nehéz első félidő után. Hogy láttad azt a meccset belülről?
Az első félidőben úgy érzem, jobbak voltak nálunk, de a másodikban mi voltunk sokkal jobbak, és ez látszott védekezésben és támadásban is. Csapatként összetartottunk, visszajöttünk a meccsbe, kiegyenlítettünk, de sajnos a meccs végén született egy nagyon fontos ítélet, ami az egész mérkőzést megváltoztatta. Legközelebb küzdenünk kell, és akarnunk kell a győzelmet ahelyett, hogy a bírókkal foglalkoznánk. Össze kell tartanunk, és ezt is fogjuk tenni.

A következő meccs pedig holnap lesz, tehát nincs sok időtök felkészülni rá. Mit vársz a párharc első hazai találkozójától?
Fejben kell felkészülnünk! Igazából most volt két szabadnapunk. Koncentráltnak kell maradnunk, és továbbra is készen kell állnunk. Biztosan nekünk fognak jönni, és megpróbálnak legyőzni minket hazai pályán, és ezt magunkra kell vennünk.

Az első mérkőzésen megint jól dobtál. Számíthatunk erre tőled a következő összecsapáson is?
Sose lehet tudni! Ha bemegy, akkor jó. Én győzni próbálok, koncentrálni a saját dobásaimra, szóval majd meglátjuk.

Mit gondolsz mi lehet a kulcs a Zalaegerszeg legyőzéséhez itthon?
A kulcs az egy-egy elleni védekezés. Ezen a téren jobban kell teljesítenünk, és jobban kell védekeznünk csapatszinten is. Úgy érzem, jól lepattanóztunk, de még jobbak is lehetünk, jobban kell végrehajtani a terveket, és késznek kell lennünk a feladatra.

Frusztrációból extra motiváció

Látványos, kosarakban gazdag, drámai, hosszabbításos csatában maradt alul 117-112-re, a múlt hét végén Magyar Kupa ezüstérmet szerző csapatunk Zalaegerszegen, a bajnoki negyeddöntő első mérkőzésén. Holnap 19 órától az egyenlítésért lépnek pályára Takács Norbiék

Kostas a szerdai vereség „utóhatásával” kapcsolatban azt fejtegette, hogy néhány esemény, amelyek közrejátszottak a vereségben, a mérkőzés után bizony elég lehangolttá, frusztrálttá tették a társaságot.Tegnaptól fogva viszont már rendkívül motiváltaknak, elszántaknak látja a csapat játékosait, a srácok mindenképpen vissza akarnak vágni a ZTE-nek. Kostas szerint a szerdán történteken már túlette magát a társaság. Ami nehezítheti a helyzetet, hogy két hét alatt ez már a hatodik mérkőzése lesz a csapatnak, és ezek közül csak a második hazai pályán. Az előző öt összecsapás között ráadásul volt egy dupla, szerdán Zalaegerszegen pedig egy egyszeri hosszabbításos találkozó.

Edzőnk úgy véli, leginkább két dologra építhet holnap a csapat: a Magyar Kupa elődöntőjében a Szolnok elleni, valamint a zalaegerszegi mérkőzés második félidejében nyújtott játék mellett a „hatodik emberére”, a szurkolótábor segítségére, amely Zalaegerszegen és a Magyar Kupa négyes döntőjében is hallatta hangját. Az SKC szakvezetője reméli, hogy holnap egy igazi Aréna-hangulatú találkozón a srácok képesek lesznek kiegyenlíteni a párharcot, a remek erőkből álló ZTE ellen.

Drámai küzdelemben hosszabbításos vereség

Ellentétes félidők mérkőzésén a szünetben még 15 pontos hátrányban voltunk, majd remek második félidei játékunkkal, és Takács Norbi bravúros pöcijével hosszabbításra mentettük a találkozót. A ráadás elején vezettünk is, a közepén jött egy kis rövidzárlat, majd két bravúros triplával újra nyílttá tettük a drámai, feszült légkörű, remek mérkőzést. A hosszabbítás végén pontosabb, fegyelmezettebb és szerencsésebb is volt a ZTE, amely így vezet a 3 győzelemig tartó párharcban

ZTE – Sopron KC 117-112 (24-16, 27-20, 21-30, 25-30, 20-15)
Zalaegerszeg, férfi NB I, negyeddöntő – 1. mérkőzés
V.: dr. Mészáros, Győrfy, Makrai

ZTE: TRICE 15/9, O’REILLY 34/18, Polster 6/6, OSZTOJICS 16/3, SMITH 22/3
Cs.: RAKICSEVICS 11/3, KELLER 11/3, Csuti, Zsíros, Németh Á.
Edző: Sebastjan Krasovec

SKC: JOSEPH 27/15, JONES 15/9, Valerio-Bodon 4, BARNETT 24/12, Durham 10
Cs.: MOLNÁR M. 10, WHITE 11/6, Supola, Sitku, TAKÁCS 11/9
Edző: Kostas Flevarakis

Két gyors hazai hármassal indult a meccs, majd Vincent duplája alaposan feldobta a csapatot, egy 7-0-lal fordítottunk – benne Joseph triplájával – és hallatta is hangját, a fiúkat szép számú elkísérő szurkolótáborunk. Újra zalai pillanatok következtek, O’Reilly jóvoltából, de csapatunk Jones jóvoltából próbált tapadni a ZTE-re. A negyed hajrájában a remek dobóformát kifogó vendéglátók Polster és O’Reilly hármasaival újra elléptek, ráadásul a végén White 4 büntetőből csak egyet értékesített.

A második etap elején váltva estek a kosarak, csapatunkat Durham tartotta „látótávolságon” belül, ám mivel gyakorlatilag minden támadásból betaláltak a hazaiak, érdemben nem sikerült közelebb kerülni hozzájuk. A szakasz derekához közeledve Norbi dobott hármast. A ZTE azonban minden akcióját kosárral zárta, így hiába dobott Joseph is triplát, a szakasz közepén Trice két triplájára építve egy 8-0-lal 18 ponttal húzott el ellenfelünk. Molnár Marci közeli kosaraira alapozva egy 6-0-lal faragtunk a hátrányon, amely 15 pontos lett a szünetben.

Térfélcsere után váltva estek a kosarak, tartotta 15 pont körüli előnyét a ZTE. A 3. negyed derekán az ex-egerszegi Barnett két triplájára építve, egy 10-2-vel 10-en belülre kerültünk. Ellenfelünk időkéréssel törte meg lendületünket, s egy 7-2-vel megállította további felzárkózásunkat. Nem törtünk meg, White hozta újra 10-en belülre csapatunkat egészpályás „szólóval”, majd Joseph is ugyanígy szerzett kosarat. Egy 9-2-t „repesztve” 5 pontra feljöttünk, s lélektanilag kedvező pozícióból várhattuk a 4. negyedet.

Ez azonban Smith triplájával indult, Barnett alsó pozícióból dobott duplával felelt. Belejöttünk, a Szolnok elleni játékot idézve Barnett és White 1-1 hármasával egalizáltunk. A mi szempontunkból a legrosszabbkor szólt hozzá a játékhoz hosszú hallgatás után újra O’Reilly egy triplával. Joseph felelt hármassal, de Keller is betalált távolról. A hajrá hatalmas dobópárbajt hozott, Norbi és Joseph vezetésével tapadtunk a ZTE-re, s bő másfél másfél perccel a befejezés előtt Molnár Marci közelről egalizált. Az izgalmas végjátékban több labdánk is volt a fordításhoz de nem éltünk az eséllyel. Smith büntetői után 3,5 másodperccel a vége előtt Barnett pontatlan hármasánál Norbi pöcizte a ZTE kosarába a labdát, hosszabbításra mentve a találkozót.

Ez Joseph hármasával kezdődött, amelyre két hazai dupla volt a válasz. Váltva vezettek a csapatok, a ráadás derekán, O’Reilly a támadóidő utolsó pillanatában dobott bravúros hármasával 4-gyel elléptek a hazaiak. Talán a hosszabbítás hajrájában jött ki, hogy a kupasorozat fáradtsága. Eladott labdáinkból Smith vezérletével 7 ponttal elment a ZTE, majd Jones és Barnett hármasával letámadó csapatunk 10 másodperc alatt feljött 1 pontra, de O’Reilly kosárnak ítélt dobását követően technikait is kaptunk, így hősiesen küzdő csapatunk végül egy látványos, remek mérkőzésen alulmaradt.

Fotók: Bálizs Zsuzsa

Kupa ezüst után, bajnoki rájátszás előtt

Holnap 18 órától Zalaegeszegen kezdi meg a bajnoki rájátszást – de jó is ezt kimondani – friss Magyar Kupa ezüstérmes csapatunk. Négyes poszton szereplő játékosunkra, Jordan Barnett-re pikáns párharc vár: előző csapata ellen küzd

Edzőnk, Kostas a párharc első mérkőzésével kapcsolatban azt emelte ki, hogy a legnagyobb kérdés az, hogy játékosaink milyen energiával tudják magukat a küzdelembe vetni.
A kupadöntőn látható volt, elkészült erejével a társaság, így a hét elején a frissítésen, és természetesen a ZTE játékából való felkészülésen volt a hangsúly. A múlt hétvégi négyes döntőn Durham és Jones szedett össze kisebb sérülést. középjátékosunk eleve nem volt teljesen egészséges.
Az alapszakaszban a ZTE mindkétszer legyőzte csapatunkat. Ennek kapcsán Kostas azt taglalta, hogy az egerszegieknek van három egy az egy elleni játékban remek külső játékosuk, s jelentős részben az ő hatékony játékukkal múltak fölül minket az alapszakasz mérkőzésein, védekezésben tehát nagyon fontos lesz az egyéni felelősségvállalás. Persze vannak jó dobói, képzett magas játékosai is a ZTE-nek, amely egy nagyon egységes, „kémiájú” társaság, és ezt az alapszakaszban is bizonyította. Bár a pályaelőny ellenfelünknél van, és frissebben is várhatja a párharcot, Kostas úgy vélte, ha egy a Szolnok elleni produkcióhoz hasonló teljesítményt tudnak a srácok letenni a parkettre, akkor bárki ellen lehet esélyük. A Szolnoknál sikerült 12-vel több lepattanót szerezni, és sok, huszonhárom gólpasszt kiosztani. A csapat tehát képes erre, tudhatja ezt, és ez önbizalmat kell adjon a párharcra. Bár ellenfelünk frissebb lesz, mi viszont játékban maradtunk, nemcsak ott voltunk a Magyar Kupa négyes döntőjében, hanem finálét is játszhattunk – nyilván szívesen cserélt volna velünk mondjuk ellenfelünk, valamint az Alba, a Körmend, vagy a Debrecen – és mindez önbizalmat kell adjon.

Megérezte
Erőcsatárunk, csapatunk kulcsjátékosa, Jordan Barnett a Magyar Kupa négyes döntője alatt azt taglalta: neki mindenképpen érdekes lesz a párharc előző csapata ellen. Abban biztos, azt jól látja, hogy a jelenlegi Sopron jobb, mint a tavalyi ZTE, de hogy vajon az ideinél is jobb-e? Nos, Jordan elárulta, valahogy megérezte, hogy találkozunk majd előző csapatával a playoff-ban, és ezt talán meg is említette egerszegi ismerőseinek. Tény, hogy az alapszakaszban mindkétszer a ZTE nyert, de hát a Szolnok is legyőzött minket oda-vissza az alapszakaszban, most itt az alkalom a törlesztésre!

Csak a szépre emlékezünk

A hét végén remek eredményt ért el csapatunk, amely bejutott a Zsíros Tibor férfi Magyar Kupa döntőjébe, és ezüstérmes lett. Sok csapat lett volna a helyünkben! A finálé ugyan nem sikerült, de ahogy edzőnk, Kostas a mérkőzés utáni televíziós nyilatkozatában kifejtette: már az is nagy dolog, hogy bejutottunk a döntőbe, erre kell emlékezni! Csatlakozzunk szakvezetőnkhöz, és emlékezzünk a szépre, azaz a Szolnok bravúros legyőzésére

Két témát érintenénk csapatunk szédületes, Magyar Kupa-döntőt érő bravúrja kapcsán, majd megkérdeztünk néhány játékosunkat, belülről hogy látták, milyennek érezték a négyes döntőt

A fejlődés útján

Van csapatunkban két játékos, akik hihetetlen fejlődésen mentek keresztül a szezon során. Egyikük új, fiatal szerzeményünk, Valerio-Bodon Vincent. Több mérkőzésen is nyerő embernek bizonyult extra dobásaival, betöréseivel zsákolásaival, remek ütemű blokkjaival. A Szolnok ellen ennyire nem volt látványos a játéka, triplái nem „(s)ültek”, mégis nagyon hasznos tagja volt a csapatnak. Talán fel sem tűnt, de több, mint 32 percet a pályán volt ifjú titánunk. Védekezésben rengeteget lépett előre, ezúttal is jórészt sikerült féken tartania emberét, támadásban volt két remek zsákolása, és összesen 6 pontja mellett „kézbesített” 4 gólpasszt, egyetlen eladott labdával.

A másik óriást fejlődő játékosunk a centerünk, Juwan Durham. A szezon kezdetén bizony előfordult, hogy szurkolóink fogták a fejüket, mit is művel a pályán „pálcikaemberünk”. A palánk alatti harcban elsodorták, gyakran kiejtette a labdákat, alig szedett lepattanót, azaz a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt súlytalannak tűnt a palánkok alatt. Később apró lépésekkel azért kezdett játékba lendülni, – nyilván a szürke hétköznapok Kostas által irányította edzésmunkának köszönhetően – és a mezőnyemberek is rájöttek, hogyan lehet őt a leginkább hasznossá tenni a csapat számára. Juwan-ra felkerült pár kiló izom, és az edzéseken minden bizonnyal a Molnár Marcival vívott párharcok is „előre mozdították” játékát.

Egy statisztikai adalék Durham fejlődéséről: a szezon elején, a 2. fordulóban, tavaly, október 8-án Szolnokon beleszaladtunk egy elég méretes, 90-57-es pofonba. A szolnokiak centere, Williamson 11 pontig és 6 lepattanóig jutott, mindössze 21 perc alatt, s aki emlékszik még a két center párharcára, gyakorlatilag „megette” a légiós középjátékostól meglehetősen szerény mutatókkal, 7 ponttal és 4 pattanóval záró Durhamet.
A szombati elődöntőben, napra pontosan fél évre az előbb említett összecsapás után a, a Magyar Kupa elődöntőjében a szolnoki középjátékos gyakorlatilag ugyanazokat a számokat hozta (11 pont, 4 lepattanó), nálunk viszont Durham dupla-duplát ért el (12 pont, 10 lepattanó). Tegyük hozzá, hogy a palánk alatti párharcokban Williamson már nem nagyon tudta beforgatni középjátékosunkat, pontjai többségét kiosztásokból középtávoli és távoli dobásokból szerezte. Durham kapcsán arról sem szabad megfeledkezni, hogy abban is elévülhetetlen érdemei voltak, hogy csapatunk egyáltalán ott lehetett a négyes döntőben, hiszen az Oroszlány elleni negyeddöntőn is dupla-duplát ért el 17 ponttal, 15 lepattanóval.

Nem zsoldosok, harcosok
A szurkolók – nem is mindig alaptalanul – hajlamosak zsoldosként (le)minősíteni a csapatukhoz érkező idegenlégiósokat. Mit is értenek ez alatt? Azt, hogy a csapatukhoz szerződő külföldi kosarasokat alapvetően nem is igazán érdekli, hogy milyen eredményt érnek el együttesükkel, valójában egy dolog számít nekik: csináljanak egy szezont jó statisztikai mutatókkal, hogy jobb helyre, több pénzért állhassanak tovább a következő évadra.

Vegyünk ki két jelenetet a szombati Szolnok elleni elődöntőből. Az egyik ilyen esemény a második félidő elején történt: kanadai irányítónk, Yasiin Joseph 39-35-ös vezetésünknél támadó lepattanót szerzett és 2+1-es akciót mutatott be. Ez a tőle szokatlan, a szolnoki magas emberek szorításában szerzett bravúros kosár óriási lökést adott a csapatnak, akciója egy 12-4-es rohamot indított útjára. A másik kucsfontosságú eseménynek egyik főszereplője szintén kanadai irányítónk volt. A 4. negyed közepén, 69-68-as vezetésünknél történt, amikor veszedelmesen „tört föl” az Olaj, hogy védőpalánkunk alatt egy lepattanóért vívott harcnál „Jóska” testi épségét nem kímélve, szinte felborítva a reklámokat „futtató” LED falat, s átesve azon kanalazta vissza a labdát, jó messzire hajítva azt gyűrűnktől. A labda nagyjából a félpályáig került vissza, harcoltak érte a játékosok, s némi „flipperezés” után a szolnoki hárompontos környékére került. Közben Jordan Barnett, csapatunk a mérkőzésen a legtöbb időt, 35 percet a pályán töltő játékosa szinte reménytelennek látszó helyzetből, akkor már 30 igen nagy iramú játékperccel a lábában, reménytelennek látszó helyzetből tiszta erőből elkezdett sprintelni, hogy megszerezze a labdát. Hitt benne, megszerezte és zsákolt egy hatalmasat – demoralizáló találat volt! Zsoldosok ilyeneket nem tesznek! Ilyeneket HARCOSOK csinálnak!

A finálé után kíváncsiak voltunk néhány játékosunk véleményére: ők hogyan értékelik a fővárosi szereplést.

Yasiin Joseph: – Az első meccsen, a Szolnok ellen nagyon egységesen és jól játszva nagyon szép győzelmet arattunk. Ez azonban fizikailag nagyon sokat kivett belőlünk, a döntőben szinte úgy éreztem, mintha ólomlábakon járnánk, nagyon lassúak voltak a lépéseink, nem tudtuk megbontani a Falco védelmét, összességében azonban a második hellyel nagyon szép eredményt értünk el.

Molnár Márton: – Az elődöntőben a Szolnok ellen a szezon egyik, ha nem a legjobb játékát nyújtottuk, annak pedig külön is örültünk, hogy egy élcsapatot tudtunk legyőzni egy fontos mérkőzésen, ez ugyanis a bajnokságban eddig nem sikerült. A döntőben a Falco agresszív védekezése ellen nem tudtuk a labdát úgy járatni támadásban, mint egy nappal korábban, jobbak voltak, el kell ismerni. Szeretném megköszönni szurkolóinknak egyrészt azt, hogy ennyien elkísértek minket, hogy buzdítottak, és hogy a négyes döntő során végig mögöttünk álltak! Az ezüstéremre pedig büszkéknek kell lennünk, senki nem várta ezt az eredményt a csapattól. Nyakunkon a bajnoki rájátszás, nincs sok idő addig, és arra is próbálunk a lehető legjobban felkészülni.

Valerio-Bodon Vincent: – Összességében egy nagyon jó négyes döntőt játszottunk, a Szolnok ellen igazi csapatként küzdve, harcolva szereztünk egy nagyon szép és értékes győzelmet. Amit sajnálok, hogy a döntőben nem tudtunk nagyobb ellenállást kifejteni, a Falco a Bajnokok Ligájában edződött, és talán az ilyen szintű sorozatterheléshez is jobban hozzászoktak játékosai. Jön a rájátszás, ott is szeretnénk a legjobb négy közé jutni.

Juwan Durham: – Kitűnő meccset játszottunk az elődöntőben, a döntőre nem maradt energia. Csodálatos közönségünk van, jó volt együtt örülni a szurkolóinkkal, de már előre kell néznünk, szerdán indul a bajnoki rájátszás.

Sitku Márton: – Remek érzés volt egy ilyen torna légkörébe beleszagolni. Az elődöntőben csapatként, nagyon jól játszottunk, de az a remek siker, amelyben a remek hangulatot teremtő szurkolónknak is nagy szerepük volt, amint az a döntőben látszott, nagyon sokat kivett belőlünk. Örülök annak, hogy szurkolóinkkal együtt örülhetünk, de rögtön jön a rájátszás, arra készülünk.

Fotók: Bálizs Zsuzsa

Ezüstérem a Magyar Kupában

Az első percekben a Falco ízelítőt adott abból, milyen szintű, intenzitású, keménységű játékhoz szokott hozzá a Bajnokok Ligájában, és gyorsan nagy előnyt szerzett. A szünetben 18 pontos előnye volt és a szombathelyiek a 3. negyed közepére el is döntötték a találkozót. Csapatunk bravúros elődöntőbeli Szolnok elleni sikerével minden előzetes várakozást messze felülmúlva, ezüstérmet szerzett a Magyar Kupában!

Sopron KC – Falco-Vulcano Energia KC Szombathely: 48-90 (15-28, 14-19, 13-24, 6-21)
Magyar Kupa, döntő – Budapest, Tüskecsarnok
Játékvezetők: Benczur Tamás, Cziffra Csaba Zsolt, Praksch Péter Árpád (Bodrogváry Iván József)

Sopron KC: Joseph 5, Jones 9/3, Valerio-Bodon 5, Barnett 11/3, Durham 9/3
Cs.: Molnár -, White 6, Supola -, Takács 3/3, Sitku, Csendes -, Schöll –

Szombathely: Pot 4, Kovács 9/9, Brown 13/9, Tiby 11/3, Keller 5
Cs.: Perl 15, Barac 6, Cowels 11/9, Krivacevic 9, Sövegjártó 2, Takács Zs. 5/3, Horváth 2

Vincent passzából Durham, ügyes duplával csapatunknak szerzett vezetést a szenzációs hangulatban induló fináléban, Tiby hármasával fordított ellenfelünk. Bár Kovács triplájára Barnett még felelt hármassal és Durham parádésan blokkolta Pot dobását a fonalat elkapó szombathelyiek triplákra, valamint Perl kosaraira építve egy 16-0-t „repesztett” ellenfelünk. Nem igazán tudtunk mit kezdeni a Falco „feszes”, nemzetközi szintű védekezésével. Hosszú kosárcsendünket White törte meg egy jó büntetővel, majd Vincent kétszer is villant, előbb duplával, majd 2+1-es akcióval. Barnett támadó pattanó után talált be, s egy kis 7-2-es „részhajrával” a 10 pontos lélektani határ közelébe kerültünk. A szakasz Krivacsevics duplájával és 13 pontos szombathelyi vezetéssel zárult.

Ahogy a meccs, a 2. etap is Durham duplájával kezdődött. Harcoljatok, harcoljatok, zengték szurkolóink. A srácok pedig ezt tették, de mindenre volt válasza a Falco csapatának, amely Perl és Cowels révén tartotta 10 és 15 pont közötti előnyét. Ez nőtt 16-ra Tiby duplájával, sajnos a szakasz közepén újra erőlködtünk támadásban, s ezt Kostas is érezte, így újból időt kért. Centerünk, Durham emelt be – tőle nem igazán megszokott módon – egy hármast, amelyre Cowels szintén triplával felel. Jones szerencsés palánkos hármasával próbáltunk kapaszkodni, de nem sikerült két egymást követő akciónkat kosárral befejezni, így állandósult egy 15 és 20 pont közötti szombathelyi vezetés. Ez nőtt 20-ra a félidő utolsó percében Perl kosarával. A félidő Jones szép kosarával és ellenfelünk 18 pontos vezetésével ért véget.

Perl duplájára Barnett felelt a második félidő elején. Váltva estek a kosarak, tartotta 20 pont körüli előnyét a Falco. A szakasz derekán Brown zsákolása után 23 pontra nőtt a különbség, Kostas talán egy utolsó nagy roham reményében kért időt. Semmi nem jött, illetve ment be, ritkán tudtuk feltörni a Falco remek védekezését. A szakasz hajrájában 25 pontosra nőtt a hátrány. A meccs eldőlt, de szurkolóink, úgy tűnt nem bánták, énekelve éltették, biztatták csapatunkat, amely a döntőig erőn felül teljesített, de a fináléban szembe találkoztunk a Falco-fallal, amelyen csak ritkán találtunk rést. A 33. percben egy szép alley-oop formájában Barnett volt az első és mint végül kiderült, az egyetlen játékosunk, aki túljutott a 10 ponton. A hajrában pedig Kostas részben a bajnoki rájátszásra gondolva, részben pedig, hogy fiataljaink is szokják egy finálé légkörét, leültette a kulcsjátékosokat. Lefújás után a szurkolók és a csapat kölcsönösen megtapsolták egymást és csapatunk hívei a Szép volt fiúk! rigmust kántálták, és bár a döntő nem sikerült, összességében teljesen igazuk van!

Kostas Flevarakis: Óriásit léptünk előre, bejutottunk a rájátszásba és a Magyar Kupa döntőjébe. Borzasztó erős, kemény héten vagyunk túl. Nyíregyházán kétszerit hosszabbításban nyeltünk, az Oroszlánnyal is nagy meccset játszottunk, a Szolnok még ezt is felül tudtuk múlni, de a döntőre sajnos elfogyott az energiánk. Nagyon fontos számunkra ez a győzelem! Külön öröm a számunkra, hogy szurkolóink szép számban elkísérték a csapatot és segítettek bennünket az ezüstérem megszerzésében.

A címvédő után jöhet a topcsapat – kilenc év után játszunk újra a Magyar Kupáért

Hét éve jártunk a Magyar Kupa végküzdelmeiben, két évvel korábban, azaz már több, mint 9 esztendeje, 2014 február 8-án pedig Pécsett kupadöntőt játszhattunk. A fináléban, ahogy akkor, most is – képletesen szóval – Dávid csapott össze Góliáttal, és 2 ponton múlt a bravúr. Közel egy évtizede a Szolnok volt egyértelműen a topcsapat Magyarországon és akkor vele mérkőztünk meg a fináléban. Mai ellenfelünk a jelenkor egyértelműen legsikeresebb honi együttese, a Falco lesz

Bizonyára sok szurkolónk emlékszik a pécsi sorozatra. Akkor még nem négyes, hanem nyolcas döntő volt, amelynek első mérkőzésén a Kaposvárt vertük 78-73-ra, majd jött egy a tegnapihoz hasonló bravúr a Paks ellen (66-63). A fináléra „megmozdult Sopron” és a Lauber Dezső Sportcsarnokban a szurkolók fergeteges buzdítása is kellett ahhoz, hogy az akkor Sabáli Balázs vezette együttes egy végsőkig kiélezett, hatalmas csatára késztesse az akkori topcsapatot, a Szolnokot.
Tegyük rögtön hozzá: a szolnokiak mind a mai napig meghatározói férfi kosárlabdánknak. Azzal, hogy őket legyőztük, a címvédőt múltuk fölül a kupa elődöntőjében. Bátran mondhatjuk: az idei kiírásnak mi vagyunk a meglepetéscsapata!

A meglepetést persze lehet fokozni! Soproni férfi csapat eddig egyetlen alkalommal hódította el a trófeát, több, mint fél évszázada, 1969-ben a SMAFC ért föl a csúcsra, megnyerve az akkori Magyar Népköztársasági Kupát!

Tisztelt szurkolóink! Reméljük a mai kupadöntőn minél többen kilátogatnak a Tüskecsarnokba, és szurkolásukkal hozzásegítik a csapatot a győzelemhez, hogy 9 év után ismét csapatunk nyerje meg a Magyar Kupát.
A srácokon és a szakmai stábon – látva a tegnap egységet és elszántságot – nem fog múlni…

A 20 órakor kezdődő finálét az M4 Sport élőben közvetíti.


FONTOS INFORMÁCIÓ!!!

A mai esti kupadöntőre a B1 és a C1 szektorokat is megnyitották szurkolóink számára.
Ezekbe a szektorokba a jegyek az eventim.hu oldalán megvásárolhatók.

A belépés a Magyar Tudósok útja felől, az I-es kapun történik. (A tegnapi nappal ellentétben nem a II-es kapun!)
Minden soproni szurkoló az I-es kaput használja a belépésre!
A soproni szurkolók parkolása a Bogdánfy utcán javasolt.

Kupadöntőt játszunk húsvétvasárnap

Parádés kezdésünk után az első félidő jelentős részében futottunk az eredmény és a Szolnok után a Magyar Kupa elődöntőjében, de szünetre sikerült visszaszerezni a vezetést. Szünet után volt már 10 pont fölötti előnyünk is, de a Szolnok feljött, ám a hajrában, a kritikus pillanatokban mindig volt, aki betalált, így 6 ponttal nyertünk És holnap kupadöntőt játszunk

Sopron KC – Szolnoki Olajbányász: 82-76 (14-16, 21-17, 29-24, 18-19)
Magyar Kupa, elődöntő – Budapest, Tüskecsarnok
Játékvezetők: Földházi Tamás Péter, Tóth Cecília, Nagy Viktor (Hartyáni Zsolt)

Sopron: Joseph 22/12, Jones 15/6, Valerio-Bodon 6, Barnett 11, Durham 12
Cs.: Molnár 4, White 7, Sitku -, Takács 3/3, Supola –

Szolnok: Durham 16/12, Lukács 16/12, Barnes 10/3, Szubotics 8/6, Williamson 11/3
Cs.: Gavin 6/6, Pongó 6/6, Révész 3, Gilszki -, Rudner –

A mérkőzést megelőző „hangpróbán” több száz szurkolóink szinte hazai hangulatot varázsoltak a Tüskecsarnokba, ahol az Olajjal készültünk „kiszúrni”.

Egy perc elteltével Jones remek passza után a „mi Durham-ünk” szép zsákolással nekünk szerzett vezetése, majd szép tempóval Jones duplázta meg előnyünket. Durham újabb, majd Vincent első zsákolása után, két és fél perc elteltével 8-0-nál időt kért a Szolnok. Ahogy a mi csapatunk első pontjait, úgy a Szolnokéit is Durham dobta, méghozzá triplát. Az időkérés megtörte lendületünket, a szakasz közepére ledolgozta hátrányát az Olaj, sőt Gavin hármasával át is vette a vezetést. A szakasz hajrájában Jones majd White révén újra elléptünk, ám a negyed Lukács triplájával és Barnes duplájával, 2 pontos Olaj-vezetéssel zárult.

Lukács továbbra is „lubickolt”, a második etap az ő duplájával majd triplájával indult, 7 ponttal ellépett a Szolnok. Hosszabb kosárcsendünknek Joseph vetett véget, méghozzá 2+1-es akcióval, majd Norbi „sarki hármasa” után 1 pontra feljöttünk. A szakasz közepén a két Durham villogott, centerünk egy duplát és két büntetőt dobott, a szolnoki irányító egy hármassal vétette észre magát, majd labdaszerzés után egy ziccerrel vétette észre magát. Joseph hármasával egalizáltunk, de Lukács újra a szolnokiakat juttatta előnyhöz. Lerohanásból Vincent zsákolásával egalizáltunk. Bár a mi játékunk tűnt folyamatosabbnak, tudatosabbnak, a palánkunk alatr visszaszerzett lepattanók utáni kosarakkal az Olaj vezetett, mi pedig egyenlítettünk. Légiós centerünk sajnos közben a 3. hibáját is megkapta, ám a félidő utolsó percére fordulva Vincent remek passzából Barnett révén visszaszereztük a vezetést – szurkolóink legnagyobb örömére, s 2 pontos előnnyel fordulhattunk.

A 2. félidő Joseph hármasával indult, amelyre Williamson felelt duplával. Irányítónk, tőle merőben szokatlan módon úgy mutatott be 2+1-es akciót, hogy a kosarat az ellenfél palánkja alatt szerzett lepattanóból dobta. A szokatlan mutatvány a többieknek is lökést adott, Jones hármast, Durham duplát dobott, Barnett pedig szintén 2+1-es akciót mutatott be – érdemi szolnoki válasz nélkül! 12-vel elléptünk, ellenfelünket Williamson tartotta versenyben, majd a szakasz közepén gyors egymásutánban 2 triplát is beemelő Pongó. Vincent előbb ügyes kosarat dobott, majd kihagyott 3 büntetőt. Kiment letámadó zónára a Szolnok, ám Jones szép középtávolival visszaállította a 10 pontos különbséget. „Belőtték” magukat a szolnokiak, Subotic és Gavin is hármast „vágott”, miközben több büntetőt elrontottunk. 5-re csökkent az előny, amikor az ekkor előlépő Jones dobott szép hármast. Molnár Marci előbb White, majd Vincent remek passza után, Marci növelte újra 13 pontosra az előnyt. A szakasz végén egy 2+1-es akcióval és egy triplával 7 pontra jött föl a Szolnok.

A záróetap elején másfél percig nem esett kosár. Nem bántuk, mint ahogy azt sem, hogy a szakasz első kosarát betörésből White szerezte. A szolnoki Durham hármasa azonban egy villámgyors 8-0-s szolnoki rohamot indított útjára, 1 pontra feljött ellenfelünk, érthető volt Kostas időkérése. Durham újabb hármasával fordított ellenfelünk, de Joseph is beemelt egy hármast, majd óriásit küzdve, harcolva labdát szerezve Barnett zsákolt óriásit. Aztán Joseph passzából Durham, aki lehet, megelégelte, hogy az előző percekben „csak” névrokona sziporkázott. Lukács hármasára, Joseph felelt triplával a hajrában. Az Olaj összes felzárkózási kísérletére volt válaszunk, az utolsó 2 percre 5 pontos vezetésünkkel fordultak a csapatok. Szubotics hármasával lett éles a végjáték. Eladtuk a labdát, de a Szolnok is, 40 másodperc volt hátra, 2 ponttal vezettünk és támadhattunk, Kostas pedig időt kért. Ellenfelünk természetesen letámadott, mi pedig 3 kisemberrel jöttünk fel a pályára. White hibázott, de a túloldalon Szubotics is, majd 15 másodperccel a vége előtt kipontozódott, Joseph pedig a győzelemért büntetőzhetett. Nem remegett meg a keze, a Szolnok elhibázta gyors támadását, és a végén Joseph egy duplával bebiztosította a győzelmet, így holnap csapatunk a kupa megszerzéséért lép a parkettra.

Szurkolóink nagyon sokat segítettek a mai győzelem megszerzésében és reméljük, hogy holnap is nagy számban kilátogatnak a Tüskecsarnokba.

Yasiin Joseph: – Igazi kupameccs volt! A játék minden elemében nagyon egységesek voltunk, és bebizonyítottuk, hogy ha így játszunk, bárkit le tudunk győzni…

Kostas Flevarakis: – Egy négyes döntő nagy dolog, mind az oda eljutó csapatok, mind a szurkolói, mind pedig az ország kosárlabdázása szempontjából. Korábban már többször átéltem ilyet, jó érzés itt lenni. A két szurkolótábor szenzációs hangulatot teremtett, gratulálok mind a két csapat szurkolóinak. A hét elején arról beszéltünk, hogy három lépést kell megtenni, ebből kettőt megtettünk és vasárnap a harmadikat is szeretnénk. Tizenkettővel több lepattanót szereztünk, mint a Szolnok, és volt huszonhárom gólpasszunk, elsősorban ennek köszönhettük a sikert, valamint – ahogy Yasiin is említette – az egységünknek, amely mellett kritikus pillanatokban a győzelemhez nélkülözhetetlen egyéni villanásaink is voltak. Gratulálok a Szolnoknak, évek óta remek szakmai munka folyik náluk, így még értékesebb a sikerünk.

Fotók: Girgász Péter

Magyar Kupa: beléptetéssel kapcsolatos információk

A biztonságos, kényelmes és zavartalan beléptetés érdekében az MKOSZ az alábbi információkat osztotta meg velünk A ZSÍROS TIBOR MAGYAR KUPA FINAL4 előtt.

A Tüskecsarnokba előzetes egyeztetés nélkül behozhatóak az 1*2 méternél kisebb méretű, a sportszerű szurkolással kapcsolatos tartalommal rendelkező zászlók.

Az 1*2 méternél nagyobb molinókat előzetesen a sportszervezeteken keresztül a szervezők részére meg kell küldeni. A szervezők által jóváhagyott molinókat a mérkőzésre azok ellenőrzését követően lehet a csarnokba behozni.

A nagy méretű molinók a szurkolók feje fölött csak abban az esetben kerülhetnek kifeszítésre, ha lángmentesített anyagból készültek. A molinók lángmentesítését igazoló dokumentumot előzetesen a szervezők részére kérjük a sportszervezeten keresztül megküldeni. Kérjük, hogy aki nagyobb molinóval érkezne, az a kapunyitáskor érkezzen a csarnokhoz.

A molinók a rendezők javaslatai és útmutatásai alapján kerülhetnek a csarnokban kifeszítésre. Nagy méretű zászlórúd (1,5 méternél hosszabb) behozatala csak előzetes tájékoztatást és jóváhagyást követően engedélyezett.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a zsűri mögötti szektorokban (L, M és N) dobot, kürtöt és egyéb zajkeltő eszközt nem lehet használni.

Kérjük a szurkolókat, hogy lehetőség szerint kis méretű táskával érkezzenek, italt ne hozzanak magukkal, mert palackos folyadékot a csarnok területére nem lehet behozni.

A jogszabályok értelmében a nézőktől elzárt helyekre (pálya, más szurkolói szektor, öltözőfolyosó, stb.) a szurkolónak szigorúan tilos a belépés a sportrendezvény egész időszakában!

A csarnokban biztonsági kamerarendszer működik.

Kérjük, hogy az egyes szurkolói csoportok az előzetesen kijelölt parkolókat (kép) vegyék igénybe.

Magyar Kupa: beléptetéssel kapcsolatos információk

A biztonságos, kényelmes és zavartalan beléptetés érdekében az MKOSZ az alábbi információkat osztotta meg velünk A ZSÍROS TIBOR MAGYAR KUPA FINAL4 előtt.

A Tüskecsarnokba előzetes egyeztetés nélkül behozhatóak az 1*2 méternél kisebb méretű, a sportszerű szurkolással kapcsolatos tartalommal rendelkező zászlók.

Az 1*2 méternél nagyobb molinókat előzetesen a sportszervezeteken keresztül a szervezők részére meg kell küldeni. A szervezők által jóváhagyott molinókat a mérkőzésre azok ellenőrzését követően lehet a csarnokba behozni.

A nagy méretű molinók a szurkolók feje fölött csak abban az esetben kerülhetnek kifeszítésre, ha lángmentesített anyagból készültek. A molinók lángmentesítését igazoló dokumentumot előzetesen a szervezők részére kérjük a sportszervezeten keresztül megküldeni. Kérjük, hogy aki nagyobb molinóval érkezne, az a kapunyitáskor érkezzen a csarnokhoz.

A molinók a rendezők javaslatai és útmutatásai alapján kerülhetnek a csarnokban kifeszítésre. Nagy méretű zászlórúd (1,5 méternél hosszabb) behozatala csak előzetes tájékoztatást és jóváhagyást követően engedélyezett.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a zsűri mögötti szektorokban (L, M és N) dobot, kürtöt és egyéb zajkeltő eszközt nem lehet használni.

Kérjük a szurkolókat, hogy lehetőség szerint kis méretű táskával érkezzenek, italt ne hozzanak magukkal, mert palackos folyadékot a csarnok területére nem lehet behozni.

A jogszabályok értelmében a nézőktől elzárt helyekre (pálya, más szurkolói szektor, öltözőfolyosó, stb.) a szurkolónak szigorúan tilos a belépés a sportrendezvény egész időszakában!

A csarnokban biztonsági kamerarendszer működik.

Kérjük, hogy az egyes szurkolói csoportok az előzetesen kijelölt parkolókat (kép) vegyék igénybe.

Hét év után újra a Magyar Kupa végjátékában csapatunk

A házasságokban hét évet mondanak kritikus időnek. Nos, csapatunk éppen ennyi ideje „vált el” a Magyar Kupa végjátékától, ám idén „újra melegítheti a káposztát”. Jó étvágyat, srácok!

Kostas Flevarakis, csapatunk görög sikeredzője a szombati, Szolnok elleni elődöntő kapcsán azt fejtegette, hogy egy négyes döntőbe erős, jó csapatok jutnak be, s ilyen a holnapi rivális, a Szolnok is. Vannak a palánk alatt nagyon hatékonyan dolgozó, erős, jól lepattanózó játékosai, távolról remekül dobó kosarasai, és egy-egy elleni játékban nagyon veszélyes, atletikus, villámgyors jemberei – nem szabad hagyni őket rohanni. Hozzátette: egy négyes döntőben minden résztvevő célja a lehető legjobb eredményt elérni. Kostas kiemelte: nagyon nagy dolog, hogy hosszú évek után sikerült újra bekerülni a kupa négyes döntőjébe. Ez egyrészt egy nagy lehetőség egy szép sikert elérni, egy trófeát nyerni, másrészt lehetőség ilyen tétre menő mérkőzéseken tapasztalatot szerezni a játékosoknak. Mint mondta, azt próbálta sulykolni a srácokba, hogy próbálják meg élvezni a játékot a négyes döntőben, méghozzá úgy, hogy emellett a maximumot nyújtják.

A legutóbb kupadöntőben járt SKC-ból két játékos, kapitányunk, Takács Norbi, valamint a hozzánk nyáron visszatérő Molnár Marci maradt hírmondónak. Ez utóbbi, azaz volt válogatott középjátékosunk örül, hogy számára nagyon kedves helyszínen, a Tüskecsarnokban léphet pályára a Zsíros Tibor Magyar Kupa négyes döntőjében.
Centerünk honlapunknak elmondta, élete eddigi egyetlen válogatott mérkőzését ebben a csarnokban játszotta a litvánok elleni selejtezőn, és nagy örömmel tér újra vissza a létesítménybe. Az Oroszlány elleni negyeddöntő kapcsán azt fejtegette, hogy előző együttese extra triplákkal, védők szorításában, időnként a hárompontoson túl eleresztett távoli találataikkal alaposan megnehezítették a csapata dolgát, de a lényeg, hogy sikerült bejutni a négy közé.

Marci a legutóbb 7 éve a Magyar Kupa végjátékba eljutó SKC-nak is tagja volt. Ő azóta több csapatot is megjárt, a DEAC-cal kupadöntőt is játszott, majd tavaly nyáron visszatért. Mindeközben csapatunk többször is „beragadt” a bajnoki rajtnál, s nem jutott el a kupa nyolcas, majd négyes döntőjébe. A Szolnok elleni elődöntő esélyeit Marci így látja: “Egy nagyon szervezett, magas játékintelligenciával rendelkező játékosok alkotta csapattal találkozunk az elődöntőben. Rajtunk abszolút nem lesz nyomás, de megpróbálunk mindent kiadni magunkból, s mindent megtenni a minél jobb szereplésért. Mindenképpen szeretnénk valamilyen éremmel hazatérni Budapestről.”

Csapatunk holnap 17 órakor lép először a pályára, a Szolnoki Olajbányásszal küzd meg a döntőbe jutásért.

Kostas Flevarakis a Magyar Kupáról

Kostas Flevarakis vezetőedzőt kértük, hogy ossza meg velünk a Magyar Kupával kapcsolatos gondolatait

Bejutottak a Magyar Kupa négyes döntőjébe, ahol a Szolnok lesz az első ellenfél. Mit vár az első mérkőzéstől, és az egész hétvégétől együttvéve?
– A Final fourt illetően két dolog jár a fejemben. Az első az, hogy a játékosaimnak oda kell menniük, és… ez egy igazi ünnepe a kosárlabdának Magyarországon, és minden országban. Szóval egyfelől a játékosoknak, a szurkolóknak ünnepelniük kell, hogy eljutottak oda, másfelől viszont nem úgy mész oda egy négyes döntőbe, egy kupába, hogy csak ott legyél. A legjobbodat nyújtod ott, és a lehető legtöbb győzelmet szeretnéd begyűjteni. Nem mi vagyunk a favoritok, és ezt tudjuk, de nekem ez a harmadik Final fourom karrierem során, és az egyik döntő volt – már két kupám van pályafutásom alatt, és remélem, megszerezhetem a harmadikat Magyarországon. Ismét azt várom a játékosoktól, hogy menjenek oda, és adjanak ki mindent magukból, szívvel-lélekkel. Élvezzék ki ezt az egészet a szurkolókkal közösen, és akkor remélhetőleg elérjük a lehető legjobb eredményt. Mindig optimisták és nagyravágyók vagyunk, de közben a földön járunk, és tudjuk, ki lehet esélyes és ki kevésbé, de nem mindig a favoritok nyerik a meccseket.

Semleges pályán, Budapesten játsszák a kupameccseket. Mit gondol a helyszínről? Milyen hangulatra számít?
– Ahogy korábban is mondtam, azt várom, hogy ez egy ünnep, egy fieszta legyen a magyar kosárlabdának, és hogy minden csapat szurkolói ott legyenek, minden csapat a legjobbját nyújtsa, hogy megnyerje ezt a kupát. Tudjuk, hogy mindkét meccsnek megvannak az egyértelmű esélyesei, de mi odamegyünk, tesszük a dolgunkat, és még büszkébbé tesszük ezt a várost. Ezt várom, összességében, minden csapat számára pedig remélem, hogy ez egy jó torna lesz, egy jó négyes döntő, a nap végén pedig profitáljon belőle a magyar kosárlabda.

Mit gondol, mi lehet a kulcs ahhoz, hogy egy jó meccset játsszunk a Szolnokkal, és akár le is győzzük?
– A legfontosabb dolog az energia lesz. Minden csapat nagyon motivált, de az Oroszlány elleni egy nagyon nehéz mérkőzés volt, azelőtt pedig egy még nehezebbet játszottunk Nyíregyházán két hosszabbítással, ezért úgy gondolom, hogy nagyon fontos lesz az energia, és hogy tudjuk kontrollálni a mérkőzés tempóját, ezen felül pedig szükségünk lesz minden játékosra. Mindenkinek készen kell állnia, nem számít, hány percet töltenek a pályán, mindent bele kell adniuk a csapatért.

Alaposan megdolgoztunk a Magyar Kupa négyes döntőjéért

Hullámzó játékot, csapatunk részéről pedig hasonló teljesítményt hozó, izgalmas mérkőzésen a játékidő nagyobb részében vezetve, a kritikus helyzetekben jól dobva legyőztük a remek tripladobó formát kifogó Oroszlányt a Zsíros Tibor Férfi Magyar Kupa negyeddöntőjében, így csapatunk ott lesz a Budapesten, a Tüskecsarnokban rendezendő hétvégi négyes döntőben

Sopron KC – OSE Lions 86-80 (22-16, 15-12, 23-25, 26-27)
Sopron, Zsíros Tibor Magyar Kupa negyeddöntő, 2.000 néző
V.: Benczur, Söjtöry, Minár

SKC: Joseph 7/3, JONES 19/9, Valerio-Bodon 6/3, BARNETT 24/15, DURHAM 17
Cs.: White 7, Molnár 3, Takács, Supola 3, Sitku
Edző: Kostas Flevarakis

OSE: DMITIRJEVICS 24/12, Ruják 5/3, Szabadfi, Calloway 10/6, Krestinin 8
Cs.: BARNJAK 17/9, Illés 3/3, Henry 6, Carev, DOROGI 7/3, Werner, Mucza
Edző: Simon Petrov

Joseph és Barnett egyéni akcióival és Vincent egy jó büntetőjével 5-0-lal indítottuk a remek hangulatban kezdődő negyeddöntőt. Calloway hármasa, fordítást jelentő Krestinin vezette 10-2-es oroszlányi rohamot indított el, támadójátékunk elég esetlegessé vált. A szakasz közepén Barnett duplájával, majd hármasával visszaszereztük a vezetést. A negyed második felében többek között Vincent triplájának köszönhetően, már domináltunk és 6 pontos előnnyel zártuk a szakaszt.

A második etapot sok hibával, ki nem kényszerített eladott labdákkal és rosszul megválasztott, pontatlan dobásokkal kezdtük. Az Oroszlány egy 12-1-gyel Dmitrijevics vezérletével nemcsak fordított, de el is lépett. Több, mint 6 perc elteltével szerezte Durham az első akciókosarunkat, majd Jones 2+1-es játékával ki is egyenlítettünk. Ellenfelünk szakvezetője érthetően nem akarta, hogy még inkább lendületbe jöjjünk, időt kért. Nem sokat használt, White egy jó büntetőjével visszaszereztük a vezetést, majd betörésből is betalált, aztán lerohanás végén Barnett zsákolt nagyot – újból időt kért azt OSE. Barnett újabb triplával fejelte meg addigi remeklését, 9 pontos előnnyel zártuk a félidőt.

A második 20 perc Durham 2+1-es játékával indult, erre azonban Barnjak révén triplával felelt az OSE. A remek formában játszó Barnett beemelte a 3. hármasát, Durham zsákolása után pedig 14-re nőtt az előny. Látványos volt a játék, Calloway hármasa után Durham „húzott” egy újabb nagyot, őt ekkor többször sikerült ügyesen és üresen megjátszani a palánk alatt. A negyed közepén jött egy hullámvölgy játékunkban, s a leginkább Barnjak tripláira építő ellenfelünk egy 7-0-lal 4 pontra feljött ellenfelünk. A holtponton Molnár Marci lendítette át csapatunkat, majd jött a 4. Barnett-hármas. Végül 7 pontos előnnyel fordulhattunk a záró szakaszra.

A záróetap eleje Supola és Henry pontpárbaját hozta. Utóbbi 2+1-es játékával és Illés hármasával, 2 pontra jött föl az Oroszlány. Ritmust vesztettünk, Dmitrijevics büntetővel egalizált, amikor beesett az extrát hozó Barnett 5. triplája. Dmitrijevics egy, majd Jones két hármast dobott. Dmitrijevics – ismerjük el – bravúros hármasa fokozta az izgalmakat, ám tripláira Jones rendre hárompontosokkal felelt. Durham alley-oop zsákolásával 5 pontos előnnyel vágtunk neki az utolsó percnek, majd 1 büntetőt is bedobott, aztán White kettőt, s ezzel eldőlt, bejutotunk a Zsíros Tibor Férfi Magyar Kupa négyes döntőjébe.
Legközelebb szombaton 17 órakor lépünk pályára a Tüskecsarnokban, a Szolnoki Olajbányász ellen.

Andre Jones: Büszke vagyok a csapatomra! Ez évek óta az első alkalom, hogy a Sopron bejutott a négyes döntőbe. Playoff hangulatban, playoff szintű kosárlabdát láthattunk, ezt is mondtam a srácoknak, hogy pontosan ilyen lesz jövő héten a ZTE ellen is. Kemény védekezés, talán egy kevés pontos meccs, és labdabirtoklásról labdabirtoklásra haladunk, ahogy ma is, és a végén nagy kosarakat dobtunk. Sosem kételkedtünk magunkban, és büszke vagyok, hogy ezt elértük, mert amikor a vereségsorozatban voltunk, hamar negatívvá váltunk, és ezen még most is dolgozunk, most viszont bejutottunk a négyes döntőbe, amivel lendületet szereztünk, és némi önbizalmat is. A Szolnok a következő ellenfél, egy korábbi csapatom, úgyhogy most pihenünk, és szombaton irány Budapest!

Kostas Flevarakis: Nagy nap ez Sopron számára! Az elmúlt években a csapat a top klubok közé emelkedett, most is ötödik helyen végeztünk az alapszakaszban, és tavaly ugyanilyen eredménnyel zártunk – ötödik helyen tizenöt győzelemmel. Ezen felül ott van most a négyes döntő, és ez nagy dolog! Mindenkinek büszkének kell lennie, ahogy én is büszke vagyok a srácokra! Ahogy arra számítani lehetett, nagy meccs volt a mai, minden csapat küzdeni akart a négyes döntőért, egy trófeáért a karrierjükben. Mindenki az élete árán is harcolt érte, és ahogy láttam, a többi találkozón is ez történt. Úgy hiszem, végig mi irányítottuk a mérkőzést, de a második félidőben Dimitrijevics és Barnjak dobásaival az OSE szorossá tudta tenni. Mi viszont az OSE játékának a szöges ellentétét hoztunk, ők egy-egy elleni helyzetekből szereztek nagy hármasokat, míg a mi tripláink gólpasszok után jöttek. Egész évben nagy fegyverünk volt, hogy egységesek vagyunk. Még egyszer gratulálok mindkét csapatnak és a szurkolóknak is, nagyszerű hangulatot teremtettek. Most pihenni fogunk, és bár nem mi vagyunk a favoritok a kupában, a legjobbunkat fogjuk nyújtani, aztán folytatjuk a többi mérkőzéssel. Ezelőtt nagyon nehéz meccset játszottunk Nyíregyházán két hosszabbítással, így most a lehető legtöbb energiával kell továbbmennünk, és megvívni a hátralévő találkozókat!

Magyar Kupa-negyeddöntő: felfrissülés, energia, koncentráció

Holnap este, 19 órától az Oroszlány csapatát fogadjuk a Magyar Kupában a négyes döntőbe jutásért

Csak a tények kedvéért említsük meg: csapatunk 15-11-es győzelem/vereség mutatóval az alapszakasz 5. helyén zárt, míg ellenfelünk 9-17-tel a 11. lett.

Azt, hogy mindezt csak a tények kedvéért említjük, azért hangsúlyoztuk, mert edzőnk, Kostas kiemelte: a holnapi találkozó kapcsán ami eddig történt a szezonban az nem számít, az Oroszlány elleni összecsapás egészen más jellegű lesz, mint egy bajnoki mérkőzés.
„Itt, ha lehet így fogalmazni, egy mérkőzés az élet, nincs lehetőség javításra. Szép eredmény az alapszakaszban elért ötödik hely, de ezt nagyon szeretnénk fokozni azzal, hogy a kupában bejutunk a négyes döntőbe. Persze nyilván ellenfelünknek is ez a célja, és az Oroszlány egy nagyon veszélyes csapat, egy az egy elleni játékban igen hatékony mezőnyemberekkel, jó dobókkal és harcos, a lepattanókért agresszíven harcoló játékosokkal.„

Saját csapata kapcsán Kostas azt fejtegette: kulcskérdés lesz a meccsen, mennyire frissen tudnak pályára lépni játékosai. A srácoknak szükségük volt némi pihenésre, regenerálódásra a kétszeri hosszabbítás után megnyert nyíregyházi összecsapás. valamint a hosszú utazás után. Hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy frissen, negyven percen át koncentrálva, teljes energiával játsszon csapata. Védekezésben meghatározó lesz a védő lepattanók kontrollálása és az egyéni felelősség, támadásban pedig a labdát járatva kell próbálni tiszta helyzeteket kialakítani, s azokat lehetőleg jó hatékonysággal értékesíteni.
Végül, de korántsem utolsósorban Kostas kiemelte, hogy ezúttal is számít a szurkolók támogatására, buzdítására, ami az egész szezon során, sőt az előző évadok alatt is rengeteget segített csapatának. Bízik benne, hogy most a srácoknak sikerül örömet szerezni a szurkolótábor tagjainak azzal, hogy hosszú évek után ismét bejutnak a Magyar Kupa négyes döntőjébe.

A Magyar Kupa soproni negyeddöntőjén a ‘Seyu – Együtt a győzelemért!’ szurkolói képbeküldő szolgáltatással is támogathatják a szurkolók csapataikat.

A Seyu alkalmazáson keresztül a szurkolók már a meccs előtt, vagy akár a mérkőzés közben is tudnak képeket készíteni. A szurkolói fotó elkészítése után egy motiváló üzenet választható, majd a jóváhagyást követően a választott csapat külön keretet kap, amelyen már megjelennek a támogató üzenetek is. Az így létrehozott kép kerül fel az arénában lévő kivetítőre.

Ahhoz, hogy szurkolóként bekerülj a streambe, nem kell mást tenned, mint:

Töltsd le a ‘Seyu – Együtt a győzelemért!’ alkalmazást vagy használd ezt a linket: https://bit.ly/MKOSZ_selfies
Jelentkezz be Google vagy Facebook fiókkal
Válaszd ki az aktuális meccset
Készíts egy fotót, adj hozzá egy szurkolói üzenetet, majd oszd meg a képet!

FONTOS: Az automatikus képelforgatás legyen bekapcsolva!

Kétszeri hosszabbítás után nyertünk Nyíregyházán

Kétszeri hosszabbítás után nyertünk Nyíregyházán, ezzel az 5. helyen zártuk az alapszakaszt és a ZTE ellen folytatjuk a rájátszásban.

HÜBNER Nyíregyháza BS – Sopron KC: 84-90 (15-18, 19-23, 20-16, 15-12, 9-9, 6-12)
kétszeri hosszabbítás után
Nyíregyháza, férfi NBI A, 1.000 néző
V.: Nagy Viktor, Frányó Péter, Fodor Attila (dr. Gincsai János Péter)

Nyíregyháza:Perry 30/9, Kiss B. 3/3, Bazsó 5/3, Pipiras 10, Kone 20
Cs.: Fazekas 11/3, Szobi -, Tóth G. -, Kass 5/3, Bonifert –

SKC: Joseph 19/3, A. Jones 25/9, Valerio-Bodon 4, Barnett 11, J. Durham 9
Cs.: Molnár M. 11, White 9/3, Takács N. -, Sitku 2, Supola –

Andre Jones: Örülök, hogy visszaküzdöttük magunkat és megnyertük a meccset. A Nyíregyháza nagy akarással játszott és Kone lenyűgözően teljesített, keményen és fizikálisan kosárlabdázott. Fontos volt számunkra ez a meccs. Most már továbbléphetünk és készülhetünk a Magyar Kupára, majd a bajnokság rájátszására. Bízom benne, hogy a Nyíregyháza jó meccseket játszik majd a továbbiakban is.

Kostas Flevarakis: Mindkét csapatnak gratulálok a nagy küzdelemért. Ahogy Andre említette, Kone nagyon jól játszott mint tette Kaposváron is. A Nyíregyháza megérdemelte, hogy ilyen jó meccset játsszon és szerintem jó esélye van arra, hogy még jobb legyen a folytatásban. Ami minket illet, nehéz volt úgy játszanunk, hogy a legfontosabb célunkat az előző fordulóban elértük. Hangsúlyoztam a csapatnak, hogy nem becsülhetjük le az ellenfelet. Nagyon büszke vagyok az ötödik helyre, de még fontosabb, hogyan játszunk majd a playoffban. Remélem, olyan jó teljesítményre leszünk képesek, mint amit mutattunk az elmúlt másfél hónapban.

Az ötödik hely megszerzése a cél

Holnap a sereghajtó Nyíregyháza otthonban zárja a bajnoki alapszakaszt csapatunk. Ha nyerünk, bebiztosítjuk az 5. helyet az alapszakasz végén

A tavalyi év legvégén járt utoljára csapatunk az északkeleti régióban csapatunk, akkor Debrecenben az azóta történtek ismeretében kijelenthetjük – a rájátszásba jutás szempontjából kulcsfontosságú, 89-78-as győzelmet aratott. A palyoff-ban tehát már ott leszünk, és ha holnap Nyíregyházán nyerünk, akkor az 5. helyről kezdjük a rájátszást.

Csapatunk már ma délután elindul a távoli találkozó helyszínére. Még az utazás előtt csapatunk szakvezetője, Kostas Flevarakis azt fejtegette, hogy természetesen tisztában van a mérkőzés fontosságával: „Szeretnénk tovább haladni azon a megkezdett úton, amely a jelek szerint jó irány a csapat számára. Nagyon fontos mérkőzés előtt állunk, amely kapcsán az egyik legfontosabb dolog, hogy ne foglalkozzunk azzal, hol és hogy áll az ellenfél a bajnokságban. Alaposan felkészültünk a Nyíregyháza játékából, amelyet már csak azért is tilos lebecsülni, mert náluk játszik a bajnokság legeredményesebb játékosa, Perry. Piripas személyében egy nagyon veszélyes jól triplázó bedobóval is rendelkeznek, és a közelmúltban igazoltak két dinamikus, erős, magas középjátékost. Több mérkőzésüket is csak kis különbséggel veszítették el, tehát holnap a győzelemhez negyven percen át tartó maximális koncentrációra lesz szükség. A saját játékunkat játszva, ismét szeretnénk a tőlünk telhető legjobb teljesítményt nyújtani.”

Playoff-ban vagyunk, de nem mindegy hányadik helyről kezdünk

Kecskeméti győzelmével csapatunk az utolsó forduló eredményeitől függetlenül biztossá tette helyét a bajnoki rájátszásban. Az tehát, hogy bent vagyunk a legjobb nyolcban, már biztos, az viszont egyáltalán nem mindegy, hányadik helyről kezdjük a bajnokság rájátszását

Az alapszakasz utolsó fordulójában együttesünk a sereghajtó Nyíregyháza otthonába látogat, az ország túlsó felében biztosíthatja be 5. helyét.

Jelen pillanatban 4 csapat, rajtunk kívül még az ASE, a Kecskemét és a Körmend áll 14-11-gyel, a DEAC pedig 13-12-vel. Az itt felsorolt 4 rivális közül az egymás elleni összevetésben mindegyiknél jobbak vagyunk. A Kecskemétet, a Körmendet és a DEAC-ot oda-vissza legyőztük, ami pedig a Paksot illeti, őket idegenben 80-75-re legyőztük, míg itthon ugyan kikaptunk tőlük, de csak 2 ponttal, 80-78-ra.

Amennyiben tehát nyerünk Nyíregyházán, a képlet egyszerű, az ötödik helyen zárjuk az alapszakaszt. Bízzunk benne, hogy így lesz, és akkor a Zalaegerszeggel játszunk majd a negyeddöntőben!

Az alapszakasz utolsó fordulójában minden mérkőzés szombaton 18 órakor kezdődik:

A párosítások:

Nyíregyháza-SKC

Körmend-Paks

ZTE-Kecskemét

DEAC-Kaposvár

Alba-Falco

Szeged-Oroszlány

Szolnok-Honvéd

Óriási lépés a rájátszás felé

A mérkőzés nagyobb részében okosan, taktikusan játszó csapatunk rá tudta kényszeríteni akaratát, az első félidőben még több jó időszakot felmutató hazaiakra. A rájátszásba jutás szempontjából nagyon értékes győzelmet arattunk a KTE otthonában

Kecskeméti TE – Sopron KC: 86-91 (21-23, 25-22, 14-21, 26-25)
Kecskemét, 1.000 néző
V.: Cziffra, Tóth C., Sörlei

KTE: TOWNES 18/6, Klobucar 5/3, Ivkovic 1, Dramicanin 4, KARAHODZSICS 17
Cs.: Kiss D. 1, BORISZOV 24/12, WITTMANN 16/9
Edző: Forray Gábor

SKC: JOSEPH 17/9, Jones 9/3, VALERIO-BODON 14/9, BARNETT 21/6, Durham 6
Cs.: MOLNÁR 8, White 9/6, Sitku, Takács, SUPOLA 7/6
Edző: Kostas Flevarakis

Townes 1 jó büntetőjére Durham átadásából, Barnett duplájával feleltünk. Az első percekben váltva vezettek a csapatok, majd a szakasz közepén jó védekezéssel és egységes, szervezett csapatjátékkal egy 11-0-t „repesztve” 8 ponttal elléptünk, időt is kért ellenfelünk. A Kecskemét kosárcsendjét Milos törte meg, ám duplájára Joseph triplával felelt. Milos elkapta a fonalat, egy triplát is beemelt. Volt idő, amikor nagyon örültünk ennek – most nem. Az ő vezérletével 2 pontra feljött ellenfelünk. Hogy fordítani ne tudjanak a hazaiak, arról White és Vincent gondoskodott 1-1 triplával. A szakaszt végül 2-vel nyertük.

A második etap Supi 1 jó büntetőjével indult, majd miután a lepattanót visszaszedtük, White remek passza után Molnár Marci zsákolt. A túloldalon Townes is támadólepattanó után volt eredményes, ő triplát dobott, Dramicanin pedig egyenlített. Durham blokk után kosárral jelentkezett. A hazaiak sorra szedték vissza a pattanókat a palánkunk alatt, szerencsére működött a Durham-vezette „légelhárítás”. Supi triplájával 5-tel újra megléptünk. A hazaiakat Karahodzic büntetői tartották versenyben. Tőlünk azonban Vincent hármassal, Durham pedig zsákolással jelentkezett, s egy 10-3-mal 7 ponttal elléptünk, jött az újabb hazai időkérés. A félidő hajrájában Wittmann 2 és Milos 1 hármasával egyenlített ellenfelünk.

Alacsony szerkezetben, 3 légiós kisemberünkkel kezdtük a második félidőt. Továbbra is szedegették vissza a pattanókat a palánkunk alatt, s tartották szűk előnyüket a hazaiak. Barnett triplájával a szakasz közepéhez közeledve átvettük a vezetést – egészen Klobucar hármasáig. A szakasz közepén váltva vezettek a csapatok, Vincent pazar hát mögötti átadását, Molnár Marci váltotta pontokra. Barnett ziccert rontott, a másik oldalon viszont Milos képtelen volt hibázni, Townes ziccere után pedig visszavette a vezetést a Kecskemét. Lerohanásból aztán Barnett nem hibázott, Supi újabb triplájával pedig 6-tal megugrottunk. A szakasz hajrájában Wittmann duplájára Joseph hármassal felelt, majd duplát is dobott. A szakasz Wittmann hármasával és csapatunk 6 pontos vezetésével zárult.

A záró 10 perc Vincent duplájával indult. Váltva estek a kosarak, a hazaiakat Milos tartotta versenyben újabb hármasával. Bár tavaszodik, 71-65-ös vezetésünknél „befagyott” az eredményjelző. Townes szerzett labdát és könnyű kosarat, de Barnett felelt rá. A szakasz közepén nagyon kellett White hármasa. A KTE-t Karahodzic próbálta versenyben tartani, ám tőlünk Vincent is betalált távolról, 4 perccel a vége előtt 8 ponttal „mentünk”. Bő 2 és fél perccel a vége előtt, Wittmann büntetői után a hazai szakvezető kapott technikait. A büntetőt éretékesítő Joseph is kapott egy elég szigorú technikait, a túloldalon Milos is büntetett. A büntetők játszották a főszerepet a hajrában, Barnett 2, majd Joseph 1 jó büntetőjével 2 perccel a végve előtt 9 ponttal „mentünk”. Karahodzic duplájára Joseph triplát dobott, s 10 pontra nőtt az előny. A végjátékban Milos, majd 10 másodperccel a vége előtt Kostas is technikait kapott, de a győzelem nem forgott veszélyben – nagyot léptünk a rájátszás felé!

A fotók a Kecskemét elleni hazai mérkőzésen készültek.

Kulcsmeccs Kecskeméten

Holnap 18 órától a rájátszásba jutás szempontjából kulcsfontosságú mérkőzést játszik a tabella 6. helyén álló csapatunk, a közvetlenül előttünk „tanyázó” Kecskemét otthonában. Ősszel, itthon 83-70-re legyőztük holnapi riválisunkat

Edzőnk, Kostas az ellenfél kapcsán azt fejtegette, hogy egy jó szerkezetű, erős kerettel rendelkező csapathoz látogatunk, amelynek gerince évek óta együtt van, ugyanabban a rendszerben játszik nagyon hatékonyan. Az összeszokott Wittmann-Dramicanin-Karahodzic „tengelyhez” még olyan jól dobó játékosok csatlakoztak, mint Borisov, Klobucar, vagy az amerikai irányító Townes, és mindannyian jól illeszkednek a rendszerbe, ráadásul fiataljaik közötti is vannak tehetséges, veszélyes játékosok.
Hogy mi vezethet sikerre ellenük? Erről ezt mondta Kostas: „Nem szabad engedni, hogy az összeszokott kecskemétiek a saját játékukat tudják játszani, kulcskérdés, hogy jó dobóik ne kaphassák el a fonalat. Lepattanózásban nagyon erősek, erre különösen oda kell figyelni. Korábban voltak ezzel nehézségeink, újabban szerencsére javultunk ebben, miként szerencsére abban is, hogy kevesebb labdát adtunk el – ez is kiemelten fontos lesz holnap. A szervezett védekezés mellett meg kell próbálni nekünk megszabni a játék ritmusát, támadásban a saját játékunkat játszani, járatva a labdát.”

Simán győzelem a tartalékos Kaposvár ellen

A szünetig szerzett 20 pontos vezetésre, valamint az egységes, helyenként kifejezetten látványos csapatjátékra építve fölényes győzelmet aratott a két kulcsjátékosát is nélkülöző Kaposvár ellen, és tett egy lépést a rájátszás felé csapatunk

Sopron KC – Kaposvári KK 94-67 (26-16. 30-17, 21-24, 17-10)
Sopron, férfi NB IA, 1800 néző
V: Benczur, Minár, Balog

SKC: JOSEPH 14/3, JONES 20/12, VALERIO-BODON 10/6, BARNETT 14/3, DURHAM 9
Cs.: WHITE 14/6, Takács 3/3, MOLNÁR 9, Sitku 4, Supola, Schöll
Edző: Kostas Flevarakis

Kaposvár: Brown 10/3, Krnjajski 6, PUSKA 9/9, Parsons 9, HUGHES 16
Cs.: BOGDÁN 8/6, Halmai 5/3, Hendlein 4
Edző: Ivan Rudez

Több, mint másfél perc és 2-2 elrontott akció után Joseph nekünk szerzett vezetést, de 1 percre rá a fiatal Puska hármasával fordított a két légiósát, Petersent és Gabricot is nélkülöző ellenfelünk. Vincent előbb a támadó lepattanót, majd a vezetést szerezte vissza. Mindkét csapat idegesen, sok hibával játszott, a negyed közepén 4-4 volt az állás. Puska 2. triplájával újra a vendégek jutottak előnyhöz. A negyed közepe Jones-parádét hozott, két duplával és egy triplával zsinórban dobott 7 pontot, s ezt „fejelte meg” White egy pazar szóló kosárral. Norbi remek ütemben blokkolta a kaposvári center Hughes-t, Vincent büntetői után nyílt tovább az olló. A szakasz hajrájában White sziporkázott, a túloldalon pedig Bogdánnak voltak ügyes megmozdulásai. Ügyes akció végén Sitku Marci is „beköszönt” 10 ponttal nyertük a nyitószakaszt.

Bár a második etapot White kosarával indítottuk, utána nagyon „leült” a játék, s egy 7-0-lal 5 pontra feljött a Kaposvár, időt is kért Kostas. Ez nagyon jót tett csapatunknak, hiszen Joseph, majd Vincent is triplát dobott, 10 pont fölé nőtt az előny. Ez óriási lökést adott csapatunknak, amely jól védekezve, s Durham közeli kosaraira, valamint Barnett tripláira építve az időkérést követően egy 28-10-es „száguldással”, 20 pont fölötti előnyt szerzett szünetre. A vendégektől ekkor főleg büntetőkből Hughes jelentette a legtöbb veszélyt kosarunkra.

Jones triplájával indult a 2. félidő, az ügyesen játszó Puska távoli duplával válaszolt. Váltva estek a kosarak, Barnett zsákolt nagyot, tartottuk a biztos, 20 pont fölötti előnyt. Durham 2+1-es akciója és Vincent hármasa után, ez 29-re nőtt. Ekkor csökkent a koncentráció, s a szakasz közepén egy Hughes-vezette 7-0-lal, 20 pont közelébe küzdötte vissza magát ellenfelünk. Kosárcsendünknek Joseph vetett véget, majd White zsákolt szépet, de a védekezést a nagy előny birtokában elég lezserre vettük. Puska újabb hármasával 20-on belülre került ellenfelünk, de Norbi szintén triplával felelt rá. A szakasz Brown kosarával és 20 pontos vezetésünkkel zárult.

A záróetap Molnár Marci zsákolásával indult, majd Jones hármasa következett – adtunk a látványra. Másik „Marcink” Sitku is villant ügyes kosárral, 7-0-lal indítva a negyedet. Molnár Marci 2+1-es játékával 30 pont fölé nőtt a különbség. Ettől kezdve már végképp formalitás volt a végjáték, simán vertük a tartalékos Kaposvárt és tettünk egy fontos lépést a playoff felé.

Andre Jones: A mai meccsen volt a legjobb a hárompontos dobószázalékunk a szezonban. Ezen a héten nagy hangsúlyt fektettünk a dobások gyakorlására, és ez meg is látszott. Véleményem szerint a védekezésünk is elég jó volt, de még keményebben kell küzdenünk például a szabad labdákért, mert olyan sűrű a mezőny, hogy minden labdabirtoklás, minden szabad labda számít. Büszke vagyok a csapatra, a stábra és a szurkolókra.

Kostas Flevarakis: Gratulálok mindenkinek! A játékosok mindent kiadtak magukból. Minden mérkőzésen láthatók dolgok, amelyekben fejlődhetünk, tudjuk is, mik ezek. Ma este mindenki jól küzdött, a szurkolók is remek hangulatot teremtettek. Látszódott, hogy a játékosok még többet, még jobbat akarnak. Ez volt a harmadik győzelmünk az utolsó négy meccsből, és fontos volt, hogy hazai pályán nyerni tudtunk, mert az utóbbi időben idegenben jobban játszottunk, ez pedig még egy ok arra, hogy örüljünk ennek az eredménynek. Ma még ünnepelhetünk, de holnaptól elkezdünk dolgozni, felkészülni a pénteki, Kecskemét elleni meccsre. Sok van még hátra, ezért továbbra is koncentráltnak kell maradnunk, minden edzésen, minden helyzetben, hogy a lehető legjobban tudjuk befejezni a szezont.

Törleszteni a szurkolóknak

A bajnoki rájátszásba jutás szempontjából, nagyon fontos találkozón fogadja holnap 18 órától a 8. helyen álló csapatunk a 10. Kaposvárt

Csapatunk görög edzője, Kostas honlapunknak azt fejtegette: bár a Kaposvárnak túl sok esélye már nincs a playoff-ba jutni, nyilván mindent megpróbál megtenni annak érdekében, hogy minél jobb pozícióba kerüljön. Mint mondta, a holnapi rivális több szoros mérkőzést vesztett el, de – igaz még a szezon elején – a bajnok és listavezető Falco otthonában is nyerni tudott. A Kaposvár emellett edzőnk szerint azért is veszélyes csapat, mert atletikus mezőnyemberei vannak, mint Brown és Parsons, magasbedobója – Gabric – kiválóan értékesíti a hárompontosokat, Hughes személyében pedig fizikálisan roppant erős légiós centere van, nem is szólva tapasztalt magyar játékosairól. Edzőnk tehát nehéz mérkőzésre számít.
Úgy véli, úgy lehetünk sikeresek ellenük, ha nem engedjük meg a Kaposvárnak a gyors, lerohanásos, rendezetlen védelem elleni játékát játszani. Ezt pedig úgy érhetjük el, ha a srácok kevés labdát adnak el, támadásban pedig Kostas szerint a saját játékát kell játszania a csapatnak.
Annak a csapatnak, amelynek – mint hangsúlyozta – adóssága van a szurkolóival szemben, mivel a legutóbbi hazai mérkőzés, az Alba Fehérvár elleni találkozó nagy csalódás volt.
Edzőnk éppen ezért tartotta fontosnak megemlíteni, hogy ezúton is köszöni, hogy a fehérváriak elleni gyengébb produkció után, és annak ellenére, sokan elkísérték a csapatot a Honvéd elleni találkozóra. Ott már sokkal jobban játszva, szervezettebben védekezve, támadásban pedig jobb döntéseket hozva biztosan győzött együttese.
Flevarakis hozzátette: a már a fővárosban is jól játszó új légiósunk White, napról napra egyre jobban beilleszkedik a csapatba, és bízik benne, hogy a kaposváriak ellen is a budapesti mérkőzésen nyújtott szervezett védekezést és gyors, pontos támadójátékát tudja nyújtani a csapat, és szurkolók segítségével fontos lépést tesz a rájátszásba kerülés felé.

Fölényes siker a fővárosban

A 3. negyed hajrájának zavarodottságát leszámítva, végig kontrollálva a mérkőzést, jól és magabiztosan játszva értékes, közel 30 pontos győzelmet arattunk a Honvéd otthonában

Budapesti Honvéd-Sopron KC 61-87 (15-24, 14-23, 20-11, 12-29)
Budapest, férfi NB I, 800 néző
V.: Tóth C., Győrffy, Szilágyi

Honvéd: Simon 5, TANOH DEZ 22/6, Mijovics 8, Crawley 8/3, Peringer 4
Cs.: Sherman 13, dr. Demeter 2, Hajdu, Kopácsi
Edző: Baksa Szabolcs

SKC: JOSEPH 12, Jones 8/6, VALERIO-BODON 9/3, Barnett 8, DURHAM 21
Cs.: WHITE 17/6, MOLNÁR 12, Supola, Takács, Sitku, Csendes, Schöll
Edző: Kostas Flevarakis

A múlt hétvégi sima Alba elleni hazai vereség ellenére szép számú, és ifjú irányítónk nevével ellentétben, korántsem csendes szurkolótábor kísérte el csapatunkat a fővárosba.
Borzasztó idegesen kezdtünk, közel másfél perc elteltével lerohanásból a Honvéd szerzett vezetést, aztán „zsákparádé” következett. Durham két nagy „húzásának örültek szurkolóink, Peringerének már kevésbé, mint ahogy Crawley hármasának sem. A szakasz közepén centerünk harmadik zsákolásával átvettük a vezetést, ekkor az is állhatott volna az eredményjelzőn: Honvéd-Durham 7-9. Utána Joseph és a triplát szerző Vincent is beszállt a kosárszerzésbe, 10-0-t „repesztve” 7 ponttal elléptünk. A szakasz hajrájában Vincent zsákolása után volt labdánk 10 fölé növelni az előnyt, de lerohanásból eladtuk és kaptunk helyette egy 2+1-et, de Molnár Marci kosaraival tartottuk 5 és 10 pont közötti előnyüket.

A 2. etap elején közel 2 percig nem esett kosár, majd White távoli duplájával 10 fölé nőtt előnyünk. Ez talán túlságosan is megnyugtatta a srácokat, jött egy-két eladott labda. Az ezekből kapott 4 pontra azonban Molnár Marci révén duplával, Jones jóvoltából pedig triplával feleltünk és 12-re nőtt az előny. A folytatásban állandósult a 10 pont körüli különbség, Durham a szakasz közepén megkapta 3. hibáját. Jött azonban helyette Molnár Marci, s miután visszazsákolt egy le, illetve inkább a gyűrűről felpattanó labdát, 14-re nőtt az előny. A félidő vége egyértelműen a miénk volt, White triplájával, majd Barnett kosarával közel 20-ra nőtt előnyünk. Bő 40 másodperccel a félidő vége előtt azonban, Kostas mégis alaposan leteremtette a fiúkat, akik hagyták az ügyesen játszó Tanohot „bekorzózni” a kosarunk alá és könnyű 2 pontot szerezni. A félidő Molnár Marci újabb kosarával és 18 pontos vezetésünkkel zárult.

A második félidőt 4-0-lal kezdte a Honvéd, az első kapott kosár volt bosszantó, előtte kétszer is visszaszerezték a lepattanót a vendégek. Bár Durham villant, elég kényelmesen játszottunk, s 8-2-vel a 10 pontos lélektani határ közelébe engedtük vissza ellenfelünket. Vincent szerzett szép kosarat, majd Joseph betörése után Tanoh személyit, a Honvéd edzője pedig technikait kapott. Irányítónk mindhárom büntetőjét bedobta, majd duplát szerzett, Barnett kosara után pedig 20 pont fölé nőtt az előny. Hazai hármas után Molnár Marci is megkapta A 3. hibáját. A negyed végén teljesen megzavarodott addig magabiztos csapatunk, s Tanoh 2 triplájára építve egy 12-0-lal 10 pontra feljött a Honvéd.

A záróetap hazai sportszerűtlen hibával és Durham 1 jó büntetőjével indult, majd a hosszú hullámvölgyön White lendítette át csapatunkat, zsinórban dobott 5 pontjával. Joseph „büntetett”, Durham kétszer is „sapkázta” Peringert, 8-0-lal indítva a zárószakaszt ismét megnyugtató lett az előny. Ezzel megtörtük a hazaiak ellenállását, s végül biztos, 26 pontos győzelmet arattunk.

A fotók hazai mérkőzésen készültek.

Fontos lenne javítani

Fővárosi fellépés vár csapatunkra holnap 19 órától, a Honvéd otthonában próbálunk javítani az Alba elleni vereség után. Csapatunk a 9. helyen áll, és a rájátszásba jutásért küzd, éppen ezért fontos lenne nyerni, javítani a 13. pozícióban tanyázó Honvéd otthonában

Kostas, csapatunk görög edzője a holnap esti összecsapás kapcsán kiemelte: a Honvéd sokat erősödött az őszi összecsapás óta, több légiós érkezett a korábban inkább magyar játékosaira építő budapesti csapathoz. Legutóbb, az Alba elleni hazai mérkőzésen nem tudtuk kontrollálni a játék ritmusát, sok könnyű, indításos kosarat kaptunk. Emellett támadásban nem járt elég gyorsan a labda, ráadásul több kulcsjátékosunk is gyenge dobóformát fogott ki.
Holnap este ezeken mindenképpen javítani kell, védekezésben nagyon fontos lesz az egy egy elleni „elhárítás”, mert a saját pályáján mindenkire veszélyes Honvédnak, több igen jól egy-egyező játékosa van. Támadásban jobban kell majd járatni a labdát. Kostas reméli, hogy a játékosok jobban meg tudják valósítani az elképzeléseket, mint tették azt az Alba ellen, és nagyon bízik abban, hogy a Honvéd csarnokában majd jobb dobóformát fognak ki játékosai, mint a múlt hétvégi hazai bajnokin.

Fontos lenne javítani

Fővárosi fellépés vár csapatunkra holnap 19 órától, a Honvéd otthonában próbálunk javítani az Alba elleni vereség után. Csapatunk a 9. helyen áll, és a rájátszásba jutásért küzd, éppen ezért fontos lenne nyerni, javítani a 13. pozícióban tanyázó Honvéd otthonában

Kostas, csapatunk görög edzője a holnap esti összecsapás kapcsán kiemelte: a Honvéd sokat erősödött az őszi összecsapás óta, több légiós érkezett a korábban inkább magyar játékosaira építő budapesti csapathoz. Legutóbb, az Alba elleni hazai mérkőzésen nem tudtuk kontrollálni a játék ritmusát, sok könnyű, indításos kosarat kaptunk. Emellett támadásban nem járt elég gyorsan a labda, ráadásul több kulcsjátékosunk is gyenge dobóformát fogott ki.
Holnap este ezeken mindenképpen javítani kell, védekezésben nagyon fontos lesz az egy egy elleni „elhárítás”, mert a saját pályáján mindenkire veszélyes Honvédnak, több igen jól egy-egyező játékosa van. Támadásban jobban kell majd járatni a labdát. Kostas reméli, hogy a játékosok jobban meg tudják valósítani az elképzeléseket, mint tették azt az Alba ellen, és nagyon bízik abban, hogy a Honvéd csarnokában majd jobb dobóformát fognak ki játékosai, mint a múlt hétvégi hazai bajnokin.

Összeomlás a harmadik negyedben

Nem úgy sikerült az Alba Fehérvár elleni mérkőzésünk, ahogy szerettük volna. Görcsösen, idegesen kezdve hamar 10 pont fölötti hátrányba kerültünk, ahonnan még magyar játékosaink vezérletével felálltunk, de amikor fordíthattunk volna kapkodtunk, így 10 pontos hátránnyal mehettünk szünetre, a 3. negyedben pedig egész egyszerűen mind védekezésben, mind pedig támadásban szétestünk, így sima fehérvári sikerrel zárult az összecsapás

Sopron KC – Arconic-Alba Fehérvár 72-91 (15-21, 19-23, 10-28, 28-19)
Sopron, férfi NB IA, 1.800 néző
V.: Tőzsér, Goda, Fodor

SKC: Joseph 18/6, Jones 7, VALERIO-BODON 15/9, Barnett, 12 Durham 2
Cs.: White 2, Sitku 2, MOLNÁR 6, SUPOLA 5/3, Takács N., Csendes, Csátaljay P. 2
Edző: Kostas Flevarakis

Alba: SOMOGYI 14, PONGÓ 7/3, DECOSEY 17/3, FORD 14/9, PHILMORE 15/3
Cs.: VOJVODA 18/9, Takács Martin., Diong 4, Szabó Zs. 2, Takács Milán., Góbi, Balsay
Edző: Alejandro Zubillaga

Philmore a vendégeknek szerzett vezetést, majd De Cosey is beköszönt, miközben sajnos rendre elrontottuk tiszta helyzeteinket. Philmore és DeCosey vezérletével egy 11-0-s két és fél perccel kezdett ellenfelünk, ezt követően szerezte első pontunkat Jones. Alacsony szerkezetre álltunk át, egyszerre volt a pályán Joseph, Jones és White, de látszott, hogy ez a formáció még kísérleti stádiumban van, Somogyi és Vojvoda villanásaival a negyed közepén 17-4-re lépett el az Alba. A szakasz hajrájában a támadópattanókért óriási elánnal és sikerrel harcoló Molnár Marci, valamint a triplával „beszálló” Supi révén egy 9-1-et „repesztve” 6 pontra feljöttünk.

A második etap elején Vincent csökkentette 4-re a hátrányt támadó pattanó után, majd Molnár Marci blokkolta szépen Dieng dobását. Joseph „korzózott” akadálytalanul az Alba kosaráig és 2-re hozta föl csapatunkat. Az Alba kosárcsendjét Vojvoda törte meg, szurkolóink szerint erősen vitatható 3 büntetőből 2-t értékesítve. Ez megtörte az 1. negyed végén, s a 2. elején 13-1-et „repesztő” csapatunk lendületét. Eladott labdánk után Somogyi 2+1-es akciójával ismét 7-re nőtt a hátrány. Vincent 2 és Barnett 1 büntetőjével zárkóztunk, majd Joseph előbb személyit, majd az azt követő – amúgy nem különösebben heves reakciójáért – technikait kapott, Quincy pedig sajnos triplával jelezte: nem felejtette el a soproni arénát. A kosár után Kostasnál is „elszakadt a cérna” edzőnk is technikait kapott. Elment 9-cel az Alba, majd Vincent szerzett örömöt szurkolóinknak a sarokból beemelt hármasával. Ez újból lökést adott, s csapatunk Jones pontjaival egy 7-0-s rohammal ismét feljött 2-re. Hogy ne tudjunk fordítani, arról Somogyi, valamint a folyamatosan büntetőző Vojvoda gondoskodott, és sajnos kicsit mi is tehettünk róla, mert támadásban kapkodni kezdtünk, eladtuk a labdákat. A félidő hajrájában egy 13-2-vel 10 pont fölötti előnyt szerzett ellenfelünk. A szakasz a csapatot ekkor szinte egyedül versenyben tartani próbáló Vincent hármasával és ellenfelünk 10 pontos vezetésével zárult. Az első félidőben csapatunk 34 pontjának több, mint a felét szerezték magyar játékosaink, Vincent (10), Supi (5) és Molnár Marci (4).

Ahogy a mérkőzést, a 2. félidőt is az Alba kezdte jobban, s a Diong, valamint DeCosey vezérletével bemutatott 13-2-vel 20 pont fölötti előnyt szereztek szétesően játszó, gyengén dobó csapatunk ellen. Zónára álltunk át, amely ellen Pongó betörésből volt eredményes. A büntetőket sem dobtuk jól, majd Joseph 1-2 villanása említhető, de a sokkal jobb ritmusban játszó, pontosabban dobó Alba zónánkat triplákkal „szétlőve” Ford, Pongó és Philmore jóvoltából a negyed végére közel 30 pontos előnyt szerezve eldöntötte a találkozót. A záróetapban elsősorban Joseph és Barnett révén „kozmetikáztunk” vereségünk mértékén, és a végén némi kis örömöt szurkolóinknak az ifjú Csátaljay Péter 2+1-es játéka jelentett.

Kostas Flevarakis: Ma nem akartam részt venni a sajtótájékoztatón, de ennek semmi köze az eredményhez, hogy nyertünk vagy kikaptunk. Andre Jones nagyon drámai héten van túl. Nekünk megadatott az a kiváltság, hogy idejöjjünk, és kosárlabdázzunk, hogy örüljünk, ha nyerünk, és csalódottak legyünk, amikor kikapunk, de ez egy kiváltság, amit mindenkinek meg kell értenie. Sokan elvesztették az életüket, és családjaikat, fiatalok is. Meg kell értenünk, hogy néha a kosárlabda háttérbe szorul. Azonban mivel a szurkolók számítanak ránk, és ez a munkánk, úgy gondolom, mi jól felkészültünk erre a meccsre, de ebből semmi nem látszott. Az Alba nagyon jól játszott, míg mi nagyon rosszul, ezért gratulálok nekik. Voltak jó perceink a meccsen, de ez nem volt elég. Vissza kell térnünk, és így is lesz!

Yasiin Joseph: Az Alba sokkal jobban kezdett, mint mi, jobban koncentráltak, agresszívak voltak védekezésben és támadásban is. Eltartott egy ideig, amíg felvettük a mérkőzés ritmusát, és ez elfogadhatatlan. Össze kell érnünk csapattá, hogy előre tudjunk lépni, de ma szétrúgták a seggünket!

Újra itthon – jön az Alba

A válogatott szünet előtt Körmenden bravúros győzelmet aratva hatos vereségsorozatát megszakító csapatunk, holnap 18 órától az Alba együttesét fogadja.

Mint ismeretes a szünet alatt váltottunk: Shine helyére az ex-körmendi White érkezett. Edzőnk, Kostas úgy véli, Shine sérülései miatt nem hozta, amit vártak tőle, és nem is tudott játékba lendülni, kicsit görcsössé vált a játéka. Helyére szükség volt egy a magyar bajnokságot már ismerő, tapasztalt, labdabiztos játékosra.
Kostas bízik benne, ahogy White, úgy a szurkolótábor is segíteni tud a holnapi nagyon fontos és nehéznek ígérkező bajnokin. A szurkolók kapcsán kiemelte: nagyon sokat jelentett csapatának, hogy a korábbi rossz sorozat ellenére Körmendre is sokan elkísérik a srácokat, a szurkolók buzdítása rengeteget jelent játékosainak, mind a nehéz, mind pedig a szép, jó pillanatokban.
A fehérváriak agresszív védekezése ellen fontos, hogy ne adjanak el sok labdát játékosai, és ezáltal ne engedjenek játékosai sok könnyű kosarat a rendkívül atletikus játékosok alkotta Albának. A szervezett, fegyelmezett védekezés mellett támadásban a saját játékát kell játszania együttesünknek. Kostas bízik benne, hogy holnap este csapata tovább halad azon az úton, amelyen Körmenden elindult.

Szünetig szoros volt

Nemzetközi edzőmeccsen debütált csapatunkban új játékosunk, Maliek White. Csapatunk és osztrák ellenfele a 4 negyed után még 5 percet „rátett”, fölényesen nyertünk

SKC – BBC Nord Dragonz (osztrák) 93-53 (16-16, 14-10, 22-10, 30-17, 11-0)
Sopron, nemzetközi felkészülési mérkőzés

SKC: Joseph 6, JONES 14/9, Valerio-Bodon 6/3, BARNETT 15/3, MOLNÁR M. 11
Cs.: White 15/3, SITKU 16/6, Takács 3/3, Supola 5/3, Schöll 2

Légiós centerünk, Durham kisebb sérülés miatt kihagyta az osztrák középcsapat elleni edzőmeccset, amelynek első félideje küzdelmes, szoros csatát hozott.
Térfélcsere után fölénybe kerültünk, új légiósunk White szokhatta társait, voltak ügyes megmozdulásai, Molnár Marci pedig 11 pontos, 13 lepattanós dupla-duplát ért el. A rendes játékidőt követően 5 percet még „rátett”a két gárda, s ebben a vendégeknél fiatalok játszottak, míg nálunk egy vegyes ötös.
Ami White bemutatkozása és Molnár Marci dupla-duplája mellett biztató volt, az Sitku Marci eredményes játéka.

Váltás mezőnyposzton: Shine helyett White

Légióst cserélt csapatunk, s ha a tranzakcióban érintett játékosok neveit magyarra fordítjuk, úgy is fogalmazhatnánk: a fehérség váltja a ragyogást… Ha a váltás a meglehetősen hektikusan szereplő csapatunknál a játék letisztulásához, a teljesítmény stabilizálásához vezet, akkor jót tehet

Új játékosunk a tavalyi szezonban a Körmend csapatát erősítette.

A lényeg: szakvezetésünk kérésére amerikai bedobónkkal, Tavarius Shine-nal klubunk közös megegyezéssel felbontotta a szerződést, és helyette az inkább a hátvéd poszton otthonosan mozgó Maliek White-ot szerződtette.
Az új légióssal nem vettünk zsákbamacskát, hiszen White az előző évadban is az NB I-ben játszott, ráadásul a döntőig menetelő Körmendet erősítette. A 25 éves, 190 centis kosaras körmendi színekben az előző szezonban közel 14 pontot, 3,2 lepattanót és 4,2 gólpasszt átlagolt. A most zajló évadban – eddig a litván Neptunas gárdájában kosárlabdázva – már közel sem töltött be olyan meghatározó szerepet, mint Körmenden, nem egészen egy félidőnyi időt pályán töltve 5,3 pontot, közel 2 lepattanót, és 2.6 gólpasszt átlagolt.
White már meg is érkezett Sopronba, és bekapcsolódott csapatunk edzésmunkájába.

Végre sikerült!

Az idei év messze, és talán az egész szezon egyik legjobb játékával két rossz sorozatunkat is megtörtünk. Remek csapatjátékkal végig vezetve megszereztük idei első győzelmünket, ráadásul éppen Körmenden, ahol időtlen idők óta nem sikerült nyernünk. Kezdő ötösünk minden tagja 10 pont fölött dobott!

Egis Sopron – Sopron KC: 82-96 (24-31, 23-26, 22-22, 13-17)
Körmend, férfi NB I, 2000 néző
V.: Praksch, Farkas, Major

Körmend: CHAMBERS 22/12, Edwards 7, Ferencz 5/3, DURÁZI 12/6, OMENAKA 11
Cs.: MITCHELL 13/3, Cakarun 9, Kiss M. 3/3
Edző: Kocsis Tamás

SKC: JOSEPH 17/3, JONES 22/9, VALERIO-BODON 11/9, BARNETT 21/6, DURHAM 12
Cs.: Molnár 3, Shine 6/3, SUPOLA 4, Csendes, Takács
Edző: Kostas Flevarakis

Durham blokkja után irányítónk, Joseph center kosarat dobott, pozícióból beforgatva a nála alacsonyabb Chambers-t, majd újabb szép duplával duplázta meg előnyünket. A körmendi aréna először akkor “robbant”, amikor Ferencz Durham szorításában a palánkra dobott labdáját Omenaka zsákolta, vissza. Olajozottan, jól támadtunk, Vincent és Barnett is villant, Jones triplája után 11-4-nél pedig időt is kértek a hazaiak. Ferencz triplájával folytatódott a játék, de ez sem zavarta meg a srácokat, a szakasz közepén Jones triplájával 10 pont fölé nőtt az előny, és a minden előzetes várakozást messze felülmúló kezdés után, felhangzott szurkolóink buzdítása. Durázi – ismerjük el – szép villanásaival, köztük 2 triplával közelítettek a hazaiak, akik 5 pontra felzárkóztak, amikor Jones már a 3. tripláját emelte be. A negyed végén Chambers hármasát leszámítva a csapatok főleg büntetőkből szerezték pontjaikat, 7 ponttal megnyertük a nyitószakaszt.

A második Durham zsákolásával és Joseph parádés szóló kosarával indult, újra 10 pont fölé növeltük a különbséget. Cakarun duplájára Shine révén triplával feleltünk, majd az újabb blokkal jelentkező Durham, valamint Shine jóvoltából tartottuk a 10 pont körüli előnyt. A szakasz közepén Edwards és Omenaka 2+1-es akciójával 6 pontra feljöttek a hazaiak, időt is kért Kostas. Vincent dobott szorongatott helyzetből szerencsésnek tűnő, palánkos hármast. Ez átlendítette a hullámvölgyön csapatunkat, amely az elöl-hátul jeleskedő Durham, valamint Barnett vezérletével – “megspékelve” Supi ügyes duplájával – egy 10-1-gyel másfél perccel a félidő vége előtt 10 pontos előnyre tett szert, ezt csökkentette 10-re szünetig a Chambers-Durázi vezette Körmend.

Grundkosárlabdával és Chambers kosarával kezdődött a második félidő, majd Mitchell hármasa után megfelezte félidei hátrányát ellenfelünk. Több, mint 2 perc elteltével egy lerohanás végén Barnett szerezte első kosarunkat térfélcsere után. Agresszív védekezésre váltottak a hazaiak, szerencsére nálunk továbbra is működött a Durham féle “légelhárítás”, így nem tudott igazán közel kerülni a Chambers vezette ellenfelünk. Sőt, Vincent villanásai – tripla Supi remek passzából, majd blokk – és Barnett büntetői után újra 10 volt közte, s Vincent újabb hármasa, valamint Supi betöréses kosara után meg is maradt a Chambers-Mitchell duó vezette Körmenddel szemben.

Zónával kezdte a 4. negyedet a Körmend, mi pedig Jones révén triplával. Durham 2 pontjával 15-re nőtt az előny, ami gondot jelentett, hogy Durham egy rossz zárás miatt megkapta 4. személyijét. A kezdeti “sziporkák” után a játékhoz egy 2+1-es akcióval “hozzászóló” Joseph egy triplát is bevágott, így bő 6 perccel a vége előtt 19-re nőtt az előny. A hajrában megálltunk támadásban, 1-2 lerohanást is elhibáztunk, s egy 8-0-lal nem egészen 2 perccel a befejezés előtt 11-re visszajött a magas szerkezetre váltó Körmend. A meccs végére, bő 1 perccel a befejezés előtt Durham zsákolása tett pontot.

Javítani Körmenden nehéz lesz, de megpróbáljuk

Holnap, 18 órától Körmenden játssza a válogatott szünet előtti utolsó mérkőzését hullámvölgyben lévő csapatunk. Kostas Flevarakis a legutóbbi hat mérkőzését elvesztő együttese egy javuló formában lévő együtteshez látogat, amelynek otthonában hosszú évek óta rendre alulmaradt

Most is a Körmend az esélyes, de csapatunk görög edzője úgy van vele: mikor máskor törjön meg egy rossz sorozat, mint amikor talán a legkevésbé várható. Kostas azt taglalta, hogy Körmenden biztos, hogy nem lesz olyan nyomás, győzelmi kényszer a csapaton, mint amilyen a két legutóbbi hazai találkozón volt, és ez jót tehet a társaságnak. Edzőnk úgy véli, hogy a hatos vereségsorozat után a 8. helyre visszaeső csapatunknál egy győzelem megfordíthat, egy váratlan körmendi bravúr pedig különösen sokat javíthat a hangulaton.
Kostas természetesen tisztában van vele, hogy ehhez a saját pályáján különösen erős, a legutóbbi 5 mérkőzéséből négyet megnyerő Körmendnek is lesz majd egy-két szava. Szakvezetőnk szerint a játékoscserékből jól, egyértelműen megerősödve jött ki a Körmend, amelynek a játéka összeállt az új játékosokkal, Edwardsszal és Adamsszel. Saját csapatával kapcsolatban Kostas hangsúlyozta, védekezésben a legutóbbi mérkőzéseken a legtöbb gondja a saját palánk alatti lepattanók megszerzésével volt csapatának, amely így nagyon sok második, sőt harmadik esélyt engedett ellenfeleinek. Erre sokkal jobban oda kell figyelni, már csak azért is, mert a körmendi Cakerun-Omenaka centerkettős tagjai remekül egészítik ki egymást: előbbi egy tapasztalt, rutinos, utóbbi pedig egy fiatal, rendkívül atletikus kosaras. Rajtuk kívül is sok veszélyes “fegyvere” van a Körmendnek, elég csak a gyors, a védelmet jól bontó, távolról is veszélyes Chambers-Mitchell hátvédpárra gondolni, vagy a már említett új játékosokra Edwardsra és Adamsre, és a rivális magyar játékosai között a tapasztalt Ferencznek és a fiatal Durázinak is voltak extra meccsei.
Kostas tehát természetesen tisztában van vele: nehéz feladat vár rossz szériában lévő csapatára, amelynek a védő lepattanók megszerzése mellett leginkább a támadójátékkal volt gondja. Hangsúlyozta: jobb ritmusban, élesebben, kreatívabban, több jó, tiszta helyzetet kialakítva kell megpróbálni játszani. Biztos benne, hogy minden pályára kerülő játékosa megpróbál minden tőle telhetőt megtenni a siker érdekében, s reméli, végre játékban is lesz előrelépés.
Persze, hogy mindez mire lehet elég Körmenden, az majd a mérkőzésen kiderül…

A Szeged ellen sem sikerült

Hullámzó teljesítményt nyújtó csapatunk a szünetben még 3 ponttal vezetett a Szeged ellen, ám a 3. negyedtől a záróetap közepéig roppant görcsösen, időnként egyénieskedve, rossz ritmusban játszva 10 ponttal elengedtük ellenfelünket. A hajrában szinte a semmiből felcsillant a remény, ledolgoztuk a hátrányt, de az utolsó szó a szegedieké volt, így nem sikerült megtörni az idei rossz sorozatot, zsinórban hatodszor is kikaptunk

Sopron KC – Szedeák 71-75 (23-23, 20-17, 10-20, 18-15)
Sopron, férfi NB I, 1700 néző. V.: Cziffra, Kapitány, Ádám

SKC: Joseph 4, Shine 6, Valerio-Bodon 8/6, Barnett 10/6, DURHAM 17.
Cs.: Csendes, Molnár 2, SUPOLA 5/3, JONES 13/3, Sitku, TAKÁCS 6/6
Edző: Kostas Flevarakis

Szeged: WASHINGTON 20/6, Polányi 5/3, NICHOLSON 17/3, Bognár 6, ROBERSON 7
Cs.: PERSON 15/6, Balogh 3, Kerpel-Fronius 2
Edző: Nikola Lazic

Jó védekezéssel és Barnett két triplájával indítottuk a találkozót, majd Shine is “beköszönt” a vendégeknek 2 pontért. A Szeged első kosarat a fiatal Polányi szerezte, aki a sarokból dobott triplát. Ez lökést adott ellenfelünknek, amely egy 8-2-vel – Nicholson is betalált távolról – hamar szorossá tették a találkozót. Arról, hogy ne forduljon a kocka centerünk, Durham gondoskodott egy 2+1-es játékkal. A vendégeket Nicholson tartotta versenyben, ám Vincent triplája után letámadással labdát szereztünk és Shine zsákolt nagyon. Elléptünk 7-tel, időt kért ellenfelünk. Shine újra villant, de a negyed eladott labdáinkkal és egy Washington vezette szegedi 12-3-mal és döntetlennel zárult – az a 3 Vincent újabb hármasa volt.

A második etap Joseph sikeres büntetőivel indult. Roberson támadó pattanóból egalizált, majd Supi szerzett 2 pontot ügyes betörésből. A fiatal Balogh 2+1-es játékával fordított a Szeged – egészen a játékban jól “beszálló” Supi triplájáig. A szakasz közepén Jones villanásaival tartottuk az előnyt, az alföldiek a mi palánkunk alatt visszaszerzett lepattanók utáni kosarakkal tartották a lépést, s Person triplájával egyenlítettek. Kezdtek kimaradni a büntetők, Bognár és Nicholson révén fordított ellenfelünk. Aztán jött egy akció, amelynek során mi szereztük vissza többször is a pattanót a Szedeák palánkja alatt, végül Durham zsákolt nagyot. A szakasz hajrájában ő lépett elő vezérré, s kosarainak köszönhetően 3 pontos előnnyel térhettünk pihenőre.

A 2. félidő úgy indult, ahogy az első zárult: Durham kosarával. Centerünk adott a látványra, zsákolása után gyönyörűen szerelte Nicholson dobását. A jó peridust ismét hullámvölgy követte körülményes támadásokal és az ellenfélnek engedett lepattanókkal. Egy 6-0-lal fordított a Nicholson-Washington-Roberson trió “húzta” Szeged, a legjobbkor “szólt hozzá” a játékhoz a kezdeti két triplája után “hallgató” Barnett. Nem segített, görcsössé vált a játék, hiába blokkolt újra Durham, a vendégek rendre visszaszerezték a pattanókat a palánkunk alatt. Felcsattant az eskácé-eskácé, de továbbra is futottunk az eredmény és a Szeged után, amikor pedig fordíthattunk volna, mindig jött egy-egy hiba, eladott labda, így aztán Bognár vezérletével 7 pontos előnyt szerzett a negyed végére a Szeged.

Magas szerkezettel és Molnár Marci kosarával kezdtük a záróetapot, de hiába volt együtt a pályán Molnár Marci és Durham, Roberson újabb lepattanót és kosarat szerzett palánkunk alatt. Érződött a bizonytalanság a fiúkon, helyzetekből is tovább passzolták a labdát – és azzal együtt a felelősséget, nem volt ritmusa a játéknak, 10 pontra nőtt a hátrány. Kostas 3 perc alatt kétszer is kénytelen volt időt kérni, hiába. Hajtottak, küzdöttek ugyan játékosaink, de támadásban felállt védelem ellen egyénileg erőlködtek a srácok. A szakasz közepén Jones szerzett labda után duplát, majd ügyes dobócsel után triplát dobott, ezzel 5-re felhozva csapatunkat. Újabb duplája után egyetlen triplára csökkent a hátrány. Aztán, amikor Roberson alkarral ellökte, színészkedésért technikait kapott. Nem volt azonban megállás, Jones egymaga egy 10-1-et bemutatva 1-re hozta föl csapatunkat, amikor Person betalált. Megtette ezt Norbi is, tripláját követően egállal fordultunk az utolsó 3 percre, tombolt az aréna. A hajrában Person vette vállaira a Szegedet, 4 pontjára Norbi felelt újabb hármassal. Volt labdánk fordítani, de Jones triplája kimaradt – nem úgy Washingtoné, aki 11 másodperccel a vége előtt 4-re növelte a szegedi előnyt.

Kostas Flevarakis: Gratulálok a Szegednek a győzelemhez! Úgy gondolom, nagy erőket mozgósítottunk a végjátékban, hogy visszajöjjünk a meccsbe, miután tízpontos hátrányba kerültünk, onnan sikerült kiegyenlíteni. Ezután hoztunk néhány rossz döntést, de úgy gondolom, a legnagyobb problémánk most az energiával és a pszichológiával van. Néhány kulcsjátékosunk nincs jó formában támadásban, ráadásul a lepattanózást is elveszítettük. Próbálkoztunk magas és alacsony szerkezettel is, de egyik sem működött jól. Igaz, a végén így is volt esélyünk a győzelemre, de amíg mi kihagytunk egy triplát, ők bedobták, és ez eldöntötte a mérkőzést. Nekünk nehezebb volt a helyzetünk, mert ahogy mondtam, több kulcsjátékosunk is formán kívül játszik a kisebb-nagyobb sérüléseik miatt, de a következő meccsen Körmenden mindent meg kell tennünk azért, hogy kitaláljunk ebből a gödörből.

A szurkolótábor lehet a mérkőzés kulcsa

Kulcsfontosságú összecsapás előtt áll a legutóbbi 5 bajnokiját elvesztő csapatunk, amely holnap a bajnoki tabella alsóházában tanyázó Szegedet fogadja

Edzőnk, Kostas kiemelte: a jelenleg hullámvölgyben lévő csapat ugyanaz a társaság, amely decemberben hatos győzelmi sorozatot épített. Januártól rengeteg nehézség hátráltatja a társaságot, és ezeknek bizony szerepük van a vereségekben. Kostas emlékeztetett rá, hogy január elején a Szolnok ellen remekül kezdtünk, de kikaptunk, és a Falco otthonában a bajnokkal is partiban voltunk, egészen Jones kiállításáig.
Azóta – tette hozzá – kétségtelen, hogy hullámvölgybe kerültünk, de ennek megvannak az okai. Shine hosszabb sérülésből épült föl, Jones a térdével, Joseph a csuklójával bajlódik, mindegyik légiósnak volt, van kisebb-nagyobb problémája. Hogy ez mivel járt, arról ezt mondta edzőnk: “előfordult, hogy nem is tudunk rendesen öt-öt ellen gyakorolni az edzéseken, mert többen is csak könnyített munkát tudtak végezni – ha egyáltalán edzettek -, és így azért nehéz. Nem is tudok haragudni a fiúkra, mindent megpróbáltak. Bár a jelen helyzetben nehéz, de nem akarok a negatívumokkal foglalkozni, nagyon fontos lenne, hogy valahogy legyőzzük holnap a Szegedet.”
Az ellenfél kapcsán edzőnk azt taglalta: “mindig mondom, hogy nem érdemes a bajnoki tabellából kiindulni. Ez a Szeged kapcsán talán fokozottan is igaz. Sok szoros mérkőzést vesztettek el, nagyon atletikus, egy az egyben remek külső mezőnyjátékosai vannak, akik kitűnően dobnak. Bognár, Robertson és új játékosuk Nicholson személyében pedig a támadólepattanókat kiválóan szedő magas emberekkel is rendelkeznek, erre mind-mind meg kell próbálni kiemelt figyelmet fordítani. Mindig hangsúlyoztam, hogy szurkolótáborunk rengeteget segít nekünk, ők a csapat hatodik játékosa. Lehet, hogy holnap az kellene, hogy ők lépjenek elő első számúvá, hogy folyamatosan erőt és lendületet adjanak a fiúknak a lelátóról, mert óriási szükségük lesz rá a találkozón.”
Pénteken délelőtt Kostas még nem tudta megmondani, kire számíthat és kire nem a Szeged ellen, de abban biztos, hogy akik pályára tudnak lépni, ami tőlük telik, mindent megpróbálnak és megtesznek a győzelemért.

Egy győzelem mindent megváltoztathat

A parádés decemberi diadalmenet után a január valóságos vesszőfutás volt csapatunk számára. Legtapasztaltabb légiósunkkal, a térdsérüléssel bajlódó hátvéd, Andre Jones-szal – amellett, hogy megpróbáljuk kicsit “közelebb hozni” szurkolóinkhoz – csapatunk “kétarcúságáról” is beszélgettünk

– Gyerekkorában más sportágakat is kipróbáltál?
– Igen, tizennégy éves koromig egyszerre kosaraztam és amerikai futballoztam. Ekkor a szüleim válaszút elé állítottak, és a kosárlabda mellett döntöttem.

– Megtudhatjuk miért?
– A kosárlabdában, mint játékban jóval több a szabadság. Bár itt is vannak figurák, de az amerikai futballban gyakorlatilag kizárólag csak begyakorolt formációkat alkalmaznak.

– Van, volt példaképed?
– Sajnos már nem él: Kobe Bryant.

– Pár éve megkaptad a szlovák állampolgárságot, és már játszottál is a válogatottjukban. Mennyire lepted meg, és mit adott ez neked?
– Egy évet játszottam Szlovákiában,. és amikor ez először felvetődött bevallom, nagyon meglepődtem. Azzal viszont, hogy európai útlevelem is lett, az élet szinte minden területén új lehetőségek nyíltak meg előttem. Most a családom Bécsben él.

– Ha már a családodat említetted… a közelmúltban apa lettél, gratulálunk!
– Köszönjük, a lányom után pár hete fiam született. Bécs nagyon közel van Sopronhoz, ez is közrejátszott abban, hogy ide igazoltam, hogy az SKC ajánlatát fogadtam el.

– Ha már a csapatnál tartunk, a debreceni sikersorozat után januárban, sajnos egymást érték a vereségek. Szerinted melyik az SKC igazi arca?
– Szívem szerint azt mondanám, hogy a decemberi, de sajnos a januári is mi vagyunk. A teljes képhez azért hozzá tartozik egyrészt, hogy a vereségek közül hármat az első három helyezettől, a negyediket pedig a hatodiktól szenvedtük el. Gondoljunk rá vissza, hogy a Szolnoktól hogyan, milyen remek kezdés után kaptunk ki, és a borzasztó erős Falcónak is sokáig egyenrangú ellenfelei voltunk. Ezután tényleg belekerültünk egy rossz sorozatba. Másrészt az is tény – persze nyilván más csapatoknál is vannak hasonló nehézségek -, hogy többen is kisebb-nagyobb sérülésekkel játszunk. Tarvarius Shine most próbálja visszanyerni a formáját, Yasiin Josephnek a csuklója fáj, nekem a térdem nincs teljesen rendben, és még sorolhatnám. Ezek között vannak kisebb és súlyosabb sérülések, de még a legkisebbel játszani is nagyon kényelmetlen, hiszen az ember érzi, hogy nem tud olyan sebességgel, pontossággal megcsinálni valamit, mint teljesen egészségesen. És nekünk fáj a legjobban, hogy nem ünnepelhetünk győzelmeket a rendre remek hangulatot teremtő, és minket idegenbe is elkísérő szurkolókkal, hiszen kevés ennél felemelőbb érzés van.

– A vereségek nyilván a hangulatra is kihatnak…
– A rossz széria ellenére, amiben vagyunk, úgy érzem, hogy jó a kémia az öltözőben. Megvan az egység, jó a kapcsolat a légiósok és a magyar játékosok, valamint köztünk játékosok és a szakmai stáb között. Úgy vélem, nem is elsősorban a hangulatra – persze bizonyos fokig arra is – vannak rossz hatással a vereségek, hanem az önbizalomra.

– Mit gondolsz, át lehet fordítani mindezt, és, ha igen, mivel?
– Egy győzelemmel, ó mit nem adnánk, ha újra együtt ünnepelhetnénk a szurkolókkal. Győzelem után a “sebek” is kevésbé fájnak. A győzelemhez persze munka kell, no meg szurkolóink – akik bízom benne, hogy kitartanak mellettünk – segítsége.

Újabb vereség (dobó)formán kívüli játékkal

Bár az első negyed után még vezettünk, összességében a szezon leggyengébb, gyakran egyénieskedő, széteső, ritmustalan játékkal és igen gyenge dobóformával (3/23 tripla, 10/18 büntető) simán kikaptunk a hibátlanul büntetőző, jóval tudatosabban játszó ZTE-től. Sorozatban ez volt az ötödik vereségünk

SKC – ZTE 65-77 (22-18, 17-22, 13-17, 13-20)
Sopron, férfi NB I, 1800 néző
V.: Földházi, Győrffy, Sörlei

SKC: Joseph 5, Jones 14, VALERIO-BODON 12/6, Barnett 10, Durham 2
Cs.: SHINE 10, MOLNÁR M. 8, Takács, 3/3, Sitku, Supola
Edző: Kostas Flevarakis

ZTE: O’Reilly 5/3, TRICE 8/3, Polster 3/3, OSZTOJICS 12, SMITH 12/3
Cs.: RAKICSEVICS 20/9, Zsíros 2, KELLER 7/3, Csuti 4
Edző: Sebastijan Krasovec

Durham, már-már irányítókat idéző okos, pontos bejátszásából Jones nekünk szerzett vezetést – több, mint másfél perc elteltével -, majd az előző évadban még Zalaegerszegen kosarazó Barnett szólóból duplázta meg az előnyt. Smith pillanatai következtek, előbb zsákolt, majd szép triplát dobott a zalai center. Jones villant kétszer, kár, hogy a második találata után kihagyta a bónuszt. Távolról mindkét csapat játékosai rosszul céloztak, egészen addig, amíg Vincent egy védő szorításában be nem talált. A tripla után lerohanás végén is eredményes volt ifjú titánunk és 13-5-re elléptünk, így időt kért a ZTE. Megtört a lendület és Rakicsevics 2 triplájára építve egy 8-2-vel 2-re feljöttek a vendégek. A holtponton Jones lendítette át csapatunkat 2+1-es akcióval, majd pozícióból Molnár Marci villant. A félidő végén váltva estek a kosarak, 4 pontos előnnyel zártuk az első szakaszt.

A második Zsíros duplájával indult, amelyre Shine válaszolt “ragyogó” betörésből. Molnár blokkja után sérüléséből felépülő légiósunk növelte előnyünket. A vendégek büntetőkkel tartották a lépést, az ekkor Shine eredményességére építő csapatunkkal. A tiszta triplák rendre kimaradtak mindkét oldalon, majd a szakasz közepén Norbi “bevert” egy hármast, 7-re növelve előnyünket. Ezután azonban kapkodni kezdtünk, hullámvölgybe kerültünk, s egy 10-0-lal fordított a ZTE. Kosárcsendünknek egy jó büntetővel Schöll Ricsi törte meg, A büntetők értékesítésével sajnos ezúttal is hadilábon álltunk. A félidő végén Jones két jó dobása, a vonalról “tornázta” 50% fölé “találati arányunkat” (7/13) a vonalról, szünetben 1 ponttal a vendégek álltak jobban.

A második félidő az elsőben kosárra sem dobó Durham középtávoli duplájával indult. Erre azonban a 4 pontos játékot is bemutató Rakicsevics vezérletével, egy 7-0-lal felelt a ZTE. Joseph támadópattanó után dobott duplát, a triplák sajnos változatlanul kimaradtak. Nem úgy Trice-é, 8 pontos hátránynál időt is kért Kostas. Jones távoli duplája után ugyan volt egy kis fellángolás, majd ki nem kényszerített eladott labdák következtek, tartotta 5 és 10 pont közötti előnyét a ZTE. Shine ugyan villant, de kapkodva, a labdát gyorsan eldobálva, egyénieskedve játszottunk. A védekezés viszont egyértelműen feljavult, így Barnett pöcijével 4 pontra visszajöttünk, ráadásul a ZTE padja 2 technikait kapott. Joseph – ahogy ezen a meccsen általában tették a srácok – csak 1 büntetőt dobott be a kettőből. Smith viszont mindkettőt a negyed végén, így 5 pontos vendég vezetéssel fordultak a záróetapra a csapatok. Ha azt nézzük, hogy ekkor 2/17-tel álltunk triplából és 50%-kal 8/16 büntetőből, szinte csoda, hogy csak 5 pontos hátrányból vártuk a 4. negyedet.

Ezen faragott rögtön a szakasz elején. a nagyon hasznosan játszó Molnár Marci. Zónára álltunk át és ellenfelünk nem tudott kosárra dobni 24 másodperc alatt. Voltak labdáink az egyenlítéshez, de nem tudtunk tiszta helyzeteket kialakítani. Ellenfelünk viszont megtalálta a zóna ellenszerét, ügyes labdajáratás után az üresen belépő Osztojics zsákolt hatalmasat. Ekkor már közelről sem sikerült betalálni, O’Reilly hármasa után 10 pontra nőtt a hátrány. Érthető volt az újabb időkérés, de nem segített, továbbra is kimaradtak a triplák, már a mieink. Kelleré nem, 13-mal vezetett a negyed közepén a ZTE. Kár szépíteni: szétestünk. Bár a hajrában Valerio triplát dobott, Barnett is villant, a ZTE pedig ügyesen lassította a játékot. A végjátékra alacsony szerkezetre álltunk át, ám ez sem segített. Valerio büntetői után sikerült labdákat szerezni, de a sima vereség tényén ez sem változtatott, szurkolóink hangot is adtak nemtetszésüknek…

Juwan Durham: Nem tudtuk megvalósítani a terveinket a mérkőzésen. Sok büntetőt és üres dobást hibáztunk. Mást nem is mondhatok, csak hogy nem hajtottuk végre, amit gyakoroltunk.

Kostas Flevarakis: Egy olyan mérkőzésen, ahol mi a büntetőink felét dobjuk be, míg az ellenfél az összeset, tizenhárom százalékkal triplázunk, és az ellenfél tizeneggyel több lepattanót szed, nagyon nehéz nyerni. A kisebb-nagyobb problémák, amelyekkel a játékosok az elmúlt hónapban küzdöttek, hatással vannak a játékunkra. Körülbelül ötven százalékon teljesítettünk. Megpróbáltunk mindent, alacsony és magas szerkezetet, de nagyon erős ellenfél ellen játszottunk. Legyünk őszinték, a ZTE idén legyőzött már nálunk erősebb csapatokat is, megérdemlik, hogy a legjobb kettő-három csapat között legyenek. Nekünk össze kell szednünk magunkat. Ez az időszak rossz volt, de ahhoz sokkal több kell, hogy elérjük azt a szintet, amit szeretnénk. A hangulat ismét nagyszerű volt, köszönjük mindkét tábornak!

Jön a ZTE, a bajnokság meglepetéscsapata

Holnap 17 órától a bajnokság eddigi meglepetéscsapatát, a 3. helyen álló ZTE-t látják vendégül az előző négy bajnokiját elvesztő fiaink. A győzelem, mint egy falat kenyér, úgy kellene csapatunknak

Csapatunk görög mestere, Kostas reméli, hogy a honapi mérkőzéssel a társaság visszatér a tavaly decemberi győztes útra, az előző évet ugyanis hatos győzelmi sorozattal zártuk. Mint mondta, tisztában van vele, hogy az előző két mérkőzésen, a Paks elleni hazai, valamint az oroszlányi összecsapáson a mutatott játék elmaradt attól, amiben bízott. Ám többen is bajlódtak kisebb, – a heteken át harcképtelen és Oroszlányban visszatérő – Tavarius Shine pedig nagyobb sérüléssel, és az, hogy nem mindig tudott teljes létszámmal edzeni a társaság, azért az edzésmunka minőségén is érződött. Kiemelte: “ahhoz, hogy nyerjünk, nagyon fontos lesz, hogy kevés labdát eladva ne engedjük a ZTE-nek a rohanós, gyors játékát játszani, támadásban pedig csapatként kell kosárlabdázni, keményebben, határozottabban játszani, mint tettük azt a két legutóbbi mérkőzésen.” .
Görög edzőnk reméli, a srácok újfent nagy segítséget, lökést kapnak majd a lelátóról, és reméli, hogy csapata sikerrel szerepel majd.
Ehhez persze a zalaiaknak is lesz majd egy-két szavuk. Kostas így látja a holnapi riválist: “Jól összerakott csapat a ZTE, amelynek játéka szépen összeállt, jól működik a kémia az együttesen belül. Vannak villámgyors, egy az egy elleni játékban igen erős mezőnyjátékosai, akik szeretnek rendezetlen védelem ellen gyorsan támadni, és persze a pozíciós, felállt védelem elleni játékhoz is megvannak az emberei. Eddig nagyjából a sérülések is elkerülték a ZTE csapatát, amely abszolút megérdemelten áll a harmadik helyen.”
Zárszavában Kostas azt taglalta, hogy egy esetleges győzelem, amelynek megszerzése – hangsúlyozta ismét – nagyon nehéz lesz, mentálisan nagyon sokat segíthet a csapatnak a szezon hátralévő részében.

Újabb fájó vereség

Rendkívül hullámzó teljesítményt nyújtva újabb vereséget szenvedett csapatunk, amely a mérkőzés nagy részében futott az eredmény és a találkozó nagyobb részében tudatosabban kosarazó oroszlányiak után. A hajrában sikerült 2 pontra felzárkózni, de ennél többre ezúttal nem futotta. A vereségben jelentős szerepet játszott csapatunk 50%-nál alig jobb, ezen a szinten igen gyenge (9/16, 56.25%) büntetőzése

MVM-OSE Lions – Sopron KC 82-77 (20-23, 22-15, 22-18, 18-21)
Oroszlány, NBI A
V.: Praksch Péter Árpád, Tóth Cecília, Nyilas István

OSE: Illés M. Cs. 2, Szabadfi 5/3, Barnjak 20/12, Calloway 20/12, Krestinin 9
Csere: Henry 12, Mucza 6/3, Ruják 6/3, Carev 2

SKC: Joseph 10/3, Jones 25/6, Valerio Bodon 15/9, Barnett 11, Molnár M. 4
Csere: Durham 10, Sitku 2, Takács N. -, Shine –

Joseph, majd az egy meccs erejéig előző állomáshelyére visszatérő Molnár Marci révén két gyors kosárral kezdtünk. A hazaiakat az első percekben a triplát, majd duplát is szerző fiatal Szabadfi tartotta versenyben.Ha szűken is, de Jones és Barnett révén mn jártunk előrébb, de Barnjak és a padról érkező Henry jóvoltából tapadt ránk az Oroszlány, sőt a negyed hajrájában ez utóbbi 2+1-es akciójával fordított is az Oroszlány. A negyed végén Vincent sziporkázott, aki előbb egy zsákolással, majd egy triplával jelentkezett, így 3 pontos előnnyel zártuk a nyitónegyedet.

A másodikat pedig a másik Marcink, Sitku kosarával indítottuk. Hamar leadtuk az 5 pontos előnyt, sőt Barnjak triplájával fordított a 8-0-t “repesztő” Oroszlány, sajnos Shine-on látszott a hosszabb kihagyás okozta játékhiány. Kostas érthető időkérése után Durham támadópattanó után törte meg hosszabb kosárcsendünket, de rögtön jött a válasz Krestinintől és Mucza triplájával 6-ra nőtt a hátrány. Ezt felezte meg újabb hármasával Vincent. Látványos volt a játék, de Barnjak amúgy szép hármasa nem volt túl szívderítő, nem úgy mint Jones és Durham ügyes alley-oop játéka. Remekül dobtak a hazaiak, Calloway triplájával 8 pontra nőtt a helyenként egyénieskedve játszó csapatunk hátránya. Jones kihagyta büntetőit, majd betörésből betalált, s Joseph dudaszóra dobott bravúros kosarával hullámzó teljesítményt nyújtó csapatunk szünetre 4 pontra felzárkózott.

Barnett triplájával indult a 2. félidő, Joseph pedig újfent betörésből betalálva fordított. Ezt követően váltva estek a kosarak, s váltva is vezettek a csapatok. Megint elrontottunk egy létszámfölényes helyzetet, de amíg nálunk megoszlottak a terhek, hazai részről leginkább Barnjak villogott. A szakasz közepe a hazaiaké volt: sorra adtuk el a labdákat, a hazaiak egy Calloway-vezette 6-0-lal újra elléptek. Jones labdát szerzett, Henry faultot, a hazai edző technikait kapott. Jones 3-ból 2 büntetőt beemelt, majd Joseph hármasával 1 pontra csökkentettük a hátrányt. Volt idő, amikor Ruják sikeres büntetőinek örültek szurkolóink, azobnan most nem. Hosszú idő után szólt hozzá a játékhoz Molnár Marci, Shine pedig a fordításért büntetőzhetett, de mindkettőt kihagyta. így a 3. negyed hajrájában 2/7-tel álltunk a vonalról. A szakasz egy Calloway vezette 7-0-lal és az Oroszlány 8 pontos vezetésével ért véget.

A 4. negyed Jones technikaijával indult, amely után 10 pont fölé nőtt hátrányunk. Miközben siettettük a támadások befejezését, a hazaiak támadó pattanó utáni kosárral tartották előnyüket. Labdaszerzés utáni lerohanás végén Valerio zsákolásával 10 ponton belülre kerültünk, majd triplájával a szakasz közepén nyílttá tettük a meccset, 5 pontra felzárkózva. Calloway triplája, és újabb eladott labdáink miatt nem sikerült még közelebb kerülni a hazakhoz, Ruji hármasával pedig újra 10 fölé nőtt a különbség. Kostas újabb érthető időkérése után Jones triplával próbált egy utolsó nagy rohamot vezényelni. Letámadásunkat átjátszották a hazaiak, ráadásul a büntetők értékesítésével továbbra is hadilábon álltunk, kisembereink rendre csak egyet-egyet dobtak be. 3 perccel a vége előtt Durham beemelte mindkettőt, 7 pontra csökkent a hátrány. Barnett 2+1-es akciójával 2 és fél perccel a vége előtt pedig 4-re. Összállt a védekezés, Jones ziccerével 2 perccel a vége előtt 2-re jött föl 11-3-at “repesztő” csapatunk. 1 perccel a befejezés előtt Calloway triplája, majd Joseph lépéshibája után elúszni látszott a meccs. Gyorsan ütögették játékosaink a faultokat, a hazaiak ugyan a büntetőket kihagyták, de visszaszedték a lepattanót, így legyőzték csapatunkat.

Fotók: SOPRON KC – MVM-OSE LIONS (2022.10.22.)

Újabb fájó vereség

Rendkívül hullámzó teljesítményt nyújtva újabb vereséget szenvedett csapatunk, amely a mérkőzés nagy részében futott az eredmény és a találkozó nagyobb részében tudatosabban kosarazó oroszlányiak után. A hajrában sikerült 2 pontra felzárkózni, de ennél többre ezúttal nem futotta. A vereségben jelentős szerepet játszott csapatunk 50%-nál alig jobb, ezen a szinten igen gyenge (9/16, 56.25%) büntetőzése

MVM-OSE Lions – Sopron KC 82-77 (20-23, 22-15, 22-18, 18-21)
Oroszlány, NBI A
V.: Praksch Péter Árpád, Tóth Cecília, Nyilas István

OSE: Illés M. Cs. 2, Szabadfi 5/3, Barnjak 20/12, Calloway 20/12, Krestinin 9
Csere: Henry 12, Mucza 6/3, Ruják 6/3, Carev 2

SKC: Joseph 10/3, Jones 25/6, Valerio Bodon 15/9, Barnett 11, Molnár M. 4
Csere: Durham 10, Sitku 2, Takács N. -, Shine –

Joseph, majd az egy meccs erejéig előző állomáshelyére visszatérő Molnár Marci révén két gyors kosárral kezdtünk. A hazaiakat az első percekben a triplát, majd duplát is szerző fiatal Szabadfi tartotta versenyben.Ha szűken is, de Jones és Barnett révén mn jártunk előrébb, de Barnjak és a padról érkező Henry jóvoltából tapadt ránk az Oroszlány, sőt a negyed hajrájában ez utóbbi 2+1-es akciójával fordított is az Oroszlány. A negyed végén Vincent sziporkázott, aki előbb egy zsákolással, majd egy triplával jelentkezett, így 3 pontos előnnyel zártuk a nyitónegyedet.

A másodikat pedig a másik Marcink, Sitku kosarával indítottuk. Hamar leadtuk az 5 pontos előnyt, sőt Barnjak triplájával fordított a 8-0-t “repesztő” Oroszlány, sajnos Shine-on látszott a hosszabb kihagyás okozta játékhiány. Kostas érthető időkérése után Durham támadópattanó után törte meg hosszabb kosárcsendünket, de rögtön jött a válasz Krestinintől és Mucza triplájával 6-ra nőtt a hátrány. Ezt felezte meg újabb hármasával Vincent. Látványos volt a játék, de Barnjak amúgy szép hármasa nem volt túl szívderítő, nem úgy mint Jones és Durham ügyes alley-oop játéka. Remekül dobtak a hazaiak, Calloway triplájával 8 pontra nőtt a helyenként egyénieskedve játszó csapatunk hátránya. Jones kihagyta büntetőit, majd betörésből betalált, s Joseph dudaszóra dobott bravúros kosarával hullámzó teljesítményt nyújtó csapatunk szünetre 4 pontra felzárkózott.

Barnett triplájával indult a 2. félidő, Joseph pedig újfent betörésből betalálva fordított. Ezt követően váltva estek a kosarak, s váltva is vezettek a csapatok. Megint elrontottunk egy létszámfölényes helyzetet, de amíg nálunk megoszlottak a terhek, hazai részről leginkább Barnjak villogott. A szakasz közepe a hazaiaké volt: sorra adtuk el a labdákat, a hazaiak egy Calloway-vezette 6-0-lal újra elléptek. Jones labdát szerzett, Henry faultot, a hazai edző technikait kapott. Jones 3-ból 2 büntetőt beemelt, majd Joseph hármasával 1 pontra csökkentettük a hátrányt. Volt idő, amikor Ruják sikeres büntetőinek örültek szurkolóink, azobnan most nem. Hosszú idő után szólt hozzá a játékhoz Molnár Marci, Shine pedig a fordításért büntetőzhetett, de mindkettőt kihagyta. így a 3. negyed hajrájában 2/7-tel álltunk a vonalról. A szakasz egy Calloway vezette 7-0-lal és az Oroszlány 8 pontos vezetésével ért véget.

A 4. negyed Jones technikaijával indult, amely után 10 pont fölé nőtt hátrányunk. Miközben siettettük a támadások befejezését, a hazaiak támadó pattanó utáni kosárral tartották előnyüket. Labdaszerzés utáni lerohanás végén Valerio zsákolásával 10 ponton belülre kerültünk, majd triplájával a szakasz közepén nyílttá tettük a meccset, 5 pontra felzárkózva. Calloway triplája, és újabb eladott labdáink miatt nem sikerült még közelebb kerülni a hazakhoz, Ruji hármasával pedig újra 10 fölé nőtt a különbség. Kostas újabb érthető időkérése után Jones triplával próbált egy utolsó nagy rohamot vezényelni. Letámadásunkat átjátszották a hazaiak, ráadásul a büntetők értékesítésével továbbra is hadilábon álltunk, kisembereink rendre csak egyet-egyet dobtak be. 3 perccel a vége előtt Durham beemelte mindkettőt, 7 pontra csökkent a hátrány. Barnett 2+1-es akciójával 2 és fél perccel a vége előtt pedig 4-re. Összállt a védekezés, Jones ziccerével 2 perccel a vége előtt 2-re jött föl 11-3-at “repesztő” csapatunk. 1 perccel a befejezés előtt Calloway triplája, majd Joseph lépéshibája után elúszni látszott a meccs. Gyorsan ütögették játékosaink a faultokat, a hazaiak ugyan a büntetőket kihagyták, de visszaszedték a lepattanót, így legyőzték csapatunkat.

Fotók: SOPRON KC – MVM-OSE LIONS (2022.10.22.)

Okosabban támadni

Holnap este, 18 órától Oroszlányban lép pályára a legutóbbi 3 bajnokiját elvesztő csapatunk. Különösen a legutóbbi, a paksiak elleni hazai vereség volt fájó. Az ASE-tól itthon elszenvedett vereség után az OSE otthonában próbálunk javítani

Mint ismeretes, a Magyar Kupában a négyes döntőbe jutásért is az Oroszlány lesz az ellenfelünk, tehát akár ilyen szempontból is érdekes erőfelmérő lehet a találkozó. Edzőnk Kostas viszont ezzel egyáltalán nem foglalkozik, hiszen, mint mondta, a kupameccs csak két hónap múlva lesz, addig sok minden történhet.
Az ellenfélről az szakvezetőnk úgy vélekedett: “az Oroszlány egy nagyon veszélyes csapat, különösen otthonában, ráadásul egy atletikus centerrel erősödött. Több, egy az egy elleni játékban igen erős kosarassal rendelkezik, kulcskérdés lesz védekezésben az egyéni felelősségvállalás, valamint, hogy kevés labdát eladva ne engedjük lendületbe jönni őket”.
Ami minket illet, Kostas honlapunknak elmondta, bár vannak gondok, de az elképzelhető, hogy már bevethető lesz az utóbbi hetekben izomsérülés miatt a mérkőzéseket kihagyó amerikai bedobó Shine. Szerinte ahhoz, hogy sikeresen, győzelemmel térhessünk haza Oroszlányból a már említett védekezés mellett fontos a lepattanók megszerzése, valamint, hogy támadásban jobb döntéseket hozzanak a srácok pontosabban, okosabban fejezzék be például a létszámfölényes lerohanásokat, mint tették azt legutóbb.

A lepattanók döntöttek a paksiak javára

Bár voltak jó periódusaink, a mérkőzés nagy részében futottunk az eredmény és a mindössze 7 játékost “forgató”, ám a lepattanókat sokkal jobban szedő, szervezettebben játszó paksi csapat után. A végén nagy hajrába kezdtünk a fizikálisan elfogyó ellenféllel szemben, de csak megközelíteni sikerült őket, legyőzni nem. Fájó vereséget szenvedtünk itthon

Sopron KC – Atomerőmű SE 78-80 (21-16, 15-21, 21-27, 21-16)
Sopron, férfi NB IA, 1.800 néző
V.: Benczur, Söjtöry, Balog

SKC: Joseph 19/6, JONES 14/6, Valerio-Bodon 6/3, Barnett 10/6, DURHAM 19/3
Cs.: Sitku 3/3, Molnár M. 2, Csendes 2, Supola, Takács 3/3
Edző: Kostas Flevarakis

ASE: EDWIN 16, Pajor 3/3, BUCKINGHAM 12/6, EILINGSFELD 15/6, ATKINSON 28
Cs.: Taiwo 3, Karosi 3/3
Edző: Csirke Ferenc

Közel másfél perc és több elhibázott akció után, Durham nekünk szerzett vezetést. Ezt vette át rá 2 percre Buckingham büntetőivel, majd Eilingsfeld támadópattanó utáni pöckölésével az ASE. Jones két duplájával a szakasz közepén újra nálunk volt az előny. A két center, Atkinson és Durham “váltott” kosarat. Fej-fej mellett, váltott vezetéssel haladtak a csapatok. A negyed hajrájában Jones triplájával, majd Joseph 3 büntetőjével sikerült 7 ponttal ellépnünk. Eilingsfeld triplájára Sitku Marci felelt hármassal. A szakasz Edwin kosarával és csapatunk 5 pontos vezetésével zárult.

A második Csendes szép duplájával indult, de Atkinson újabb duplát dobott. Váltva estek a kosarak, a vendégek támadópattanók utáni kosarakkal tartották velünk a lépést. Sőt, a fiatal Karosi triplájával 1 pontra feljött az ASE. Hogy ne tudjon fordítani, arról 2 triplával Barnett gondoskodott, így a negyed közepén 7 ponttal vezettünk. A paksi időkérés megtörte lendületünket, két paksi dupla után azonnal időt kért Kostas. Nem hozott változást, Atkinson és Eilingsfeld révén ledolgozta hátrányát a jól védekező Paks, szenvedtünk támadásban és Edwin révén fordított a 9-0-t “repesztő” ASE. Ami a mezőnyembereinknek nem sikerült, az összejött centerünknek, Durhamnek, aki triplát dobott, amellyel visszaszereztük a vezetést. Atkinson nem lankadt, újra betalált, majd létszámfölényes helyzetből visszaszerezhettük volna a vezetést, de Jones nem döntött jól, így 1 pontos ASE-előnnyel zárult a félidő.

A második Buckingham hármasával kezdődött, amelyre Joseph betörésből duplával felelt. Váltva estek a kosarak, tartotta szűk előnyét az ASE, de Barnett ziccerével sikerült egyenlíteni. Újra ziccerbe került légiós erőcsatárunk, de Buckingham “letarolta”, Barnett pedig kihagyta a büntetőket. Jones duplájával ugyan átvettük a vezetést, ám az újabb triplát “vágó” Eilingsfeld villanásaival, ismét ellenfelünk került előnybe. Nagyon kellett Vincent triplája. Joseph is villant, de a vendégeknek Edwin vezérletével mindenre volt válaszuk, futottunk az ellenfél és az eredmény után. Lerohanásos helyzeteket hibáztunk, és az ezeket könyörtelenül büntető vendégek a negyed hajrájában 8 ponttal elléptek. A negyed hajrája a két irányító Joseph és Edwin dobópárbaját hozta, a zárószakasznak 7 pontos paksi vezetéssel vágtak neki a felek.

Ez újabb eladott labdánkkal és Edwin újabb kosarával indult, majd Atkinson kosarával 10 fölé nőtt a vendég előny, érthető volt Kostas időkérése. Jones triplájával próbáltunk közelíteni, Atkinson büntetőkből felelt. Barnett, majd Durham zsákolt hatalmasat, visszajöttünk 6-ra, időt kértek a vendégek. A srácok tűzbe-lázba hozták a szurkolókat, de a vendégek Atkinson és a triplát szerző Buckingham révén tartották előnyüket. Fáradt a 7 emberrel játszó Paks, mi pedig kapkodtunk, Atkinsonnal pedig nem tudtunk mit kezdeni a palánk alatt, ráadásul sorra szedték vissza a vendégek a lepattanókat a palánkunk alatt. Az utolsó másfél perc 7 pontos ASE-vezetésről indult. Norbi “vert be” egy reményt adó hármast, de a fiatal Pajor is betalált távolról. Bő fél perccel a vége előtt a vendégek legjobbja, Edwin eladott labda után sportszerűtlennel kipontozódott. Vincent egy büntetőt bedobott, majd rossz triplakísérletet követően lepattanót szerezve, duplával 4-re hozta föl csapatunkat. Buckingham kihagyta a büntetőit, Joseph ziccerével 2-re feljöttünk, de többre nem maradt idő. Kikaptunk a 7 játékossal játszó ASE-tól, amely a meccset 2 ponttal, a lepattanó csatát viszont 10-zel, 44-34-re nyerte.

Juwan Durham: Harcos mérkőzés volt. Sok területen teljesíthettünk volna jobban. Ha visszamehetnék, sok mindent máshogy csinálnék, és biztosan a csapattársaim is. Kemény volt, de vissza kell találnunk a helyes útra a következő meccs előtt.

Kostas Flevarakis: Nagyon rossz mérkőzés volt. Nem sok ilyenünk volt eddig, és nem csak ebben a szezonban, hanem összességében. A nap egyetlen pozitívuma az volt, hogy belül tudtunk maradni azon az ötpontos határon, amekkora különbséggel idegenben nyertünk. Tudtuk, hogy jó csapat ellen játszunk, akik az első találkozásunk óta több nagy győzelmet is arattak. Edwin nagyon jó munkát végzett, és mi nem tudtuk megállítani, főleg egy-egy elleni szituációkban. Számunkra ez minden szempontból egy nagyon rossz mérkőzés volt. Végig próbáltunk visszajönni a meccsbe, de amikor a meccs nagy részében nem esnek be a kinti dobások, és még a könnyű dolgokat is nehezen tudjuk végrehajtani, egy olyan jó csapat, mint a Paks, ezt kihasználja, és megérdemli a győzelmet.

Jön az erős Atom

Holnap 18 órától a férfi NB I 5. helyén álló csapatunk, a tabellán egyetlen pozícióval mögötte álló Atomerőmű gárdáját fogadja. Ősszel a srácok idegenben is legyőzték a paksiakat

Csapatunk kiváló görög szakvezetője, jelen pillanatban nem akart beszélni a hét elején tartott Magyar Kupa sorsolásról, már csak azért sem mert addig még sok-sok mérkőzés vár játékosaira a bajnoki alapszakaszban. Kostas a holnapi összecsapás kapcsán azt fejtegette, hogy egy erős, jó ellenfél látogat holnap csapatához. Kiemelte, hogy sok jó játékosa van a paksi gárdának, a kulcskérdés leginkább a játékot szervező és emellett igen eredményes Edwin, valamint a közelről, távolról egyaránt veszélyes és nemzetközi szinten is rendkívül tapasztalt Eilingsfeld “féken tartása”. Eközben természetesen a paksi gárda jókezű dobóira is figyelni kell, és kevés labdát eladva nem szabad engedni, hogy a rohanós, futós játékukat játszák.
Saját csapata kapcsán edzőnk elmondta, a héten csapatunk remek légiósának, Andre Jones-nak gyereke született, emiatt az amerikai hátvéd kihagyott pár edzést, de harcra, játékra kész, Shine-ra viszont továbbra sem számíthat a szakvezetés.
Kostas kiemelte: a várhatóan nehéz mérkőzésen nagyon nagy szükségük lesz fiúknak a szurkolók támogatására, buzdítására. Csapatunk hívei az eddigi hazai mérkőzéseken is rendre remek hangulatot teremtettek, sőt idegenben is próbálják segíteni a srácokat – most is kell a “hatodik ember” a lelátóról.

Hétfőn rendezik a Magyar Kupa-negyeddöntő sorsolását

Holnap rendezik a MK-negyeddöntő sorsolását – január 16-án – az M4 Sporton, a 16.15-kor kezdődő Kosárlabda magazin élő adásában. Csapatunk a sorsolást tekintve a negyedik helyen áll

Az NB I. A-csoport alapszakaszának első köre után az első nyolc közé került együttes lesz érdekelt a sorsolásban, az alábbi sorrendben:
Falco KC-Vulcano Energia Szombathely
Szolnoki Olajbányász
Arconic-Alba Fehérvár
Sopron KC
Atomerőmű SE Paks
Zalakerámia ZTE KK
Duna Aszfalt-DTKH Kecskemét
MVM OSE-Lions

A továbbjutásról egy mérkőzés dönt majd, a sorsolás után az a csapat lesz a pályaválasztó, amely az alapszakasz első körének végén helyezésben előrébb állt. A győztesek jutnak be az MK négyesdöntőjébe, melyet 2023. április 8-9. között rendeznek meg.
A negyeddöntőkre a négyesdöntő hetében kerül majd sor (április 5.).

Helytálltunk, de kikaptunk a bajnok otthonában

Elsősorban a szervezett, jó védekezésünknek köszönhetően a 3. negyed végéig partiban voltunk a bajnokcsapattal, de a záróetapra “elfogytunk”, így végül egy feszült légkörű, kiállítások tarkította találkozón biztosan nyert a bajnok, de a tartásunk végig megmaradt

Falco-V.E. KC Szombathely – Sopron KC: 86-75 (26-22, 18-15, 18-15, 24-23)
Szombathely, Arena Savaria
Játékvezetők: Papp Péter, Nagy Viktor, Frányó Péter (Téczely Tamás)

Falco: Pot 9/3, Z. Brown 3/3, Kovács 7/3, Tiby 18/9, Keller 5
Cs.: Perl 24, Cowels 11/9, Verasztó -, Barac 6, Krivacsevics -, Sövegjártó -, Takács –

SKC: Joseph 22/6, Jones 8, Valerio Bodon 4, Barnett 9/3, J. Durham 8
Cs.: Supola 5, Csendes -, Sitku 3/3, Molnár M. 13, Takács 3/3

A két, a Szolnok ellen hiányzó kulcsjátékosunk közül Jones vállalta a játékot, s ha már így tett egy szép duplával meg is szerezte a vezetést csapatunknak. Pot révén triplával felelt a Falco, majd inkább a küzdelem dominált, a csapatot Szombathelyre elkísérő mintegy 200 szurkolónk fergeteges buzdításban részesítette a srácokat. Váltott vezetéssel haladtak a felek, nem ijedtünk meg a bajnoktól. A negyed közepe Durham és Tiby dobópárbaját hozta, majd Barnett zsákolt óriásit. A szakasz második fele látványos játékot hozott, több szép megoldással mindkét részről. A negyed Perl kosarával és 4 pontos hazai vezetéssel zárult.

A második negyed elején Sitku Marci gyönyörűen szerelte Baracot. Supi bátor betörés után volt eredményes, de Perl 2+1-es játékával növelte előnyét a Falco. Eladott labdánk után Jones sportszerűtlen hibát érőn állította meg Perlt, Cowels triplájával pedig 10 pontra nőtt a szakaszt 8-2-vel kezdő hazai gárda előnye, időt kért Kostas. Barnett faragott a hátrányon triplával, majd Jones remek passzából Molnár Marci villant, gyorsan megfeleztük a hátrányt. Perl távoli duplája se törte meg lendületünket, Sitku Marci dobott gyönyörű hármast. Keller 1 jó büntetője után Joseph is betalált távolról, s egy 11-3-mal a negyed közepén 2-re felzárkóztunk. Ekkor a hazaiak kértek időt. Jól védekeztünk, labdákat szereztünk, több lehetőségünk is volt egyenlíteni, de nem sikerült betalálni. 39.37-nél “befagyott” az eredményjelző, majd Perl törte meg a hosszú közös kosárcsöndet, őt nem tudtuk tartani, 7-tel “ment” szünetben a Falco.

Durham 2+1-es akciójával indult a második félidő, Keller zsákolással felelt. Csapkodó-kapkodó volt a játék, Joseph tartotta versenyben csapatunkat, amelyből Jones az igen szigorúan megítélt második sportszerűtlen hibájával kivált a játékból. Vincent előbb Josephnek, majd Barnettnek adott ügyes gólpasszt, közben látványos szerelést is bemutatott. Működött a “légelhárítás” Durham Tiby dobását blokkolta gyönyörűen. 4 pontra visszajöttünk és labdánk volt, de hibáztunk. Vincent megkapta a 4. hibáját. A hátrányban kapkodtunk támadásban, de a gyors akciók nem vezettek eredményre, Tiby és Pot révén 10 ponttal megugrott a Falco. Supival szemben szabálytalankodott sportszerűtlenül Cowles. Állandósult a 8-10 pont körüli hazai előny, csapatunkat rutinos magyar játékosaink, Supi és Molnár Marci tartották versenyben. A szakasz hajrájában egymás hibáiból éltek a csapatok, semleges krónikás szívfájdalom nélkül használhatná a bakiparádé kifejezést. A negyed végén egy pontatlanul kapott labda után Kellernél “gurult el a gyógyszer”, 2 technikait kapott és kiállt a válogatott center, sőt utána Konakov edző is – váratlan esély nyílt a felzárkózásra. Barnett kihagyta a 2 büntetőt. Supi egyet bodobott, de érdemben nem tudtunk igazán közel kerülni a bajnokhoz, 10 pontos hazai előnyről indult a 4. negyed.

Tiby triplájára Molnár Marci felelt szép duplával. Pot is technikait kapott, ő színészkedésért. Eladtuk a labdát, Cowels dobott hármast. Perl ziccerével 15-re nőtt a hátrány, Kostas egy utolsó roham reményében kért időt. Már ez sem segített, hiába sziporkázott Molnár Marci, a Falcóban Tiby is elkapta a fonalat.

Vesztenivaló nélkül a bajnok és listavezető otthonában

Bár a Szolnok ellen megszakadt remek győzelmi sorozatunk, edzőnk, Kostas büszke fiaira, akikre holnap délután nagyon nehéz feladat vár, 15.45-től a bajnok Falco otthonban lépnek pályára

Még a múlt hétvégi, Szolnok elleni bajnoki rangadóra visszautalva Kostas kiemelte: két sérült kulcsjátékosunk, Jones és Shine hiányában is sikerült jó stratégiát kidolgozni a Szolnok ellen. Parádés volt a kezdés, ám azt a szintet a két mezőnyjátékos hiányában nem bírta végig a társaság. Szintén pozitívumként emelte ki, hogy volt időszak, hogy három fiatal játékos is egyszerre volt a pályán, ezekből a mérkőzésekből a jövőre nézve sokat profitálhat a társaság.
A holnapi rivális kapcsán Kostas azt fejtegette, hogy az előző évekhez képest a Falco is jelentős mértékben átalakult. A Bajnokok Ligája szereplése – amelynek során több bravúros győzelmet is aratott – rengeteget jelentett nekik abban, hogy összeálljon a játéka. Csapatunk szakvezetője hangsúlyozta: egyértelműen a legjobb csapathoz, a címvédőhöz és a bajnoki listavezetőhöz látogatunk. Ismerjük erősségeiket, próbáltunk felkészülni ellenük, nincs semmi vesztenivalónk, de természetesen most is megpróbáljuk a lehető legjobb játékunkat nyújtani; meglátjuk, ez mire lesz elég Szombathelyen.

A bizalom meghozta az önbizalmát

A Honvéd ellen nem szerzett pontot, majd Kaposváron 21-et “szórt”, azóta pedig szinte megállíthatatlan csapatunk nyáron igazolt fiatal magasbedobója, Valerio-Bodon Vincent. Az utóbbi 6 meccsünkön közel 15 pontot átlagolt, 50% fölött triplázva. Remeklése mellett nem mehetünk el szó nélkül, Vincenttel beszélgettünk

– Gratulálunk az utóbbi hetekben nyújtott remek játékodhoz. A Honvéd ellen nem dobtál pontot, majd jött a kaposvári mérkőzés, ahol szezoncsúcsot jelentő huszonegyet dobtál. Mi történt a két meccs között?
– A szezon első mérkőzésein nem tudtam azt a teljesítményt nyújtani, amire éreztem, hogy képes vagyok, messze nem ment úgy a játék a meccseken, mint az edzéseken. Talán éppen a Honvéd-meccs volt a mélypont, éreztem, hogy nem tudok eléggé koncentrálni, hogy mentálisan valami nincs rendben. Ezt próbáltam magamban rendbe tenni.

– Ennyi az egész?
– Azért nem csak ennyi. Abban, hogy úgy tudjak játszani ahogy az utóbbi hetekben, rengeteget segítettek a csapattársaim, akik mindig, végig biztattak és mellettem álltak. Természetesen a Kostas vezette szakmai stábnak is nagy szerepe volt ebben, vezetőedzőnknek még amikor nem ment a játék, akkor sem volt egy rossz szava sem hozzám, türelmes volt velem. Korábban, máshol többször is tapasztaltam ennek az ellenkezőjét.

– Ami még nagyon szembetűnő: újabban a meccseken a hajrában, fontos, kiélezett szituációkban is többnyire jó döntéseket hozol. Ez minek köszönhető?
– Nem nagyon nézem hol járunk, azt próbálom tenni ami a csapatnak a legjobb, az ötödik percben ugyanúgy, mint mondjuk a hajrában. Ami pedig a jó döntéseket illeti, lehet, hogy meglepő, de jóval több, szerintem úgy hetven százalék benne az ösztönösség és harminc a tudatosság. És ez nem csak a dobásokra igaz, hanem mondjuk a gólpasszokra, vagy egy-egy szerelési kísérletre.

– Ami még nagyon szembetűnő: újabban a meccseken a hajrában, fontos, kiélezett szituációkban is többnyire jó döntéseket hozol. Ez minek köszönhető?
– Nem nagyon nézem hol járunk, azt próbálom tenni ami a csapatnak a legjobb, az ötödik percben ugyanúgy, mint mondjuk a hajrában. Ami pedig a jó döntéseket illeti, lehet, hogy meglepő, de jóval több, szerintem úgy hetven százalék benne az ösztönösség és harminc a tudatosság. És ez nem csak a dobásokra igaz, hanem mondjuk a gólpasszokra, vagy egy-egy szerelési kísérletre.

– Ez biztos, hogy jó?
– Mondjuk úgy, hogy működik. Azért van ez így, mert korábban gyakran előfordult, hogy – nem egyszerű megfogalmazni – túlgondoltam egy-egy szituációt, na, az mindig rosszul “sült el”. Most próbálok az első megérzésre hagyatkozni, de azért nem teljesen fejetlenül, ész nélkül játszani.

– Nevezhetjük a kaposvári játékodat áttörésnek?
– Egyértelműen. A szakvezetés addig is bízott bennem. Ott nagyon kijött a lépés, és azóta a srácok is jóval többször, bátrabban keresnek a labdával. A bizalom meghozta az önbizalmamat.

– Nagyon “fut a szekér”, de azért még elég fiatal vagy. Hogy látod, miben kell még fejlődnöd?
– Gyakorlatilag mindenben. Hogy csak egy példát mondjak, védekezésben úgy egy-egy ellen, hogy ne verjenek meg, mint csapatvédekezésnél a helyezkedésben, a gyenge oldalról való átsegítésben, a dobásokra való kiérésekben. Továbbra is azon dolgozom naponta, többekkel együtt az edzések mellett külön munkát is végezve, hogy minél jobban tudjam segíteni a csapatot.

Álomkezdés után drámai csatában vereség

Két alapemberünk nélkül is szédületesen kezdtünk, hamar 20 pontos előnyt szereztünk. A folytatásban keményebb lett ellenfelünk védekezése, a játékunk pedig hullámzóvá, időnként nagyon pontatlanná vált, ekkor érződött, hogy kulcsjátékosok hiányoznak a csapatból. Átvette a vezetést, pár ponttal el is húzott a Szolnok, de volt tartásunk, visszajöttünk, izgalmassá tettük a hajrát, de nem sikerült fordítani, így egy remek mérkőzésen sajnos megszakadt a győzelmi sorozatunk

SKC – Szolnoki Olajbányász 76-78 (32-15, 13-18, 14-23, 17-22)
Sopron, férfi NB IA, 2000 néző
V: Praksch, Kapitány, Farkas

SKC: Joseph 14/6, Supola 4, VALERIO-BODON 20/12, BARNETT 17/3, JU. DURHAM 17
Cs.: Molnár M. 4, Csendes, Sitku, Takács
Edző: Kostas Flevarakis

Szolnok: Ja. Durham 10, BARNES 23/15, Gilszki 3/3, Szubotics 9/3, Williamson 8/3
Cs.: Pongó 6/3, Griffin 2, RÉVÉSZ 8, RUDNER 9/9
Edző: Gasper Potocnik

Két sérült kulcsjátékosunk, Jones és Shine nélkül álltunk föl, az Olajnál két meghatározó fiatal, Lukács és Pallai hiányzott.
Gyors 4-0-lal kezdtünk, bő 1 perc időt is kért Potocnik és Barnett büntetői után a fiatal Gilszki egy triplával megszerezte az első vendég pontokat. Nem tört meg a lendület, sőt “gálázott” a Joseph-Barnett kettős, előbbi passzaiból utóbbi őrült nagy zsákolásokkal örvendeztette meg a szurkolókat. Vincent triplájával 10 pont fölé nőtt az előny, “tomboltak” drukkereink, 3 és fél perc elteltével a második idejét is kikérte a Szolnok. Nem volt megállás, Durham is megvillant, 6 perc elteltével 23-3-ra vezettünk, a vendégek egyik legjobbja, Szubotics pedig 3 faulttal állt. A negyed hajrájában zónára váltott a Szolnok és támadásban be-betaláltak, de Joseph ügyesen szervezte a játékot, így jelentősen nem csökkent előnyünk.

A 2. etap elején érezhetően próbált agresszívebben védekezni a Szolnok. Pongó triplájával indult a szakasz, több, mint 2 perc elteltével Molnár Marci centerből szerezte első pontjainkat. Három fiatallal – Csendes, Vincent, Sitku Marci – a pályán is tartottuk 15 pont körüli előnyünket. Csendes ellen ítéltek videózás után elég szigorú sportszerűtlent, talán 1-2 év múlva némi rutinnal, hírnévvel, tisztelettel az ilyen már csak sima hiba lesz… Támadásban megálltunk, több labdát is eladtunk, időt is kért Kostas gyorsan, kétszer, szinte egymás után. Érezhetően elbizonytalanodtunk, az első etapban oly látványos Joseph-Barnett összjáték sem működött. Rudner triplájával 10 ponton belülre került az Olaj. A hosszú hullámvölgyön Vincent, majd a “mi Durhamünk” 2+1-es játéka lendítette át, majd Révész “állította meg” sokkal keményebben, mondhatni durván Vincentet, mint amilyenért Csendes sportszerűtlen hibát kapott… még videózás sem volt. Hiába, a szolnokiak egyébként csupa szív centere azért “régebbi motoros”, mint ifjú irányítónk… A félidő Barnes dudaszóra dobott triplájával és 12 pontos előnyünkkel zárult.

Barnett bravúros kosarával indult a második félidő. Centerünk, Durham kihagyta a büntetőit, a szolnoki Durham, majd Rudner is triplát dobott, nálunk Supi villant, egy 10-4-gyel hamar megfelezte félidei hátrányát a Szolnok. Sőt, Rudner vezérletével 1 pontra feljöttek a vendégek. A legjobbkor villant Durham – már a miénk. Szokatlan szerkezetben játszottunk, egyszerre volt fent két centerünk, Molnár Marci és Durham. Vincent triplája után 6-tal “mentünk”, időt kért ellenfelünk. Megtört a röpke lendület, Révész és Barnes vezérletével egalizált az Olaj, de a negyed Joseph triplájával és 3 pontos vezetésünkkel zárult.

A 4. negyed eladott labdánk után Subotic első kosarával indult, Barnes triplájával pedig átvette a vezetést ellenfelünk, amely 7-0-lal kezdve a szakaszt 4 pontos előnyre tett szert, érthető, volt Kostas időkérése. Szurkolóink fergeteges biztatásba kezdtek, Barnett faragott a hátrányon, majd Vincent újabb hármasával visszavettük a vezetést, egészen Barnes újabb triplájáig. Vérbeli rangadó lett, mind hangulatában, mind színvonalában, mind a küzdelem hevességében. A felvillanásokon túl sajnos eléggé egyénieskedővé vált a játék, a vendégeknél Szubotics a zárószakaszra magára talált, a negyed közepén 6 ponttal elléptek a vendégek. Újból időt kért Kostas. Reményeinket Durham betöréses kosara és Vincent újabb triplája éltette. Ők ketten ráadásul egy szolnoki támadáson belül mutattak be egy-egy blokkot, Vincent pedig bravúros duplájával 2-re hozta vissza másfél perccel a vége előtt csapatunkat, zengett, zúgott az “eskácé-eskácé”. Az utolsó perc elején az egyenlítésért, triplával a fordításért támadhattunk, de Joseph elvesztette a labdát, az utána következő (szolnoki) Durham kosárnak nem örültünk, ráadásul a mi Durhamünkre lépéshibát fújtak. Williamson egy jó büntetője után, 5-tel “ment” a Szolnok. Barnett dobott triplát vagy 10 méterről és a végjátékban előbb Subotic, majd a 2 másodperccel a vége előtt a hosszabbításért büntetőző Joseph is hibázott a vonalról, így a remek kezdés ellenére kikaptunk.

Yasiin Joseph: Az eddigi legjobb meccskezdésünket mutattuk be, de mivel hiányzott két nagyon jó játékosunk, nem volt ugyanolyan mély a keretünk, mint eddig, de ez nem kifogás. Nagyon jó meccset játszottunk, de ma a Szolnok volt a jobb.

Kostas Flevarakis: Úgy gondolom, ma újra bebizonyítottuk, mennyire jó csapatunk van! Mindenkinek szeretnék gratulálni, büszke vagyok mindenkire, és a szurkolókra is a hangulat miatt. Hősiesen küzdöttünk, és biztos vagyok benne, hogy bárki más nagy vereséget szenvedett volna ma.

Rangadóval kezdjük az évet

Holnap este a tavalyi év végét hatos győzelmi sorozattal záró csapatunk egy igazi, nagy rangadó megnyerésével “mentheti át” remek szériáját az idei évre. A 4. helyen álló együttesünkhöz a tavalyi szintén hatos győzelmi sorozattal záró Szolnok látogat, a rangadó 18 órakor kezdődik

A bajnokság elején Szolnokon az Olaj fölényes, 90-57-es győzelmet aratott ellenünk. Először arról érdeklődtünk edzőnknél, Kostasnál, hogy fűti-e őt és csapatát a visszavágás vágya. Görög szakvezetőnk így felelt: “Nem számít, mi történt a múltban, vagy az első körben, szeretnénk egy jó mérkőzést játszani itthon a bajnokság egyik legjobb együttese ellen. A két legkevesebb pontot kapó, legjobban védekező csapat csap össze, így nyilván fontos lehet, hogy mennyit tudunk védekezésben megvalósítani az elképzeléseinkből, a támadásban mind külső, mind pedig belső posztokon roppant sok lehetőséggel rendelkező szolnokiak ellen”.
Ezen túlmenően edzőnk hozzátette: támadásban ezúttal is csapatként, a helyzeteket jól kiválasztva kell megpróbálni játszani. A tavalyi jó sorozat folytatásához, a tabella 2. helyén álló szolnokiak ellen, talán még az eddigieknél is nagyobb szükségük lehet srácoknak a nekik már eddig is rengeteget segítő szurkolóink támogatására.

© Copyright 2025 Soproni Hírek - designed by tigaman